Törvényi háttér
A 2011-ben bevezetett rendszerben a munkáltatók a korábbi cafeteria-elemek kiegészítéseként kedvezményesen akár 300 ezer forintot is juttathattak a szálláshely-szolgáltatók által elfogadható SZÉP-kártyára, mely 2011 októberétől teljesen átvette az üdülési csekkek szerepét. A személyi jövedelemadó 2012. január elsejétől hatályos törvénye értelmében a SZÉP-kártya felváltja a legelterjedtebb utalványokat, keretét pedig 450 ezer forintban állapították meg. A kártyát a munkáltatóknak kell igényelniük és kiváltaniuk munkavállalóik számára, ami utóbbiaknak díjmentes. A SZÉP-kártyára átutalt összeget a munkavállaló teljes egészében megkapja, a munkáltatónak pedig csak összesen 30,94 százalékos adó- és járulékterhet kell megfizetnie a juttatás után. (A nem kedvezményes cafeteria-juttatások esetén ez 51,17 százalék volt 2012-ben.) Az átutalt összeget a kártya felhasználásáról szóló kormányrendelet sze­rint teljes egészében fel lehet használni belföldi szálláshelyek, illetve belföldi utazási szolgáltatások kifizetésére.
A SZÉP-kártya januártól három alszámlát tartalmazhat: a szálláshely-szolgáltatási alszámlára a munkáltatók kedvezményesen évi 225 ezer forintot utalhatnak át. Innen csak és kizárólag a szálláshelyek, valamint a belföldi utazások árát lehet fedezni; a rekreációs alszámlára kedvezményesen átutalható keret évi 75 ezer forint, amelyet szórakoztató és kulturális intézményekben (színház, múzeum, állatkert, vidámpark, hajózás), valamint az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásoknál (edző- és fitnesztermekben, lovaglásnál, belföldi sípályákon, törökfürdőkben, szaunákban és gőzfürdőkben, gyógyfürdőkben, valamint szoláriumokban, fogyasztó- és karcsúsítószalonokban) lehet felhasználni. Ez az alszámla is alkalmas a belföldi szálláshelyköltségek fede­zésére; az évi 150 ezer (havi 12 500) forintos kedvezményes kerettel rendelkező melegétel-alszámláról éttermekben, büfékben, menzákon lehet majd költeni. A keretből ugyanúgy lehet fedezni a szálláshelyköltségeket is.
A kormányrendelet meghatározza, hogy a kártya a munkáltatóknak és a munkavállalóknak sem kerülhet semmibe (a társkártyáért vagy az elvesztett kártya pótlásáért lehet maximum 1500 forintos díjat felszámolni), de az elfogadóhelyek esetében sem lehet 1,5 százaléknál magasabb jutalékot kérni. A versenyben azonban a bankok saját korábbi ügyfeleiknek bizonyos esetekben már most is ennél kisebb jutalékot számítanak fel.

Előnyök
A munkaadók szempontjából a kártya ingyenességén, illetve adókedvezményein túl csökkennek az adminisztrációs terhek, a kártyára nem csak cafeteria-juttatások utalhatók, az adókedvezmény alkalmazásának nem feltétele a minden munkavállalóra egységesen érvényes rendszer üzemeltetése, lehetőség van differenciált juttatásokra is.
A munkavállalók a SZÉP-kártyával ké­nyel­mesen, egyszerűen és gyorsan fizethet­nek az egyre szaporodó elfogadó helyeken. Az elektronikus utalványkártya internetes fizetésre is alkalmas. A SZÉP-kártya a munkavállalók számára is ingyenes, használatáért nem kérhetnek sehol felárat – sőt, még kedvezményt is kaphatnak, akik ezzel fizet­nek. A felhasználó pontosan tudni fogja, mennyit költhet. A kibocsátó akkor is értesítést küld erről, ha költ a számláról, és akkor is, ha munkáltatója átutalta a juttatást. A SZÉP-kártya számlához bármely közeli hozzátartozó számára lehet kérni társkártyát – így a család bármely tagja fizethet az utalvánnyal.
Ha megfelel a feltételeknek, bármely szolgáltató csatlakozhat a rendszerhez, ehhez csak szerződést kell kötnie a kártyát kibo­csátó társaságokkal. A rendszer az elfogadóhelyek számára is számos előnyt hordoz, így például a forgalmat tovább növeli, hogy a tapasztalatok szerint az emberek többet költenek kártyás vásárlások esetén, mint amikor maguk számolják át a pénzt.

Tapasztalatok
Jelenleg három kereskedelmi bank bocsát ki SZÉP-kártyákat Magyarországon. Az MKB SZÉP-kártya birtokosai a 2011-es keretnek mindössze két százalékát nem használták fel, így csak ötmillió forintot kellett visszautalni a korábbi befizetéseket teljesítő munkáltatóknak Az MKB SZÉP-kártya 2011 augusztusában jelent meg a piacon, azóta összesen 16,6 milliárd forint béren kívüli juttatás futott be. Ha 2012 egészében tízmilliárd forint munkáltatói hozzájárulást írtak jóvá, 2013 első felében már hatmilliárd fölött járnak. Az MKB SZÉP-kártya birtokosi köre meghaladja a 112 ezret, a plasztiklapot több mint 13 ezer szolgáltatóhelyen lehet felhasználni. Az OTP SZÉP-kártya tulajdonosai szintén 98 százalékban használták fel a 2011-es keretet a 2013. május 31-i határidőig. A társaság közölte azt is: a kártyákra az idén eddig több mint 30 milliárd forintnyi munkáltatói feltöltés érkezett. A 2011-es indulás óta több mint 85 milliárd forint volt a munkáltatói befizetés. Jelenleg a mintegy 650 ezer kártyabirtokos húszezer el­fogadóhelyen fizethet OTP SZÉP-kártyával.
A harmadik intézmény, a K&H Bank 2012 januárjától bocsát ki SZÉP-kártyát. Tavaly összesen csaknem hétmilliárd forintot töltöttek fel a K & H SZÉP-kártyára a munkáltatók béren kívüli juttatás formájában, ebből csaknem négymilliárd forint áramlott a belföldi turizmus különböző szolgáltatásaiba. Az el­múlt másfél évben összesen mintegy 3000 munkáltató választotta a K & H Bankot, és csaknem 93 ezer kártyát igényeltek munkavállalóiknak. Az idei év első öt hónapjában csaknem hárommilliárd forintot utaltak a mun­káltatók a dolgozók elektronikus utal­vány­kártyájára, ennek jelentős részét vár­ha­tóan a nyár végére el is költik – tájékoztatott a K & H.