Újságírói érdeklődés nyomán rajtaütésszerű ellenőrzést tartott a megyei építkezési felügyelőség tegnap Réty község határában, a Holzindustrie Schweighofer faipari beruházásának telephelyén. A cég fafeldolgozó üzemet szándékszik ott létesíteni, egyelőre az engedélyeztetési eljárást folytatja, s ehhez szükséges a régészeti tehermentesítés. A Székely Nemzeti Múzeum szerint régészeti feltárás nem folyik, a kivitelező cég szerint igen, s mint megtapasztaltuk, teljes gőzzel zajlik az építkezés előkészítése.
A szemünk előtt zajlik, és nem merjük látni: épül (...) az osztrák „fenyővágóhíd” Réty mellett – írja az Indigó Csoport nevű civil szervezet a Sepsiszentgyorgy.info honlapon. „Régészeti tehermentesítés és geológiai vizsgálatok leple alatt máris lázasan alakítják a területet s ezzel együtt a tájat. (…) Jöhet bárki, kilophatja a szemünket, mi akkor sem teszünk ellene. Tulajdonképpen kijelenthető, hogy a helyi hatóságok (környezetvédelmi hivatal, a megyei tanács urbanisztikai osztálya, Kovászna Megyei Építészeti Felügyelőség) hallgatólagos cinkosságával elindult az az építkezés, amelyik gyakorlatilag még semmilyen engedéllyel nem rendelkezik” – áll többek között a figyelemfelkeltő írásban.
A múzeum nem ás
A Székely Nemzeti Múzeum tegnap közleményt adott ki. Ebben tudatja, hogy a rétyi fűrészüzem területén „nem folytat régészeti ásatást, a múzeum munkatársai mindössze szakmai felügyeletet végeznek” a helyszínen. Az eljárás során a régészek figyelemmel kísérik az építkezést megelőző földmunkát, a termőtalaj gépi erővel történő eltávolítását. Munkájukat a Kovászna Megyei Művelődési és Műemlékvédelmi Igazgatóság megbízásából, az építkezést tervező céggel kötött szerződés, illetve a kulturális minisztérium által kibocsátott engedély értelmében végzik. A 2000/43-as, a régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó kormányrendelet alapján régészeti ásatást csak abban az esetben kell végezni, ha a földmunkák során új, addig ismeretlen régészeti lelőhely nyomai látnak napvilágot. Erre utaló jeleket azonban a múzeum régészei egyelőre nem találtak – zárul a közlemény.
Sztáncsuj Sándor József régész érdeklődésünkre elmondta, a múzeumnak mint szakintézménynek a szerződés értelmében felügyelnie kell a munkát, magyarán: nézik, hogy előkerül-e valamilyen régészeti lelet, hiszen nem lehet tudni, mit rejt a föld.
Engedély régészeti felmérésre
Bíró Donát megyei főépítész érdeklődésünkre elmondta, a megyeháza csupán régészeti felmérésre adott ki engedélyt, tehát nem bocsátott ki építkezési engedélyt. Amennyiben nem az történik, amire a tulajdonosnak jogosítványa van, értesíteni kell a szakhatóságot: az építkezési felügyelőséget.
Mild Zoltán, a megyei építkezési felügyelőség igazgatója hívásunkkor a Bodza-vidéken tartózkodott. Ő is úgy tudta, a beruházó régészeti feltárási engedéllyel rendelkezik. A hivatalt egyedül a Transelectrica villanyszolgáltató kereste meg észrevételével, hogy ott építkezés folyik. A sajtó érdeklődésére nyitottságot tanúsított, s délután Szőcs András felügyelővel, újságírók kíséretében kilátogatott a helyszínre.
Mi az eljárás?
Útközben a főfelügyelőtől érdeklődtünk az engedélyeztetési eljárás folyamatáról. Az építkezési engedély kiállításához urbanisztikai dokumentáció szükséges. Az előzetes hatástanulmány jóváhagyása után a rendezési bizonylat előírja az urbanisztikai dokumentáció feltételeit, azaz mely tanulmányokra van szükség, milyen hivatalok beleegyezését kell kérni a beruházáshoz. Ha mindezek megvannak, akkor összeállítható az urbanisztikai dokumentáció, amit tanácsi határozattal fogadnak el. Azután lehet építkezési engedélyt kiváltani. A feltételek között a régészeti feltárást is előírták. Most állítólag ez folyik.
Építőtelep?
Az eresztevényi sorompónál letérve, a Kovászna felé haladó vasút jobb oldalán a 67,6 hektáros területhez érve lánc és őr állta utunkat. A hivatalos papírok felmutatása után közölte, meg kell kérdeznie a főnököt, mi a teendő, de telefonja nincs. Aztán a főfelügyelő készülékén keresztül megszületett a jóváhagyás. Behajtottunk. Szembejött a munkálatot végző Autocompres Kft. vezetője, Noda György. Kérésre egy barakkból előhozta a megyei tanács által régészeti feltárásra kiállított engedélyt. Amennyiben régészeti feltárás folyik, mire valók a felhalmozott kavicshegyek? – érdeklődött lapunk. Arra, ha eső lenne, lekavicsozhassák az utat, hogy a gépek közlekedhessenek. Ez valóban szerepel az engedélyben, de szerény megállapításunk szerint azzal a kavicsmennyiséggel komoly utakat lehetne rendbe tenni. Aztán miért hengerelték le a terület nagy részét? – így a következő kérdés. Azért, hogy a gépkocsik ne süllyedjenek el – jött a válasz. A munka, azaz az úgynevezett régészeti feltárás három hónapja folyik, és a terület felén végezték el – tudtuk meg.
Továbbmentünk oda, ahol mozgást láttunk. Már négy óra volt, épp akkor álltak le az erőgépek. Eltávolították a termőréteget. A földet hátra, a Besenyő-patak menti gödörbe hordták. A legmagasabbnak látszó ponton megmértük, 99 centimétert szedtek fel.
Leállították a hengerlést
Mild Zoltán megállapította, hogy nem teljes mértékben régészeti feltárás folyik, hiszen a területet ahhoz nem kell lehengerelni. A hivatalba kérte a kivitelező Autocompres Kft. vezetőjét, hogy megírják a jegyzőkönyvet, s kiszabják a bírságot. Elrendelte a hengerlési munkálat leállítását. Kijelentette, csak azt lehet végezni, amit az engedély tartalmaz. Ami azon felül van, azért a kivitelező képviselője a felelős. Amennyiben továbbra sem tartják be az előírást, a területet vissza kell állítani eredeti formájába, azaz vissza kell hordani a földet – mondotta.
Újabb újságírói kérdésre, miszerint végül is a hengerlésre miért volt szükség, Noda György azt válaszolta, nemcsak elhordták a földet, hanem meg is hengerelték a talajt, hogy ha meglesz az engedély, legyen előkészítve a terep.
Elégedetlen
Toró Attila, az Indigó Csoport képviselője elégedetlen az intézkedéssel. Szerinte teljesen le kellett volna állítani a munkálatot. Azt is gyanúsnak tartja, hogy az intézmények ellentmondanak egymásnak. Egyik szerint régészeti feltárás folyik, másik szerint nem, közben folyik az építkezés.
