Úszás – ebben a sportágban már 1889-től kezdődően rendeztek rendszeresen világ- és Európa-bajnokságokat.
Igaz, nem hivatalos keretek között. 1908-ban aztán ahogy megalakult a nemzetközi szövetség, a Fédération Internationale de Natation Amateur, röviden FINA, véget vetett az előbbi nem hivatalos versenyeknek, és kimondta: világ- és Európa-bajnokságok kiírása kizárólag az ő hatáskörébe tartozik. Kimondta, de az első Európa-bajnokságra például 1926-ig, az első világbajnokságra pedig 1973-ig kellett várni.
1889-től... Hm. Olvasom egy jubileumi kiadásban, hogy az Árpád-házi királyok és az őket követő dinasztiák idejében viszonylag gyorsan épültek fürdők a feltörő meleg források környékén... A XVI. században élt Oláh Miklós esztergomi érsek tett említést először az úszásról, egyik könyvében ezt írja: „a király fürdője akkora, hogy még akár úszni is lehet benne”. Az úszni tudó emberrel kapcsolatos első hiteles feljegyzés a XVII. századból származik. 1669–1670-ben Eduard Brown angol orvos Magyarországon járva virágzó fürdőéletet látott, sőt, sok jó úszót is. Matthias Tollius holland utazó 1688-ban feljegyezte, hogy Nyitra mellett nagyszerűen úszó lányokat látott. „Nem ijedtek meg látásomra – írja –, hanem valamennyien a folyóba vetették magukat, és serényen gyakorolták magukat az úszásban.”
A hatóságok persze életbiztonsági okok miatt tiltották a folyóban, tavakban való fürdést, ezért aztán egész Európában egymás után épültek szabad vizeken a faszerkezetű fürdőházak, úszóiskolák, melyek a későbbi uszodák előhírnökei lettek. Magyarországon az első fürdőház 1783-ban Balatonfüreden épült. Az úszás elterjedésében és népszerűsítésében nagy része volt Széchenyi Istvánnak és Wesselényi Miklósnak. Mindketten jó úszók hírében álltak, testgyakorlás céljából pedig rendszeresen úsztak. Széchenyi a dunai, Wesselényi a balatoni úszásnak volt vezéralakja. Az anyaország első hivatalos úszóversenyét 1881. június 10-én rendezték a Vác–Margitsziget közötti 31,5 km-es távon. Heten rajtoltak, a győztes egy száz arany értékű serleget kapott, ez a győztes pedig a bécsi Emanuel Bachmeyer volt, a második helyezett a magyar Szekrényessy Kálmán... Még abban az évben Szegeden női távúszóversenyt is szerveztek. Győzött Pálffy Margit, aki a 3300 méteres távot 45 perc alatt tette meg. Az első bajnokságot 1882-ben a MAC szervezte meg a Káposztásmegyer és Margitsziget közötti 4000 méteres távon. Az első bajnok Magyary Kossa Ferenc lett, aki 32 perc alatt tette meg a távot... Azt ugye már nem kell mondani, hogy a magyar úszósport első világklasszisa Hajós Alfréd és Halmay Zoltán volt. Az elsők...
Ilyen bevezető után nyugodtan elmondhatjuk, hogy az első, a műúszást, műugrást is felölelő világbajnokságra – hiszen ez zajlik most Barcelonában – 1973. szeptember 1–9. között Belgrádban került sor. Természetesen a két nagy úszóhatalom, az Egyesült Államok és a Német Demokratikus Köztársaság közötti párharc jegyében. Nem részletezzük az eseményeket, tény, hogy rendkívül színvonalas küzdelmet hozott, kiegyensúlyozott párharcot. A tengerentúliak 15, az NDK 13 győzelmet aratott, a világbajnokok között találni Hargitay Andrást. Ez tehát 1973-ban volt, negyven évvel ezelőtt. E negyven év alatt a világklasszisok hosszú sora kápráztatta el teljesítményével a sportvilágot. E sorból sem hiányoztak a magyarok, Hargitay András, Darnyi Tamás, Egerszegi Krisztina, Kovács Ágnes... hogy csak pár nevet említsünk. Merjük hinni, hogy most Barcelonában is ott lesznek a magyarok a legjobbak között. Úgy legyen. (áros)
