Július 22. Huszonhét éve hunyt el Bar­celonában Kocsis Sándor, az „aranycsapat” gólgyárosa, a berni világbajnokság gólkirálya, ezüstérmese és az helsinki olimpia aranyérme­se. „Kocka” – így becézték labdarúgóberkekben – 1929. szeptember 21-én született Buda­pes­ten. Alig lépett a tizenhetedik évébe, ami­kor a Ferencváros első csapatának jobb­össze­kötője lett. A Fradiból a Budapesti Honvédba vezetett az útja, oda, ahol Bozsik József és Puskás Ferenc – hogy csak két „nagyágyút” említsünk – focizott. Olimpiai aranyérméről már szóltunk, 1953. november 25-én tagja volt az angolokat 6–3-ra verő magyar válogatott­nak, aztán jött az ’54-es világbajnokság s a gólkirályi cím. Egyébként a magyar váloga­tottban 68 mérkőzést játszott és 75 gólt szerzett. Következett 1956. A forradalom leverése idején külföldön tartózkodott a válogatottal, s nem tért vissza Magyarországra, egy ideig a svájci Toung Fellows Zürich játékosa volt, majd átment Spanyolországba, és az FC Bar­celonánál játszott. Egy adott időszakban az FC Barcelona csatársorában három magyar – Kocsis, Kaszás, Czibor – játszott. „Egy tornán történt – emlékezik Czibor Zoltán. – Sanyit már vagy nyolcadszor rúgták fel, keményen bántak vele, hiszen ő volt a legnagyobb ászunk. A kilencedik bodicseknél ülve maradt. Ráki­áltottam: Sanyi, kelj föl, hajtsunk, az istenért! Rám nézett, s szomorúan ennyit mondott: Zoli, ’56-ban a forradalomban élve marad­tam, de ezek itt meg akarnak ölni. Aztán össze­szedte magát, s 4–2-re vertük az ellenfelet.” Az ötvenedik életévében járt, nehéz, halálfélelemmel súlyosbított betegség (leukémia, gyomorrák) gyötörte, amikor 1979. július 22-én tisztázatlan körülmények között kizuhant a kór­ház negyedik emeletéről. Így adta vissza lelkét Teremtőjének. * 1912. július 22-én fejeződött be a stockholmi olimpia. A rendezvényen 28 ország 2490 férfi és 57 női versenyzője küz­dött 102 versenyszámban a játékok érmeiért. A magyarok 11 sportágban álltak rajthoz. Aranyérmet szereztek: Fuchs Jenő (kardvívás, egyéni), Prokopp Sándor (hadipuska, 300 m), kardcsapat (Berti László, Földes Dezső, Fuchs Jenő, Gerde Oszkár, Mészáros Ervin, Schen­ker Zoltán, Tóth Péter., Werkner Lajos), ezüs­töt: Békessy Béla (kard egyéni), torna, összetett csapat: Aradi (Kmetykó) Lajos, Berkes József, Erdődy Imre, Fóti Samu, Gellért Imre, Hal­mos Győző, Hellmich Ottó, Herczeg István, Keresztessy József, Korponai János, Pászthy Elemér, Pédery Árpád, Réti Jenő, Szüts Ferenc, Téry Ödön, Tuli Géza, bronzot: Kovács Miklós (gerelyhajítás), Mészáros Ervin (kard, egyéni), Varga Béla (birkózás, kötöttfogás, középsúly). * Ma kilencvenöt éve távozott az élők sorából az olaszországi Dosoldelfinében Mudin István atléta. Az 1906-os jubiláló olimpián ezüstérmet nyert a hellén pentatlonban, bronzérmet a hel­lén diszkoszvetésben, két évvel később, az első londoni olimpián elindult minden dobószámban, legjobb eredményét diszkoszvetésben érte el: a 7. helyen végzett.
Július 23. Hatvanhárom éve született Bukarestben Bartos Magdolna vívó, a mont­reali olimpián nyolcadik helyen zárt női tőrcsapat tagja. * Hatvannyolc éves a Gyer­gyószentmiklóson született vízilabdázó, Molnár Endre, aki négy olimpián védte a magyar válogatott kapuját. 1968-ban bronz­érmet, 1972-ben ezüstöt, 1976-ban aranyat, majd 1980-ban szintén bronzérmet szerzett a magyar vízilabda-válogatottal.
