Lopakodó régiósítás

2013. július 11., csütörtök, Nemzet-nemzetiség

Ha nem megy másképpen, hát a „kertek alatt” vezetik be a nyolc­régiós közigazgatási átszervezést: a különböző állami funkciókat ellátó intézmények átszabásával. Legalábbis ez tetszik ki abból a kormányzati igyekezetből, amely a felügyelőségek (építészeti, fo­gyasztóvédelmi stb.), legújabban pedig az adóhivatal reformját kíséri.

A címszavak rendkívül biztatóak: decentralizáció, korrupció­ellenesség, hatékonyság, egy­szó­val intézményi reform. De immár tapasztalatból tudjuk, hogy nálunk minden az ellenkezőjét jelenti: a decentralizáció valójában központosítást takar, a korrupció elleni harc intézményei a megvesz­teget­hetőség újabb melegágyát teremtik meg, a hatékonyság helyett a bü­rokrácia burjánzik, a reform pedig szitokszóvá vált, mert ami valamennyire működött, az átszer­vezés után elveszíti addigi erejét.
Holott minden átalakításnak – a közigazgatási reformnak pedig végképp – az lenne a célja, hogy az állampolgár egyre jobb, egyre hatékonyabb (köz)szolgáltatásban részesüljön. Egy jól működő állami és önkormányzati gépezetnek, a területi közigazgatásnak is ez lenne az alfája és ómegája. Ehe­lyett könnyen megeshet, hogy – a most körvonalazódó adóhivatali reform leple alatt például – az adóalanynak tekintett állampolgárnak, aki netán vállalkozásra is adta fejét, nem a hozzá legközelebbi területi adóhivatalba kell betérnie ügyeit intézni, hanem egy több tíz, vagy éppen száz kilométerre lévő „regionális” központba.
Minden ez, csak nem a létező hagyományokra épülő modern közigazgatási rendszer felé vezető út.  A nevetséges szakmai érvekkel alátámasztott közigazgatási át­alakítási tervek (például a hagyományokra épülő területi kohézió helyett a migrációban rejlő gazdasági potenciál az egyik fő szakmai érv) egyértelmű és rövid távú politikai érdekeket szolgálnak. Na­gyon leegyszerűsítve: az a fő szem­pont, hogy melyik vidéki „báró” kap nagyobb hatáskört – természetesen a helyi hatásköröket elvonva és nem a központiakat leosztva. Nyoma sincs gazdasági, fejlesztési elképzeléseknek, netán demográfiai meggondolásoknak. Hogy a mumusról, az etnikai szem­pontról ne is beszéljünk. S ha a nagy politikai szándék átpré­selése – ilyen-olyan akadályok miatt – nem kivitelezhető, ha a kockázati szint magasnak tűnik (lásd: érvényességi küszöb a népszavazásnál), akkor jöjjön a lopakodó régiósítás, a közszolgáltatásokat ellátó megannyi intézmény átszer­vezése.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 505
szavazógép
2013-07-11: Gazdaság - Pálmai Tamás:

A mi Ferencünk (Békési levelek)

Ismét az egyház küldetéséről beszélt Ferenc pápa. Elmondta, az általa vezetett egy­háznak az egyszerűség és szegénység jegyé­ben kell cselekednie. „Szent Péternek nem volt bankszámlája. Amikor adót kellett fizetnie, az Úr elküldte a tengerre halászni, és a kifogott halban talált pénzzel fizetett.”
2013-07-11: Nemzet-nemzetiség - Farkas Réka:

Minek tanulni?

Az a jó iskola, okos szülő, amely és aki meggyőzi a felkészületlen gyermeket, jobb, ha nem is áll érettségizni, mert csak rontja a statisztikát – ez derül ki Király András, az oktatási minisztérium RMDSZ-es államtitkára Transindexen megjelent eszmefuttatásából. Király egyébként elégedetten magyarázza, milyen jó, hogy egyre többen rájönnek, „van élet érettségi nélkül is”.