Nemcsak sértők, hanem büntetendők is Tőkés László európai parlamenti képviselőnek a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen elhangzott kijelentései – véli Victor Ponta kormányfő, aki a tegnapi kormányülés elején, a sajtó jelenlétében mondott köszönetet a külügyminiszternek, amiért a tárca állást foglalt „Tőkés úr és más urak” kijelentéseivel kapcsolatban. „Talán akad majd valaki – nem mi, mert az igazságszolgáltatás független –, aki utánanéz, hogy miként történhetnek ilyen dolgok egy magára adó európai országban” – jelentette ki.
„Sajnálom, hogy Romániának nincs olyan elnöke, aki ellátná alkotmányos feladatait, és állást foglalna, amikor Románia területi épségét és függetlenségét éri támadás, ezért kérem, tegye meg ön” – mondta a kormányfő Titus Corlăţean tárcavezetőnek, és felkérte, hogy tájékoztassa az európai intézményeket, valahányszor EP-képviselők vagy más államok tisztségviselői a román nemzeti és európai érdekekkel ellentétes javaslatokat tesznek.
A román külügyminisztérium július 24-én egy „romániai szuverén folyamatba” való beavatkozásnak minősítette egyes – meg nem nevezett – magyarországi politikusoknak a romániai közigazgatási átszervezés kapcsán tett kijelentéseit. A tusványosi szabadegyetemen több magyarországi és erdélyi politikus bírálta azt a bukaresti közigazgatási átszervezési tervet, amely a Székelyföldet, az itt élők akarata ellenére, román többségű régióba olvasztaná be, a legnagyobb visszhangot azonban Tőkés László váltotta ki, aki azt javasolta Orbán Viktor magyar kormányfőnek, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi státust” az erdélyiek felett, úgy, mint Ausztria Dél-Tirol felett. Román részről a jobb- és baloldali politikusok, illetve politikai elemzők egyaránt bírálták az elképzelést.
A liberális kötődésű Adevărul hétfői számában terjedelmes összeállítást közölt a témáról. Stelian Tănase publicista szerint Tőkés László „egy magára maradt dinoszaurusz, aki barlangjából beszél, és nem érti, mi történik Európában”. Az elemző roppant veszélyes ötletnek minősítette Tőkés László kérését, amely szerinte az 1990-es évek Jugoszláviájának helyzetébe sodorná Romániát: „már a védhatalom kifejezéstől libabőrös leszek, Tőkés félrebeszél”. Manuel Stănescu történész szerint azért is súlyos az EP-képviselő kijelentése, mert azzal nemcsak autonómiát követel, hanem Erdélyt valamiképpen Magyarországhoz kötné. Kifejtette: a történelemben valóban léteztek „protektorátusok”, mint a náci Németország által létrehozott cseh-morva, illetve lengyel protektorátus, de az Európai Unióban nincs rá példa. Cristian Preda néppárti EP-képviselő úgy vélekedett: „egy régió idegen kormány védnöksége alá helyezése politikai képtelenség”, de szerinte ezzel Tőkés László csak a RMDSZ elleni hadakozásában hozakodott elő. Sever Voinescu politikai elemző szerint a védhatalmi státus igénylése szemtelenség egy olyan politikus részéről, akire jellemzőek a kemény, de hatástalan nyilatkozatok. Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök annyit mondott, hogy már hallotta az ötletet, de ez nem illeszkedik az alkotmány keretei közé, amely oszthatatlan nemzetállamként határozza meg Romániát. Cătălin Ivan, az SZDP szóvivője „primitív gondolatnak” nevezte a felvetést. „Ő egy másik korban él, a protektorátusok korában, nem érti a mai világot és az európai konstrukciót, azokat az értékeket, amelyekben mindannyian hiszünk. Az irónia csúcsa, hogy (Tőkés László) nemcsak EP-képviselő, hanem az EP alelnöke is volt” – mondotta.
