Ünnep előtt Sepsiszentkirályban

2013. július 16., kedd, Riport

Háromszéken több emlékhelyen, templomban lehet és kell is emlékezni Szent István királyra, de szent királyunk nevét csak Sepsiszentkirály őrzi nagyon régi idők óta. Államalapító királyunk lehetett a védőszentje a falu felett trónoló műemlék – jelenleg – unitárius templomnak. Most már nemcsak a katolikus valláson élők, hanem az egész település ünnepe is augusztus 20., amelyre már lélekben is készül a környék. A készülődések közepette a hétköznapokról se feledkezzünk meg.
 

  • Albert Levente felvételei
    Albert Levente felvételei
  • Kacsóh Sándor plébános: Ünnepre készülünk
    Kacsóh Sándor plébános: Ünnepre készülünk
  • Nincs nyári szórakozási lehetőség a fiataloknak
    Nincs nyári szórakozási lehetőség a fiataloknak
  • Sándor Csaba önkormányzati képviselő a falugondokat sorjázta
    Sándor Csaba önkormányzati képviselő a falugondokat sorjázta
  • Kiss Áron: Egyik vendég a másikat hozza
    Kiss Áron: Egyik vendég a másikat hozza

Küszöbön a búcsú
Sepsiszentkirály római katolikus kis­közössége az illyefalvi anyaegyház filiája. Kacsóh Sándor plébánossal az ünnepi készülődésről beszélgettünk. Jeles esemény ez megyeszerte, mert a szerény lakóházból átalakított szentkirályi kis kápolna névadója, természetesen, Szent István.
– Nem akarunk kitérni a hagyományos szentkirályi ökumenikus ünneplési rendből. Mi mindig a Szent István napjához legközelebb eső szombaton szoktunk ünnepelni. Most augusztus 17-re terveztük. Fél ti­zenkettőkor veszi kezdetét a búcsús szentmise, amelyen vendégpap mondja a szentbeszédet. Utána elmegyünk koszorúzni a falu szívében álló Szent István-szoborhoz. A filia agapét rendez a katolikusság és a vendégek részére. Másnap, a 11 órakor kezdődő ökumenikus ünnepi istentiszteleten Bustya János református és Adorjáni Levente unitárius lelkész szolgál.
– Ha jól tudjuk, Szent István napja előtt mindig összeül a Kárpát-medencei Szent Király Szövetség, amelynek ön is tagja – fűztük tovább a szót Sándor Csaba mérnökkel.
– Augusztus 9-én tartjuk ezt a találkozót a magyarországi Szentistvánszabadján. Az ottani polgármesternek szerepe volt abban, hogy mi is kaptunk Szent István-szobrot. Idén minden településnek lesz ott egy sátra, amelyet hagyományos értékeivel kell berendeznie, és ahol be kell mutatni településeinket, azok népközösségeit. Sajnos, Sepsi­szentkirálynak még nincsen falufüzete, pedig számos értékünkkel büszkélkedhetnénk. De ami késik, nem múlik.
Sándor Csaba egyébként – Albert Jenő és Kiss Ernő magánvállalkozóval együtt – az illyefalvi tanács tagjaként képviseli Sepsiszentkirályt. Megtudtuk, a falu jó ideje, főleg személyi és családi barátságokra épülő testvértelepülési kapcsolatot tart fenn a magyarországi Halásztelekkel. Sándor Csaba örömmel mondta el: ha lassan is, de megvalósulnak a régebbi szentkirályi álmok, melyeket a helyi Híd Egyesülettel szőttek: az ipartörténeti emlékként emlegetett sepsiszentkirályi boltíves régi híd renoválása és nem utolsósorban a helybeli kultúrotthon főjavítása, hiszen az épületet megviselték az évtizedek. Mérnök ember lévén olyan gondolatot is dédelget, misze­rint a szentkirályi erdőn lévő Bodor-kút kénes-lúgos forrásvizét valamiképp közelebb kellene hozni a faluhoz, hogy annak jó gyógyhatását könnyűszerrel élvezhessék a helybeliek. Eléggé gyatra a település hídjainak állapota, javításra, megerősítésre szorulnának. Nem ártana felrázni a közösség alkotó-dolgozó-termelő rétegét álmából, hogy elgondolkozzék az eljövendő esz­tendők kihívásairól. Számottevő változások várhatók – mondta – a területalapú támogatások rendszerében, nemkülönben a tej értékesítésében, és jó, ha ezekre legalább lélekben, ha nem is anyagiakban, felkészülnének az illetékesek. Távlatokban kellene gondolkodniuk a helybeli termelőknek, mert úgy látszik, a Leader-program iránt sem nagy az érdeklődés.

