A Néhány adat a Babeş―Bolyai Egyetemről című bejegyzéséből betűzöm: ,,Mivel sokszor felmerül bennem a kérdés, hogy miben hasonlít a Babeş―Bolyai a jól működő nyugati egyetemekhez, és miben nem (magyarul: milyen irányban kellene változnia, hogy jobb legyen), vettem a fáradságot, és összegúgliztam meg grafikonokba rendeztem egynéhány adatot. A diákok száma az egyetem különböző fakultásain jó képet ad arról, hogy egyrészt mire fektetnek nagyobb hangsúlyt az egyetem vezetői, másrészt, hogy milyen szakokra mennek szívesen az emberek."

Az első grafikon a Babeş―Bolyai diákjainak számát szemlélteti. (A többszínnyomásos ábrázolást nyomdatechnikai okok miatt nem tudjuk átvenni.) A gazdaságtan messze dominálja az összes többi fakultást. Ezenkívül úgy tűnik, hogy a természettudományokra nem sok diák jár. Érdekes anomáliának tartja, hogy a földrajz a földtudományoktól különálló fakultás, s ami furcsa: a diákok nagy száma a földrajzon messze meghaladja a fizika, kémia, biológia, geológia szakosok számát. ,,A középiskolában elméletileg nem kellene több földrajz, mint fizika, kémia vagy biológia, az biztos, és kellene legalább egy öltés geológia is, de hát álmodik a nyomor" ― fogalmazza meg a következtetést.

A továbbiakban egybeveti a Babeş―Bolyain legnépszerűbb szakok arányát néhány nagy (vagy kicsi, de híres) amerikai egyetem hasonló adataival. A természettudományok számbeli kisebbsége feltűnő a legtöbb amerikai egyetemhez képest. Érdekesség az, hogy a listázott amerikai egyetemek (Caltech, MIT, Cornell, Stanford, Berkeley, UT Austin, Urbana-Champaign, Rice, Harvard) mindegyikén a biológia számbelileg is fontos szaknak számít. Ezzel szemben a kolozsvári egyetemen a biológia még külön fakultásként sem létezik, hanem egy kalap alá vették a geológiával, s a diákok száma nagyon alacsony, még a földrajzhoz képest is.

,,A másik fontos különbség a mérnöki szakok jelentősége az amerikai egyetemeken, és teljes hiányuk a Babeş―Bolyain: tudom, hogy ezek a szakok a politechnikán vannak reprezentálva, de a természettudományoknak (és egy bizonyos fokig a pszichológiának meg a művészeteknek) ez a teljes elhatárolása a mérnöki dolgoktól nem egészséges hagyomány."

A naplóíró feltételezi, hogy a gazdaságtan és a pszichológia dominanciáját a Babeş―Bolyain talán részben az magyarázza, hogy ezek a szakok gyakorlatilag nem léteztek a kommunizmus idején.

,,Ennek ellenére, az ilyen hatalmas beiskolázási számoknak túlságosan diplomagyár szaga van. A pszichológia fontos és izgalmas tudomány manapság, különösen ha nem keverik össze a pszichoanalízissel és a Roscharch-teszttel, de 6000 pszichológus diák egy fedél alatt azért túlzásnak tűnik. Ezzel szemben a társadalomtudományok (a BB esetén ide soroltam a szociológiát, a politológiát, és az európai tanulmányokat) és a bölcsészet, enyhe meglepetésemre, nem túl dominánsak, különösen, ha olyan európaibb stílusú egyetemmel hasonlítjuk a kolozsvárit, mint Harvard... (Persze, ettől függetlenül, mondanom sem kell, hogy a Harvardnak nem kell szégyenkeznie a »kemény« tudományokban sem.)

A Babeş―Bolyai inkább a nagy amerikai egyetemekhez hasonlít ― állapítja meg a szerző ―, mint például az University of Texas at Austin, különösen a diákok számát tekintve. A BBTE Amerikában a legnagyobb egyetemek közé tartozna, valószínűleg, az első három között lenne mennyiségvonalon."

Érdekes adatokra bukkanunk, ha az egy tanárra eső diákok számát vetjük egybe. A Babeş―Bolyain mintegy 25 fős létszámig kúszik fel a grafikon, az UT Austin esetében ez 15 alatti, a Cornell nyolc körüli, a Rice és a Harvard 4―3, azaz mintegy tízszer kevesebb, mint a Babeş―Bolyain a tanár―diák arány.

Egy másik nagy különbség a ,,rendes" (angolul: undergraduate) és a posztgraduális (Master, PhD) diákok aránya: a legjobb amerikai egyetemeken ez az arány egynél kisebb, azaz több posztgraduális képzésen lévő személy van, mint rendes diák. Ez persze azzal függ össze, hogy mennyire kutatásorientált egy intézmény.

A naplóbejegyzéshez tizenkét hozzászólás érkezett. Érdekes a hozzászólásokat kiváltó bejegyzés kapcsán egy másik összehasonlítást is ráfűzni a kolozsvári Babeş―Bolyai helyzetelemzésére. A 2007-es országos egyetemi toplistán a kolozsvári a tudományos közlemények számát illetően, 1262 egyetemi oktató 314 közlésével (a nemzetközileg is mérhető tekintélyű szaklapokról van szó) a jászvásári Alexandru Ion Cuza-egyetem után ― amely a lehetséges százszázalékos részarányt valósította meg ― a második, és megelőzi a bukaresti egyetemet.

S. Z. romániai elemzők írásaira hivatkozva vagy ezeket idézve több bejegyzésben kritikus hangon foglalkozik a BBTE nemzetközi szintű besorolásával. (Van-e olyan jó a romániai egyetemi oktatás, mint a nyugat-európai?, 2007. július 11―13., Tipikus profil: a vallásosság, 2007. július 9.)

S. Z. mostani elemzése nem tér ki a Babeş―Bolyai Tudományegyetem magyar vonatkozású ügyeire, de egy másik naplóban ― www.zsylvester.blogspot.com ― sok-sok földtani kérdés közé ékelve olvashatók a magyar oktatás helyzetével kapcsolatos bejegyzései is.