Marhaőssejtből laborban növesztették, hamburgerpogácsává gyúrták, és hétfőn megkóstolták a világ első műhúsból készített burgerét. Ha minden jól megy, tíz év múlva már bárki süthet belőle rántott húst. Végül is vegánnak sem rossz.
Josh Schonwald, a Taste of Tomorrow című könyv szerzője 2035-re olyan kisvárosi falatozókat vizionál, ahol a valódi marhaburger hatszoros áron és csak különleges alkalmakkor bukkan fel az étlapon. Koszthiánnyal azonban nem kell számolni, lesz nyúlhús a hátsó kertben nevelt állatból, és atlanti lazac, amit a határban felhúzott műtengertoronyban tenyésztenek. A pincérnő minden nyersanyagnak csípőből vágja az eredetét, a tápanyagtartalmát és azt is, milyen adalékanyagokat tartalmaz. Schonwald nem sci-fiket ír, ő a jelenlegi trendekre alapoz.
Változtatni kell
Az étellel, evéssel kapcsolatos problémák több szinten bukkannak fel a világon. Az emberiség hetede éhezik, hetede elhízott, a krónikus megbetegedések száma nő, ezért nagy mértékben a táplálkozási szokásaink felelősek. Dr. James Bellini jövőkutató szerint 2020 táján kétmilliárddal több ember él majd a Földön, és fehérjeigényüket az élelmiszeripar jelen állapotában nem lenne képes biztosítani. Különösen azért, mert a nagyüzemi hústermelés környezetszennyező. A nagyüzemi növénytermesztés feléből állati takarmány lesz, a vízkészletek 70 százalékát elöntözzük, a növényvédő szerek és a nagyüzemi állattartás felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának körülbelül 15 százalékáért.
A politikusok, egészségügyi szakemberek, környezetvédők és jövőkutatók is egyetértenek abban, hogy szükség van az élelmiszeripar reformálására. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? A jövőkutatók szerint két trend van kialakulóban.
Új ételek, műételek
A Pusztító-ban patkánnyal, az Úton-ban kannibalizmussal oldják meg a húshiányt, de tudósainknak vannak kellemesebb ötleteik: mint a héten debütáló laboratóriumi hús. Mark Post professzor, a Maastricht Egyetem kutatója szerint termékük ugyanolyan ízű, amit várnánk egy marhától, csak éppen nem kell felnevelni, táplálni, és nem kell levágni érte egyetlen állatot sem. Persze egyelőre még elég drága. Egy másik izgalmas megoldás a húsnyomtatás, amin jelenleg épp két magyar dolgozik Amerikában. Megkóstolni már meg tudták, állítólag nem rossz, bár nincs húsíze.
Ha valaki irtózik a laborban növesztett hús gondolatától, annak is jut fehérje bőven, ha hajlandó rovarokat enni. A rovaroknak nemcsak a fehérje-, de a vitamin-, a rost- és az ásványianyag-tartalmuk is magas, ráadásul mindenhol ott vannak, kevés kaján is gyorsan növekednek, az ökológiai lábnyomuk is picike. A világban egyébként legalább kétmilliárd ember fogyaszt rendszeresen rovarokat, leginkább bogarakat, hernyókat, méheket, darazsakat, de esznek hangyát, szöcskét, sáskát, tücsköt, termeszeket és szitakötőket is. Csak mi, nyugatiak vagyunk finnyásak.
A kutatók szerint a rovarokhoz hasonló lehetőségek vannak az algában, aminek több fajtája ehető, rengeteg benne a fehérje, zsírtartalma alacsony, a környezetvédelem szempontjából pedig jól jön, hogy a tengerben nő. Ráadásul simán belecsempészhető az ételekbe anélkül, hogy igazán észrevennénk. A Sheffieldi Egyetem kutatói már pakolják is kenyérbe só helyett.
A több és jobb gabonaforrás felkutatásán is dolgoznak a tudósok, az egyik legfontosabb újítás Zhikang Li és csapata nevéhez köthető, akik tizenkét év kutatás után tavalyelőtt előrukkoltak a zöld szuper hibridrizzsel, amit 250 rizsféle keresztezéséből hoztak létre, génmódosítás nélkül. Az új növény minden eddiginél több termést hoz, és ellenállóbb bármelyik más rizsfélénél. Ha ez a rizs tényleg olyan menő, amilyennek tűnik, sokat segíthet az éhezés legyűrésében. A rizs ugyanis a világ legtöbbet fogyasztott étele.
Vissza a természethez
Új alapanyagaink már vannak, de a változáshoz nem elég, ha csukott szemmel hajlandóak vagyunk lenyelni egy hernyót. „Meg kell tanulnunk szezonálisan étkezni. Vissza kell térnünk egy sokkal természetesebb életmódhoz” – mondja James Bellini. Szerinte a környezet és az egészség együttes megóvása csak úgy valósulhat meg, ha a kistermelőktől vásárolunk, és a helyi, szezonális élelmiszereket esszük. Ez a trend pedig már biztosan elkezdődött.
Bármi is válik be ezekből a tervekből, sokkal szebb jövőnek tűnik, mint mikropizzából tíz másodperc alatt egy hatalmasat varázsolni, aztán leöblíteni egy pángalaktikus gégepukkasztóval. Bár ez utóbbit talán kipróbálnánk. (Origo.hu)