Pályázati kiírásokra várnak
Arra kértük Fodor Imrét, Illyefalva polgármesterét, részletezze a Sepsiszent­ki­rállyal kapcsolatos elképzeléseit.
– Nem akarok visszatérni régebbi dolgokra, amit lehetett, megléptük. Önerőből meg­építettük a falu bejáratánál a nyomásemelő berendezést, végre az ivóvíz eljut minden fogyasztóhoz. Két évbe került, hogy megoldjunk egy tizenöt éves gondot. De tovább is kellene bővíteni a vízhálózatot, s melléje megteremteni a csatornázást. Ezekre minden dokumentációnk elkészült, várjuk az újabb kiírásokat. Ne mondjam, hogy mennyi ideje várunk a 322-es integrált pályázat kivitelezését szolgáló összegre, melyből a kultúrotthon javítása, felszerelése, a kőhíd restaurálása esedékes. Most valahogy, hosszú értékelések után kezdetét vette a közbeszerzés, a folyamat elindult. Nem volt könnyű és most sem az uniós pénzalapokat szerezni településfejlesztésre. Van elképzelésem a jövőre vonatkozóan, de a kivitelezésekre aligha: a vízhálózat bővítését és a szennyvízrendszert be kell építeni az elkövetkező uniós ciklus struktúrájába – nyilatkozta Fodor Imre.

Ahogy jött, úgy ment
Avagy mondhatnánk: a Ciprian-féle lovarda és birtok tanulságos esete. Oknyomozó riportfélét kellene írni az egykori Vrînceanu-féle lovarda és farm fénykoráról és hanyatlásáról. Megérdemelné. Nehéz, mert valami oknál fogva még azoknak sincs bátorságuk nevüket adni, akik képesek lennének mérlegelni, hogy a tulaj, akiről azt sem lehet tudni, hol tartózkodik, végeredményben segítette-e a falut, vagy éppen kiszipolyozta, kizsákmányolta, kihasználta. Hogy miként szerezte meg a tetemes földtulajdont, mert bagóért vásárolta fel a földeket, és hogy mennyi pénzzel tartozik fűnek-fának?! Erről különbözőek a vélemények. A múlt rend­szerre emlékeztető félelem azt sugallja: ne szólj, szám, nem fáj fej! A latifundiumon már csak az épületek helye látható. Minden a múlté – mondták, s ami maradt, az a csődfelszámolóké, a bankoké, a hitelek ellenében ma is árulják azt, ami már rég nincs meg! Mi maradtunk a magunkéval! Akik hasznot húztak belőle, azoknak sem merjük szemükre hányni. Ha ki tudott volna kissé várni az akkori községvezetés és a helybeli eladók, egy becsületes és pén­zesebb magyar ember is tudott volna itt lovardát létesíteni! Biztos, hogy le kell vonni belőle a nagy tanulságot, mint az egykori tanítómesékből, és oko­sabban kellene gondolkodni, bevallani, ha tetszik, ha nem, hogy mi itteni székelyekül eléggé konzervatívan gondolkodunk az életről és jövőről! A lovarda ahogy jött, úgy el is tűnt... Így vélekednek erről a faluban.
Tiszteletes Bustya János református lelkipásztorral már teljesen más dolgokról beszélgettünk. Huszon­két esztendeje lesz decemberben, hogy Im­reh András egykori lel­kész örökébe lépett a szentkirályi eklézsiában. Azóta sok víz folyt le a Falupatakán, megfelelő állapotban immár az egyházi birtokok, ingatlanok. Bár apróságoknak nevezte, azért nem megvetendőek az eltelt időszak eredményei: a halásztelkiek segítségével új kerítést építettek a református templom előterénél, egy holland társaság adományából a templomkert sarkába ját­szóteret létesítettek, ugyancsak egy idegenbe szakadt atyafi jóvoltából új kapu és kerítés került a református-katolikus teme­tő­kert bejáratához, és sikerült részben kitakarítani a temető első felét, s mert időköz­ben ajánlkozó is került, hamarosan sort kerítenek az 1880-ban felszentelt templom és a harangtorony külső tatarozására-me­szelésére. Na de az év és a nyár még nem telt el, s hát az anyagiakat is össze kell hozni. Alig kezdődött meg a vakáció, a nyaralások időszaka.

