A tej minőségéről

2013. július 16., kedd, Gazdakör

A két héttel ezelőtt Bölönben tartott „tejes” gazdatalálkozón – melyről a Háromszék is beszámolt – egyér­telművé vált, hogy még nincs minden rendben a leadott tej minősége körül. Az unióban ugyanis a tejminőség az abban fellelhető összcsíraszámot, szomatikus sejtszámot és a tej sajátos fagyási pontját jelenti.

A mostani állatorvosi minőségmérések kissé lehangolóak, és ha a gazdák az év végéig nem látják be a változtatás szükségességét, s nem igyekeznek javítani a minőséget, a megye fejősállománya a közeljövőben a stagnáló állapotból ismét csökkenő pályára csúszik. Az állatorvosi mérések ugyanis azt mutatják, hogy a tavaszi, nyár eleji laborvizsgálatok eredménye szerint a feldolgozókhoz leadott tej 20–25 százaléka még mindig nem felel meg az uniós előírásoknak. Ami pedig ennél is aggasztóbb, hogy a tejminőségi mutatók a nyári nagy melegekben romolhatnak, hiszen ilyenkor a nem kellő időben (a fejés utáni első fél órában) lehűtött tejben az össz­csíraszám és a szomatikus sejtek száma hatványozottan, robbanásszerűen megnövekszik. A tejminőségről többször is cikkeztünk, de az termelők érdekében ismételten szeretnénk felhívni a figyelmet ennek fontosságára.
Szomatikus sejtek
Köztudott, hogy a kifejt tejben állandóan találhatók a szervezetből kiürülő szomatikus sejtek. A szomatikus sejt­számot rengeteg tényező befolyásolja, legnagyobb mértékben azonban függ a tehén általános egészségi állapotától és főleg a tőgy egészségétől. Ezért ajánlatos az állomány időszakos szűrése, a tőgygyulladásos próba (masztiteszt) elvégzése. Ugyanakkor nem szabad elfelej­teni, hogy a klinikai tüneteket mutató tőgygyulladásos teheneket külön kell fejni, és tejük nem keverhető össze az egészséges állományéval. Ezenkívül, ugyan kisebb mértékben, de nem elhanyagolható tényező a tartástechnológia, a takarmányozás, az istálló-hőmérséklet, a nedvesség, a tehenekkel szembeni bánásmód sem. Az állatorvosi mérések azt mutatják, hogy igazán nagy baj a szomatikus sejtek számával nincs, a kifejt tej kétharmada megfelel az extra minőségnek. Nagy gond viszont az össz­csíraszám, ez a mutató a megengedettnél számos esetben jóval magasabb.
Az összcsíraszám
Ez a tej baktériumos szennyezettségét jelzi, egyszerűen úgy is fogalmazhatnánk, hogy a gyakorlatilag tiszta kifejt tejet mennyire tudjuk bemocskolni a fejés és a tej kezelése során. Az összcsíraszám növekedését a tőgy és főleg a tőgybimbók bőrén levő szennyező anyagok okozzák, ezek a kézre vagy a fejőgumik belső felületére kerülnek, és belemosódnak a tejbe. A szakszerű tőgyelőkészítésnek, a tőgy alapos mosásának és törlésének éppen az a célja, hogy ezeket a szennyező anyagokat eltávolítsa. Fertőző forrás lehet a mocskos kéz és körmök, a piszkos munkaruha, a fejő­gépek, valamint a tej kezeléséhez használt berendezések szennyezettsége. Az istálló levegője is a tejfertőzés egyik legveszélyesebb forrása, innen a mikrobák milliói kerülhetnek a tejbe. Ezért az istállóban a porképződéssel járó munkálatokat (alomcsere, takarítás, tehenek ápolása, poros széna adagolása) nem szabad fejés előtt vagy közben végezni. Kézi fejés esetén az a leghelyesebb, ha a tejet az istállóból minél hamarabb eltávolítjuk, és az istállón kívül elhelyezett gyűjtőedénybe öntjük. A tej gyakori áttöltögetése, pl. a fejősajtárból a mérőedénybe, majd a mérőedényből a gyűjtőkannába, növeli a fertőzés lehetőségét, ugyanis a tej ilyenkor széles sugárban eloszolva érintkezik a környezet levegőjével, és a használt edényekben a bekerült mikrobák jó táptalajra lelnek. Gépi fejéskor sokkal kisebb a lehetőség, hogy a tej levegővel érintkezzék, így kisebb a fertőzés veszélye is, feltéve, ha a fejés higiénikus körülmények között történt. Gépi fejéskor a fejőgép szennyezettségére kell nagy figyelmet fordítani. Ha kellő időben nem cserél­jük ki a fejőgumikat, a használat előrehaladtával szemmel nem látható repedések keletkeznek azok felületén, melyen nagyon gyorsan elszaporodnak a mikrobák, baktériumok. Ugyanakkor a fejőgép a kelyhek felhelyezésekor és levételekor idegen anyagokat, például port, szőrszálakat szív­hat be. A leesett fejőkelyhek alommal és ürülékkel is szennyeződhetnek. Nagyon fontos a tehenek tisztán tartása, és gondoskodni kell a legyek rendszeres irtásáról, hiszen ezek testén a fertőző baktériumok milliói találhatóak.
