Kiskoromban édesanyám meséire aludtam el, most a modern idők hazug mesélője, a tévé hangjára. Éppen szunyókáltam, és félálomban hallottam, amikor bemondta a nagy eseményt, hogy megszületett a kisded! Hirtelen arra gondoltam, hogy visszarepültem az időben kétezer esztendőket, mert olyan fontos hírként tálalták a dolgot, azt hittem, a kis Jézus születéséről tudósítanak.
Bár aztán hamar kinyílt a csipám, és rájöttem, nem lehet, hisz nem a betlehemi istálló, hanem egy londoni ispotály elől folyt a tudósítás. A megváltó eljövetelét csak egy fényes csillag hirdette, a mostani csecsemőét meg a világ összes tévéadója. A hírcsatornák előre jelezték a leendő király eljövetelét, míg Krisztus királyét csak egy főangyal, Gábor jelentette be. György Sándor Lajos (nem hármas ikrek!) – egyszerűbben György herceg – születésén kívül, amit csak az apuka látott, sok minden egyébről tudósítottak minket egyenesben. Láthattuk még azt is, hogy az új kismama olyan pettyes ruhácskában jött ki a kórházból, mint a megboldogult nagymama, Diana hercegnő elsőszülött fia – a mostani apuka – születésekor. (Arról viszont nem tudunk, hogy van-e már dada, és mennyi gyerekpénzt kap a mama.) A hazai sajtó is hosszú lére eresztette a tudósításokat, és olvastam már arról, hogy ez az újabb hercegcsemete hátrább veti a román Mihály király angol trónolási lehetőségét, a 88.-ról a 89. helyre. Az Adevărul újságban meg ilyen címmel jelent meg cikk: A kis herceg Vlad Ţepeş rokona. A családfafaragók ezt úgy tálalták, hogy az angol királyi erekben az erdélyi Drakula vére csörgedez. Mondjuk, annyi köze van Drakulának Vlad Ţepeşhez, mint Vlad Ţepeşnek Erdélyhez és Törcsvárhoz: az égvilágon semmi! De rá kell bízni a kutatást a történészekre, azok majd bebizonyítják, mondván: onnan rokonok, hogy a Vlad Ţepes nagyanyjának és a kis Gyurkácska Diana nagymamájának, a két asszonynak összesen négy térde volt. Az tény, hogy az erdőszentgyörgyi gróf kisrédei Rhédey Klaudia Zsuzsanna ükunokája a mostani II. Erzsébet angol királynő, aki viszont a mostani kis jövevény, Gyurika dédnagymamája. És Erdőszentgyörgy – ugyebár – Erdélyben található, ami tudvalevően ősi román föld, tehát azon csakis román lehetett Klaudia grófnő is. (Bár most már azt mondják, hogy van Székelyföld is benne.) Abban reménykedhetünk, hogy a nagytata, Károly herceg, aki gyakran jön hozzánk, elhozza ide, Zalánpatakra Gyuri unokáját nyaralni, és majd ő itt a porban fog játszani a zalánpataki gyerekekkel. Ha megtanul tőlük magyarul, szót ért majd velünk is. Aztán, ha megszereti nálunk, és közben király lesz belőle, akkor kérhetjük, hogy vonjon minket is koronája és jogara alá. Akkor majd itt is Anglia lesz, és a koldusoknak nem kell a brit szigetekre menniük koldulni. Ha meg kikiáltjuk Györgyöt királyunknak, akkor lehet nekünk is egy kicsike kérésünk: adjon már egy kis autonómiát a Székelyföldnek! Egy király van annyira nagylelkű, hogy nem fogja ezt tőlünk megtagadni. És akkor lesz majd autonómiánk nekünk is!