Falukapuban a vendégház
Ha vakációról és nyaralásról beszélünk, el kell mondanunk: Sepsiszentkirályban kor­szerű és jól felszerelt vendégház is várja a látogatókat, akik közül néhányan a híres vendégszeretetnek köszönhetően vissza is térnek ide. Rendezett, gyepes udvar, színes virággruppok, ápolt zöldövezet, gyümöl­csöskert, gyereknek és felnőttnek is alkalmas játékok, kosárlabdapalánk várja a turistákat, s aki jó levegőre, házi kosztra vágyik, kolompoló tehéncsordát akar látni-hallani, itt megtalálja. Kiss Áron,  a tulajdonos sajtkészítő tanfolyamot is végzett, mestere a finom kü­lönlegességeknek. Nagyon kedves ez a hely számára, hiszen apai nagyanyjától örökölte. A domboldalban meleg vízzel telt fürdő­medence vár, vizét hol a napsugár, hol pedig napkollektoros berendezés biztosítja!
– Valójában csak az iskolai tanítás befejezése után számíthatunk vendégekre – ma­gyarázza a lepergett évek tapasztalatait Kiss Áron, a nevét viselő panzió tulajdonosa –, mert az ilyen falusi panziók tulajdonképpen a városról elkívánkozó gyerekes családoknak kínálnak kellemes üdülést. Számunkra azok a vendégek számítanak „főnyereménynek”, akik innen mentek ki külföldre, és hazavágy­nak, s más gyerekes baráti családokat is hoznak magukkal (6 szobában 13 hely áll a vendégek rendelkezésére). A lubickoló gyermekeknek nagy vonzóerő fürdőmedencénk. Jelen pillanatban a vasútállomás felújításánál dolgozó szakembercsoport vette igénybe a házat. Ők visszajáró vendégek. Azt azonban nem mondhatom el, hogy ez az év jobbnak mutatkozna, mint a tavalyi. Minket több olyan vendég látogat meg, akivel valamilyen kap­csolatban állunk, azok meg hozzák barátaikat is. S mert számunkra fontosak az erdélyi ma­gyar kapcsolatok, erre is figyelünk. Érdekes, hogy az utóbbi időben egyre több román család érdeklődik vendégházaink felől.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 511
szavazógép
2013-07-16: Gazdakör - Incze Péter:

A tej minőségéről

A két héttel ezelőtt Bölönben tartott „tejes” gazdatalálkozón – melyről a Háromszék is beszámolt – egyér­telművé vált, hogy még nincs minden rendben a leadott tej minősége körül. Az unióban ugyanis a tejminőség az abban fellelhető összcsíraszámot, szomatikus sejtszámot és a tej sajátos fagyási pontját jelenti.
2013-07-16: Magazin - Fekete Réka:

Gondolatok dzsesszről és szabadságról

Sepsiszentgyörgy zenei nagyváros, nem csak annak okán, hogy az itteni együttesek, kórusok, egyéni előadók száma a város méretéhez, lakosságához képest a megszokottnál nagyobb, művészetük színvonalasabb, hanem évente több tucat olyan neves muzsikus fordul meg Háromszék szívében, akit a világszínpadokon is ismernek, elismernek. Közéjük tartoznak a dzsessztáborok visszatérő tanárai is, akik közül többen egyéni mesterkurzust is tartottak már Sepsiszentgyörgyön, együttesükkel többször is felléptek itt.