Higiéniai előírások
A tulajdonképpeni fejéskor nagyon kell vigyázni a higiéniai előírások betartására. A tőgy mosására használjunk langyos, 35–40 C-fokos vizet. Hiba lehet a felületes, hideg vízzel történő tőgymosás, a mocskossá vált víz cseréjének elmulasztása. Fontos a mosás utáni tőgytörlés, erre a célra a leghigiénikusabb az egyszeri használatos papírtörölköző. A fejés kezdésekor az első tejsugarakat mindig külön kell fejni, mivel ezekben nagyon sok a baktérium. De vigyázzunk, ne fejjük a földre vagy a padozatra, mivel az alom kitűnő táptalajt jelent a kórokozók gyors elszaporodására. Fejjük külön edénybe, és semmisítsük meg. Gépi fejésnél vigyázzunk, hogy a fejőkészülék felrakása ne legyen hosszadalmas, mert a vákuum szívó hatására az istálló szennyező anyagai bekerülhetnek a tejbe. Majd a bimbóvégeken maradt tejcseppeket töröljük le és fertőtlenítsük a bimbókat, így megakadályozhatjuk a kórokozók bejutását a bimbócsatornába. A tejet meg kell szűrni, mielőtt a gyűjtőedénybe kerül. A fejés vagy a kezelés ideje alatt a tejbe jutott szalma, por, takarmányrészek, szőrök csak szűréssel távolíthatóak el. A szűrés azonban egy szükséges rossz, mert csak a durvább szennyeződéseket fogja fel, míg a tejben összetapadt mikrobákat még jobban szétválasztja, és elosztja a tej tömegében. A szűrés tehát bakteriológiai szempontból nem javítja a tejet. Többféle tejszűrőt használhatunk, eléggé jónak mondhatók a szűrőkendők, de elengedhetetlen rendszeres cserélésük, tisztán tartásuk és szagmentesítésük. A tej szakszerű kezelésének alapja a hűtés, ami alapfeltétele a jó minőség megőrzésének. Ha viszont nem történik meg a hűtés, a meleg tejben a baktériumok 1–2 óra múlva nagyon gyors ütemben szaporodni kezdenek, és komolyan veszélyeztetik a tej minőségét. Ha nincs lehetőségünk gyorsan 4–5 C-fokra hűteni a tejet, a baktériumi tevékenységet mérsékelhetjük 8–10 C-fokra hűtéssel. A fentieket összegezve elmondhatjuk, hogy a csíraszegény tej termelésének kétségtelenül egyik legfontosabb alapja a fejéshigiéniai előírások betartása, de ezen túlmenően a fejés, a tej tárolása, kezelése és a szállítás minden egyes mozzanata, annak módszere jelentősen befolyásolja a tejminőséget.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2013-07-16: Gazdakör - Bokor Gábor:

Az állatok is szenvednek a melegtől

A nagy meleg, a hosszan tartó kánikula nemcsak a gazdákat viseli meg, az állatokat is nagy kihívás elé állíthatja. A jószág termikus stresszhatásának elkerülése végett az állattartóknak egy sor szabályt kell betartaniuk – minderről dr. Sikó-Barabási Sándor megyei főállatorvos tájékoztatója alapján számolunk be.
 
2013-07-16: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Ünnep előtt Sepsiszentkirályban

Háromszéken több emlékhelyen, templomban lehet és kell is emlékezni Szent István királyra, de szent királyunk nevét csak Sepsiszentkirály őrzi nagyon régi idők óta. Államalapító királyunk lehetett a védőszentje a falu felett trónoló műemlék – jelenleg – unitárius templomnak. Most már nemcsak a katolikus valláson élők, hanem az egész település ünnepe is augusztus 20., amelyre már lélekben is készül a környék. A készülődések közepette a hétköznapokról se feledkezzünk meg.