A román külügyi közlemény ezt nagyon súlyos, a nemzetközi joggal, az európai szabványokkal, valamint a magyar–román alapszerződés és stratégiai partnerség alapelveivel ellen­tétes kijelentésnek minősítette. Egy ilyen álláspont teljességgel idejétmúlt, és ezt a leghatározottabban el kell ítélnie minden romániai, magyarországi és európai felelős té­nye­zőnek – szö­gezte le a bukaresti külügy. A köz­lemény szerint az etnikai alapú autonómia nem része a nemzeti kisebbségekre vonatkozó „elfogadott európai szabványoknak”, miképpen az „úgy­nevezett kollektív jogokat” is kizárja a kétoldalú kapcsolatok témái közül az 1996-ban megkötött magyar–román alapszerződés.
A Jobbik tudatos provokációnak tartja a román külügyi nyilatkozatot. Az ellenzéki párt szerint őket akarják felhasználni az erdélyi ma­gyarság megfélemlítéséhez. A magyar Kül­ügy­minisztérium tegnap közleményben foglalt állást: a Jobbik ellenzéki párt, amely nem vesz részt a magyar kormányzat munkájában, és nem is osztozik annak felelőssé­gében, a magyar kormány elkötelezett a magyar–román stratégiai partnerség alapelvei mellett és célkitűzései iránt.

Akár a konfliktust is ­vállalni kell
Vona Gábor, a Jobbik elnöke az EMI-táborban szombat délben elemezte a magyarországi politikai helyzetet, és vázolta pártja helyzetét a jövő évi választások előtt.
Vona Gábor úgy vélte, a Fidesz úgy beszél, mint a Jobbik, de úgy tesz, mint az MSZP. Hozzátette: az Orbán-kormány a nemzetpolitika területén a Jobbik programjából inspirálódott, ezért elismerés illeti. Úgy látta ugyan­akkor, hogy a Fidesz nemzetpolitikája is elsősorban a szimbolikus dolgokban merül ki. Hiányolta, hogy a magyar kormány nem vetette fel a nemzetközi színtereken Trianon kérdését és a szé­kelyföldi autonómia ügyét. „Nem fogunk lemondani arról a célunkról, hogy egyszer minden magyar egy ha­zában éljen” – jelentette ki a Jobbik elnöke, aki hozzátette, ha a magyar érdek csak konfliktus vállalásával képviselhető, akkor a konfliktust is vállalni kell.
A Jobbik elnöke szerint pártjának az a feladata, hogy a választások előtt lebontsa a vele szembeni előítéleteket. Elmondta, előbb a szélsőséges párt  címkétől kell megszabadulniuk, aztán arról kell meggyőzniük a választókat, hogy képesek a kormányzásra, végül pedig azt kell megmagyarázniuk, hogy az esetleges Jobbik-kormányzás ese­tén Magyarország nem szigetelődik el. Elmondta, a Jobbiknak kiválóak a keleti kapcsolatai.

Kitoloncolnák Vonát
Vona Gábor nemkívánatos sze­méllyé nyilvánítását és kitoloncolását, a Jobbik romániai betiltását kezdeményezi Bogdan Diaconu román kormánypárti képviselő a Jobbik elnökének szombati kijelentései miatt. Az Adevărul bukaresti napilap internetes oldalán még szombaton közölt véleménycikkében a magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Bogdan Dia­conu a következőket írta: „Megértük, hogy egy magyarországi náci párt vezetője paramilitáris csapatokkal körülvéve háborúra uszít bennünket a saját országunkban.” A képviselő ki­jelentette, olyan törvényt kezdeményez, amely a külföldiek románellenes megnyilvánulásait azonnali nemkí­vánatossá nyilvánításukkal büntetné, és amely betiltana minden olyan megnyilvánulást, tábort, összejövetelt, amely érinti a román alkotmány első cikkelyét.
A román külügyminisztérium teg­nap közleményben pontosította: a nem­zetközi egyezmények értelmében csak a diplomata státussal rendelkező személyek nyilváníthatók nemkívánatosaknak (persona non gratának). A mi­nisztérium közölte: előzetes elemzése értelmében az etnikai alapú gyűlö­letkeltés és az erőszakra való uszítás a köztörvényes bűnözés kategóriájába tartozik. Ez ellen az állam a rasszista, xenofób szervezetek működését, szimbólumainak a használatát, valamint az emberiesség elleni bűntettek el­követőinek a kultuszát tiltó jogszabály alapján járhat el.

Fokozott hatósági ellenőrzés
A romániai hatóságok fokozott ellenőrzése közepette zajlott tegnapig az EMI-tábor. Soós Sándor, a tábor főszervezője az MTI-nek elmondta, a rendőrség megannyi csoportja ellen­őrizte a tábort. Némelyik csoport fegy­vereket és robbanószereket keresett, mások a szervezők számítógépein futtatott programok törvényes hasz­nálatát ellenőrizték, de kiszállt a tá­borba a gazdasági rendőrség, a pénz­ügyőrség, a tisztiorvosi szolgálat, az állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági ható­ság és a Román Hírszerző Szolgálat is.
„A szervezésben semmi kivetnivalót nem találtak, a hivatalos jegy­zőkönyvek kiállítása után el is mondták, hogy kínosnak érzik a fellépésüket, de ez a parancs” – említette meg Sós Sándor. A főszervező büszkén említette, hogy a hatósági ellen­őrzésekből a tábor résztvevői ma már alig vesznek észre valamit. Legfeljebb a szokatlanul sok vasalt inges és több­nyire románul beszélő személyre fi­gyelhetnek fel.
Soós Sándor a tábor jellegzetességének tartotta, hogy egyre többen jönnek családdal, kisgyermekekkel. A szervezők ugyanis egyre nagyobb hang­súlyt fektetnek arra, hogy a gye­rekeknek is hasznos elfoglaltságot biztosítsanak. Megállapítása szerint a Kárpátia péntek esti koncertje vonzotta eddig a legtöbb érdeklődőt. Ezen mintegy 3500-an vettek részt.
Soós Sándor a tegnapra tervezett autonómianapot említette a tábor újdonságának. Elmondta, az EMI-tábornak az elmúlt években csak magyar előadói voltak, még az esti koncerte­ken is magyar együttesek zenéltek, magyarul. A tegnapi autonómianapra most dél-tiroli, katalán és baszk elő­adókat is meghívtak. „Az auto­nómia olyan ügy, amelynek ki­vívásához szükség van a külföldi partnerekre” – magyarázta az újdonságot Soós Sándor.