Július 24. Százhuszonöt éve született Gellért Imre tornász, az 1908-as olimpia 38. helyezettje egyéni összetettben, az 1912-es stockholmi olimpia ezüstérmese az összetett csapatversenyben, egyéni összetettben pe­dig a 17. helyezettként zárta a versenyt. * 1966. július 24-én ért véget Wiesbadenben a XXXIX. sportlövő-világbajnokság. A ma­gyar sportlövők három bronzéremmel öregbítették a magyar sport hírnevét. Légpuskában Pap Lajos szerzett bronzérmet 385 körös teljesítménnyel, a női kisöbű sportpuska fek­vőszámának egyéni versenyén Kun Ferencné a harmadik helyen zárt, ugyanezen szám csapatviadalán pedig a Kellner Oszkárné, Kisgyörgy Lajosné, Kun Ferencné összetéte­lű csapat szintén a harmadik helyen végzett, és bronzéremért állhatott dobogóra.
1992. július 25-én kezdődött a barcelonai olimpia. 169 ország 6659 férfi, 2708 női versenyezője rajtolt 257 versenyszámban. A magyar mérleg: 11 arany, 12 ezüst- és 7 bronzérem. Aranyérmesek: Darnyi Tamás (úszás – 200 m és 400 m vegyes), Egerszegi Krisztina (úszás – 100 és 200 m hát, 400 m vegyes), Farkas Péter (birkózás, kötöttfogás, 82 kg), Kovács Antal (cselgáncs – 95 kg), Ónodi Henrietta (torna, ugrás), Repka Attila (birkózás, kötöttfogás, 68 kg), Szabó Bence (kard, egyéni), női kajak 4-es, 500 m (Czigány Kinga, Dónusz Éva, Kőbán Rita, Mészáros Erika), ezüstérmesek: Csák József (cselgáncs, 65 kg), Gyulay Zsolt (K1-500 m), Hajtós Bertalan (cselgáncs, 71 kg), Kőbán Rita (K1-500 m), Mizsér Attila (öttusa, egyéni), Ónodi Henrietta (torna, talaj), Rózsa Norbert (úszás, 100 mell és 200 mell), Szabó Tünde (úszás, 100 m hát), kajak 4-es, 1000 m (Ábrahám Attila, Csipes Ferenc, Fidel László, Gyulay Zsolt), kardcsapat (Abay Péter, Bujdosó Imre, Köves Csaba, Nébald György, Szabó Bence), párbajtőrcsapat (Hegedüs Ferenc, Kolczonay Ernő, Kovács Iván, Kulcsár Krisztián, Totola Gábor), bronzérmesek: Béres Zoltán (ököl­vívás, 81 kg), Csősz Imre (cselgáncs, 95 kg), Czene Attila (úszás, 200 m vegyes), Kovács István (ökölvívás, 51 kg), Mizsei György (ökölvívás, 71 kg), Zala György (C1-1000 m), Dónusz Éva, Kőbán Rita (K2-500 m). * Ma ötvenöt éves Kiss István vízilabdázó, a moszkvai olimpián bronzérmet nyert magyar válogatott tagja.
Július 26. Ma, százhat éve született Pelle István tornász (1986-ban hunyt el Buenos Airesben). 1928-ban a csapattal a 10., egyéniben a 21. helyen zárt. Négy évvel később Los Angelesben aztán a csúcsra tornázta fel magát, lólengés- és műszabadgyakorlatát aranyéremmel díjazták, korláton és egyéni összetettben ezüstérmet vehetett át, nyújtón, akrobatikus ugrásban és összetett csapatversenyben a negyedik helyen zárt. 1936-ban az összetett csapatversenyben a 7. lett a magyar csapat, melynek erőssége volt. *  Ma nyolcvanöt éve született Sákovics József vívó, az 1952-es Helsinki olimpia bronzérmese (tőrcsapatban), 1956-ban a párbajtőrözőkkel szerzett bronz­érmet a csapatversenyen és egyéniben ezüst­érmet, 1960-ban a római olimpián három számban – párbajtőr egyéni és csapat, tőrcsapat – lépett pástra, mindháromban a negyedik he­lyen zárt. *  1954. július 26-án ért véget a a IV. kajak-kenu világbajnokság. A magyar mérleg: 6 arany-, 5 ezüst-, 5 bronzérem. Aranyérmesek: Hatlaczki Ferenc (K1-10 000 m), Mészáros István, Mészáros György (K2-10 000 m), Vagyóczki Imre, Kovács László, Nagy I. László, Szigeti Zoltán (K4-1000 m), Parti János (C1-1000 m), Wieland Károly, Halmai József (C2-10 000 m), Pintér Hilda, Bánfai Klára (K2-500 m), ezüstérmesek: Szörényi Ervin, Sován András, Wágner Ferenc, Hatlaczki Ferenc (K1- 4x500 m), Hernek István (C1-1000 m), Bodor István, Tuza József (C2-1000 m), Cson­ka Ferenc, Sasvári Mihály (C2-10 000 m), Lieszkovszky Valéria, Egresi Vilma (K2-500 m), bronzérmesek: Hatlaczki Ferenc (K1-1000 m), Wágner Ferenc, Sován András (K2-500 m), Urányi János, Mészáros István, Mészáros György, Varga Ferenc (K4-10 000 m), Hernek István (C1-10 000 m), Csonka Ferenc, Sasvári Mihály (C2-1000 m).
