Traian Băsescu úgy véli, a Victor Ponta vezette kormány rendkívüli lehetőséget szalasztott el arra vonatkozóan, hogy már idén végrehajtsa a közigazgatási reformot az új régiók létrehozásával. Az államfő újfent elutasította a magyar többségű, az egykori Székelyföld határai mentén kialakítandó régió létrehozását, az autonómia fogalmát most is ferdítve értelmezve. A Magyar Polgári Párt egyik vezetője és Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester is ellentmond az államfőnek.
Traian Băsescu a Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, a hetvenszázalékos parlamenti többség támogatását élvező szociál-liberális kormány „képtelen haladást generálni”. A közigazgatási átszervezéssel és egy modern alkotmány elfogadásával a kormány csökkenthette volna a bürokráciát, de ezt a kiváló lehetőséget elszalasztotta, mert kevésbé valószínű, hogy a következő választási ciklusok kormányai rendelkezni fognak bő kétharmados többséggel – mondta. Az államfő úgy értékelte, Liviu Dragnea miniszter rosszul indította a régiósítási folyamatot, mert a csúcstól az alap felé haladva kezdte. „Láttam a nevetséges helyzeteket, amikor a megyei kiskirályok a régiófőnökségért dulakodtak egymással. Ebből kitetszett, mennyire nem értik a közigazgatási átszervezés szükségességét” – vélekedett az államfő. Rámutatott, azzal kellett volna kezdeni, hogy összevonják a községeket, valamint a dekoncentrált intézményeket, még a közigazgatási átszervezés jogszabályának megjelenése előtt. Az elnök a közigazgatási rendszerbeli bürokrácia felszámolását is említette.
Băsescu újfent elutasította egy Hargita, Kovászna és Maros megyéből álló, magyar többségű közigazgatási régió létrehozását. Az államfő „politikai játéknak” nevezte a magyar politikai szervezetek tüntetésekkel való fenyegetőzését, ugyanis szerinte senki nem kérdőjelezi meg a közigazgatási reform szükségességét. „Végül is tiszteletben kell tartanunk a jogaikat, de a magyar kisebbség jogai egyenlőek a többségi román állampolgárokéival. Nem hozhatunk létre országot az ország belsejében, ezt meg kell érteniük... autonómia pedig ugyanannyi legyen Hargita, Kovászna és Maros megyében, mint Caracalban és Konstancán, ezt meg kell érteniük, mert ezt mondja ki az alkotmány, és senki sem fogja módosítani az alaptörvény eme előírásait” – mondta az államfő. Băsescu Tőkés László európai parlamenti képviselőt is bírálta, aki Tusnádfürdőn a bálványosi nyári szabadegyetemen Orbán Viktor miniszterelnöktől azt kérte, hogy Magyarország biztosítson védhatalmat az erdélyieknek. „A hetvenszázalékos parlamenti többségnek túl kellett volna lépnie a magyar politikusok és – elnézést, amiért így fogalmazok – ennek a nevetséges embernek a felfuvalkodottságán is, aki védhatalmat kér Erdély fölé” – mondta.
Kulcsár-Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke azt állítja, Traian Băsescu elnök és Victor Ponta „egy követ fúj”, amikor a magyarok követeléseiről van szó, és az államfő tévesen értelmezi az autonómia fogalmát, amikor azt állítja: az autonómia azt jelentené, hogy az országon belül jönne létre egy másik ország. Megjegyezte, Băsescu elnök nyilatkozatai arra vallanak, hogy a román politikusok „közeledni érzik a pillanatot”, amikor a magyar politikai és polgári erők szolidaritást vállalnak egymással, és közösen szerveznek tüntetéseket az autonómiáért és a Szociál-Liberális Szövetség régiósítási terve ellen.
Dorin Florea szerint „tisztességes” régiósítást nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani, és minden erről szóló vita során számolni kell a magyarsággal, amely „az erdélyi hagyomány szerves része”, ezért biztosítani kell számára „bizonyos fokú képviseletet”. Marosvásárhely ellenzéki, demokrata liberális párti polgármestere szerint tisztességes és nem zsigeri politikai elemzésre van szükség a területi-közigazgatási egységek meghatározásában, és azokat az általuk nyújtott szolgáltatások függvényében kell meghatározni. A Marosvásárhely központú régió indoklásában Florea a kulturális örökséget és a magyarokat emelte ki. „A politikusok nem veszik figyelembe a magyarokat, csak választási célból. A magyarság az erdélyi hagyomány szerves része, nem lehet nem adni nekik bizonyos fokú képviseletet, amely esetünkben kedvező számunkra. Nem butaságokról, konfliktusokról, autonómiákról és egyéb ostobaságokról beszélünk. Arról tárgyalunk, hogy Maros megye milyen erőt képvisel – és konkrétan tárgyalunk források, kulturális örökség, infrastruktúra témájában” – fejtette ki.
