Volt-e „riportalanya”, valóságos modellje Nyirő József Keleti Újságbeli Uz Bencéjének? Erről legtöbbet Marosi Péter Uz Bence nyomában Székelyvarságon című, 2002 februárjában készült televíziós dokumentumfilmjéből tudhatunk meg.
Az Udvarhely melletti Varságon mindenki gondolkodás nélkül, határozottan állítja, hogy Pál Sári Dénes volt Nyirő „riportalanya”, aki az európai méretekben is legnagyobb tanyavilág Bagzos nevű tanyacsoportján élt. Kihaló tanyarész ez a Bagzos, mert nincs vize, már hűlt helye sincsen a Pál Sári Dénes házának sem, elvontatták, széthordták, ő is már a Varság központjában lévő temetőben nyugszik, sírkövén a születés és halál dátuma:1882–1962. A tévéfilm óta igen sokan kezdenek „emlékezni” rá, s a nyughelyéhez ösvényt tapostak a könyvért lelkesedő látogatók, hogy ne mondjam, turisták. Pál Sári Dénesnek fia szintén vadőr, s egy lánya él ma is Varságon. Valamikor vadőr volt, azután utász, útkarbantartó, halász, vadász, madarász, Varság szabómestere. Nyirő Júlia szépleány című dramatizált balladájának bemutatójához is ő maga készítette a gyönyörű székely harisnyákat halinaposztóból, s ő maga is fellépett az előadásban. Örökké mezítláb járt, télen, nyáron, az egyetlen megmaradt, róla készült fényképen is így látható. Azt mondják Varságon, hogy van ilyen: az ember talpa úgy megvastagodik, mint a cipő. Hiába, ahol jó levegő, és borvíz van, ott szegénység is van. Ő volt Varság legnagyobb nevettetője.
Nyirő József udvarhelyi barátjának, dr. Haáz F. Rezső néprajztudósnak a fia, Haáz Sándor etnográfus elmondása szerint a húszas-harmincas években az író leggyakrabban Sikaszóra és Varságra járt anyaggyűjtésre. Két alapfigurája az Uz Bencében Pál Sári Dénes és Hazug Pista lehetett, aki szintén Varságon lakott. (Igazi nevét nem sikerült megtudnom.) Haáz Sándor is járt Pál Sári Dénes bagzosi pincéjében, ahol mindig sokféle állatot tartott együtt, volt ott róka, farkas, bárány, medvebocs – ma talán úgy neveznék, hogy állatóvodában –, s amikor azok ivarképessé váltak, visszaengedte őket a szabadba. Szerinte volt idő, amikor a Csinód tetején állt a vadászháza az Uz és Bence patakának összefolyásánál, valahol Csíkszentgyörgy fölött.Mások szerint a Bucsinon, a Bogdánon volt a vadásztanyája. Lehetett itt is, ott is, sehol és bárhol a havason.
A Tisztás nevű varsági településen él Pál Sári Dénes unokája, Tifán Irma: „Nyirő József hozott is nagyapának egy halinakötésű Uz Bencét, mondván, hogy ez magáról szól, azért hoztam, de nagyapám nem volt büszke reája. Verseket is írt, de azok nem maradtak meg. Sokat félt a törvényektől. A végén harangozó lett, mert a vadőrségnek vége lett a román világgal.” Ő mutatta meg a Pál Sári Dénesről megmaradt egyetlen fotográfiát. A szájhagyomány Sikaszóban ma is számtalan mondását, történetét őrzi Pál Sári Dénesnek. Szívesen mesélik, emlegetik az emberek, és nagyokat derülnek rajtuk.
Haáz Sándor sok gyermekkori emlékének Nyirő József a főszereplője, több alkalommal elkísérte ő is édesapját, Haáz Rezsőt és Nyirőt havasi útjaikon, akkoriban általában csak gyalogosan, jobb esetben egy-egy pap szekerén közlekedtek. Ezekről több Nyirő-riport is beszámol a Keleti Újságban. Nyirő maga is ízesen tudta előadni a hegyi történeteket.
(Kis/Nyirő/könyv, Pallas–Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2003)
MAROSI ILDIKÓ
