Elsőként Nagy Botond, a sepsiszentgyörgyi állami levéltár munkatársa lépett az összegyűltek elé. Előadása – Két csempész halálesete a magyar–román határon – hozzá nem értők számára is érdekes volt, egy letűnt világ elevenedett meg benne, amikor még Sósmező irányából Be­reck, Kézdivásárhely felé a vám megkerülésével hordtak árut. Főként kukoricát, zöldséget, marhát, de az embercsempészet is divatos volt, főleg fiatal lányokat juttattak át illegálisan a határon, Ro­mániából Magyar­ország területére. A név szerint említett mindkét csempész halállal fizetett „mesterségéért”. Egyi­kük magyar, másikuk román volt, érdekesség, hogy a korabeli román sajtó csak a román csempész halálából próbált szenzációt fabrikálni – etnikumközi erőszakként tüntetve fel az esetet – hangzott el.
Kinda István (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsi­szent­györgy) Megszorító gazdaságpolitikák a 20. századi Székelyföldön címmel tartott előadást. Mint kiderült, a székely gazdákat a magyar világban és a szocialista éra kezdetekor egyformán sújtotta az épp hatalmon lévő rendszer.
Silviu Tăraş kökösi alpolgármester a háromszéki szocialista ünnepkultúra értelmezési felületeit boncolgatta, Szőcsné Gazda Enikő (Szé­kely Nemzeti Múzeum, Sep­si­szentgyörgy), a háziipar és népművészet székelyföldi oktatásáról beszélt. Nagy Zsolt (Babeş–Bolyai Tu­do­mányegyetem, Kolozs­vár) A mértéktelen pálinkafogyasztás és az alkoholizmus elleni küzdelem 1875–1914 közötti magyar sajtóreprezentációjáról tartott elő­adást. Po­zsony Ferenc (Ba­beş–Bolyai Tudo­mány­egye­tem, Kolozs­vár) – a rendezvény szervezője – A székely kürtőskalácsról és rokonairól beszélt. Előadást tartott a debreceni Simon Krisz­tián, a budapesti Korzenszky Tamás Orza Călinnel együtt a háromszéki magyar cigányok tánckultúrájáról értekezett.
A rendezvényt a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum és Székely Tájház, valamint a kolozsvári BBTE Magyar Néprajz és Antropológia In­té­zete szervezte.