A csattanó maszlag (Datura stramonium L. ) egyike a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó, erősen mérgező növényeknek, amelyekkel, sajnos, elég gyakran találkozunk gyomos, szerves hulladékban gazdag, elhanyagolt területeken (istállók, trágyadombok, felhagyott szántóföldek, állatitatók környékén).
Nagy magasságot is elérhet, térfoglaló, nagy leveleivel kiemelkedik a gyakori gyomok közül. Nem őshonos növényünk, eredeti élőhelye Dél- és Közép-Amerika, ezért melegkedvelő, sőt, szárazságtűrő, nehezen kiirtható gyom. Széles levelei mélyen, szabálytalanul karéjozottak, ezek tövéből nő ki a csöves, ötcimpás fehér virága. Termése dió nagyságú toktermés, szúrós tüskékkel borított, a felnyíló kopács négyrészes, benne sok pettyezett barnás, vese alakú maggal.
A növény minden része halálos mérgezést okoz, különösen a levele és a magva. (Megtörtént, hogy véletlenül a lencsefőzelékbe került, szerencsére kevés mag, de a tünetek árulkodtak arról, mi okozhatta a rosszullétet.) A tropánalkaloidok (hioszciamin, atropin, szkopolamin) valamennyi burgonyafélére jellemző mérgek (a maszlag levele, magva 0,1–0,6 százalék mérget tartalmaz), hatásuk a nadragulyáéhoz hasonló: izgatottság, gyors érverés, száraz nyálkahártya, pupillatágulás, tompultság, aluszékonyság, majd bénulás. Ha legelésző állat eszi meg, és a mérgezés következtében elhull, húsa az emberre mérgező. Régebb asztma (nehéz légzés) esetén használták a drogját. Kivonatát (rokonaihoz hasonlóan) a Parkinson-kór elleni készítményekhez, asztma-cigarettákhoz, gyógyteákhoz használják.
Közeli rokona a városunkban is látható dísznövény, az angyaltrombita (Brugmansia sp. ), három virágszín-változatban (sárga, B. aurea), rózsaszín (B. suaveolensis) és vörös (B. sangvinea). Hasonlóképp mérgező, hallucinogén, narkotikus hatású mérgét származási helyén az indiánok gyógyításra, varázslásra használták. Ha a mérgezést idejében észrevettük, csak a gyorsan alkalmazott hánytatás segíthet.