2012. július 27-én nyitotta meg II. Erzsébet a harmadik londoni olimpiai játékokat, me­lyeken 204 ország vonult fel. A magyarok mérlege: 8 arany-, 4 ezüst- és 5 bronzérem. Olimpiai bajnokok: Pars Krisztián (kalapácsvetés), Risztov Éva (hosszútávúszás, 10 km), női K-4-500 m (Kovács Katalin, Kozák Da­nuta, Fazekas-Zur Krisztina, Szabó Gabriel­la), Szilágyi Áron (kard egyéni), Berki Krisz­tián (torna, lólengés), Dombi Rudolf, Kökény Roland (K2-1000 m), Gyurta Dániel (úszás, 200 m mell), Kozák Danuta (K1-500 m). * Ötvennyolc éve született Szöregen Balla Jó­zsef birkózó, aki az 1976-os montreali olim­pián a 100 kg-osok mezőnyében (szabadfogás), majd 1980-ban a +100 kg-osok súly­csoportjában egyaránt ezüstérmet szerzett.
1984. július 28-án Los Angelesben a nyári olimpiai játékok megnyitóján 140 ország sportolói vonultak fel – Magyaror­szág és még tizenhárom szocialista ország (kivételt Ro­mánia képezett) távol maradt a Szovjetunió sugallatára. Hiányoznak a ma­gyarok – mondogattuk a képernyő előtt fi­gyelve a közvetítést –, ez nem a mi olimpiánk! Aztán menet közben derült ki, hogy a második Los Angeles-i olimpia mégis a mi olimpiánk! A miénk, háromszékieké. Mert itt írt sporttörténeti fejezetet Zágon szülötte, Szabó Kati. Történt ugyanis, hogy a kis székely leány szertornában 4 arany-, 1 ezüst­érmet nyert. S ha az egyéni összetett döntőjében nincs az a „fránya áramszünet” éppen, amikor Katinak kellett a porondra lépnie... akkor talán Károlyi Béla egykori tanítványa (hiszen Kati vele kezdte a tornát) megszerzi az egyéni összetett aranyát is – megfosztva ezzel a mester Károlyi jelenlegi tanítványát, Mary Lou Rettont –, vagyis nem négy, hanem öt olimpiai aranyérmet szerez. Talán... Talán... Na de sebaj, az egy olimpián szerzett 4 arany- és 1 ezüstérem is csodálatos teljesítmény. Ilyen teljesítményre az olimpiák történetében Szabó Katin kívül csak hárman voltak képesek: Larisza Latinyina (szovjet), Keleti Ágnes (magyar) és Vera Caslavska (csehszlovák). * Tizenkilenc éve hunyt el Budapesten Bencze (Biringer) Lajos birkózó, aki a második londoni olimpián (1948) a sza-badfogás 52 kg-os súlycsoportjában az 5., a kötöttfogás 57 kg-os súlycsoportjában pedig a 6. helyen végzett. Négy évvel később csak szabadfogásban indult, és a 6. helyen zárt. * Hetvenhárom éve hunyt el Szolnokon Kell­ner Gyula, az első újkori olimpia maratoni versenyének bronzérmese. *  Ötven­három éve született Erdős Éva, a montreali olimpián bronzérmet nyert női kézilabda-válogatott tagja. * 1952. július 28., Hel­sinki. Olimpiai Stadion, 35 000 néző előtt: Magyarország–Svédország 6:0 (3:0). Játék­vezető: Ling. Olimpiai labdarúgótorna. Ma­gyarország: Grosics–Buzánszky, Lóránt, Lantos–Bozsik, Zakariás–Hidegkuti, Ko­csis, Palotás, Puskás, Czibor. Svédország: K. Svensson–Sa­muelsson, Gustavsson, E. Nilsson–Hansson, Lindh–Bergtsson, Löf­gren, Rydell, Brodd, G. Sandberg. Góllövők: Puskás (1. p), Palotás (16. p), Lindh (36. p – öngól), Kocsis (58. p), Hidegkuti (59. p), Kocsis (63. p).