„Miniszterelnökként nem hagyom, hogy sérelem érje a Ciszjordániában, a Golán-fennsíkon vagy az egyesített fővárosunkban, Jeruzsálemben élő izraeliek százezreit” – szögezte le Netanjahu sajtótájékoztatóján, amelyet egy szűk körű, rendkívüli kormányülést követően hívott össze. A Jediót Ahronót lap weblapja szerint a megbeszélésen arról határoztak, hogy Jeruzsálem megpróbálja megváltoztatni az uniós határozatot, ez ügyben Netanjahu találkozik Catherine Ashtonnal, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével. * A Háárec izraeli napilap tegnapi cikke szerint a már pénteken életbe lépő szabály alapján tilos lesz minden együttműködés, például támogatások nyújtása, ösztöndíjak odaítélése, kutatási alapok és díjak adása a zsidó telepeseknek és telepeknek, beleértve nemcsak Ciszjordániát, de a Golán-fennsíkot és Kelet-Jeruzsálem zsidó lakónegyedeit is. Ezentúl az Izraellel kötendő összes uniós és tagállami szerződésnek lesz egy záradéka, amely szerint az 1967-ben elfoglalt területek nem jelentik Izrael részét, ezért rájuk nem vonatkozik az adott megállapodás. * Nem jelent új megközelítést az Izraellel kapcsolatos friss EU-irányelv – hangsúlyozta tegnap Brüsszelben Catherine Ashton szóvivője. Az új irányelv csupán világosabbá teszi a rendszert – mondta Kocijancic.

Általános sztrájk Görögországban
A közszférában tervezett tömeges elbocsátások elleni tiltakozás jegyében a két legnagyobb görög szakszervezeti szövetség, a mintegy 2,5 millió dolgozót képviselő GSZEE és ADEDI Emberek vagyunk, nem számok mottóval hirdetett általános sztrájkot tegnaptól, a felhíváshoz leginkább az államilag foglalkoztatottak csatlakoztak. Az adóhivatalokat bezárták, az állami kórházakban csak vészhelyzet esetén kezelik a betegeket, nem járnak a vonatok, és néhány athéni buszvonalon is sztrájkba léptek a dolgozók. Az önkormányzati dolgozók már több mint egy hete utcára vonultak, és tiltakozásuk egy, a parlament előtti közös tüntetésben fog csúcsosodni. Az államcsőd szélére került Görögországot kimentő nemzetközi hitelezők elvárásaival összhangban az athéni parlament ma szavaz a következő megszorító csomagról, amelynek következtében tanárok, rendőrök és önkormányzati dolgozók veszíthetik el munkájukat. A tervek szerint 2013 végéig a 6–700 ezer állami alkalmazottból négyezret bocsátanak el, és 12 500 dolgozó munkaviszonyában következik be egyéb változás. Görögországban a munkanélküliségi ráta csaknem 27 százalék.

Letette az esküt az egyiptomi kormány
Letette az esküt tegnap az új egyiptomi kormány, amelynek élén Hádzim el-Beblávi közgazdász áll. A testület közel két héttel azután állt össze, hogy a fegyveres erők a tömegtüntetések hatására menesztették Mohamed Murszi elnököt, aki egyoldalúan az iszlamista irányzatot követte. Beblávi kormányában a fegyveres erők parancsnoka, Abdel-Fattah esz-Szíszi tölti be a védelmi és a hadiipari miniszteri posztot. Ő kulcsszerepet játszott Murszi elnök leváltásában. A külügyek irányítása Nábil Fahmi volt washingtoni nagykövet kezébe került. Egy keresztény tagja is van a kormánynak: Munir Fahri Abdel-Núr belkereskedelmi és ipari miniszter lett. A Muzulmán Testvériség – amelynek több vezetőjét letartóztatták – nem küldött képviselőt a kormányba, és közölte, hogy a jövőben sem áll szándékában, ha Murszi nem kapja vissza az államfői tisztséget. * Az egyiptomi fővárosban egyébként a tegnapra virradó éjjel lezajlott összecsapások a rendőrök és a megbuktatott Mohamed Murszi elnök hívei között legkevesebb 7 halottat követeltek, az összetűzésekben több mint 260 személy sebesült meg. * A török külügyminiszter közölte: Ankarában továbbra is Murszit tartják Egyiptom államfőjének. Ahmet Davutoglu azzal érvelt, hogy a kairói fordulat dominóeffektust kelthet a térségben, ha nem ítélik el egyértelműen a katonai puccsot.