Ünnep előtt Árkoson

2013. augusztus 13., kedd, Riport

Munkatelephez vagy inkább méhkashoz hasonlít az egész falu. Nem menekülhet a riporter a szubjektív benyomásoktól, a gyerek- és diákkori emlékektől. Érdekes: most egyszerre minden szép, minden jó, minden kedves, minden, ami ennek a falunak hasznára szolgál, elégtétellel tölt el. Természetes, hogy tovaperegtek a évtizedek, s így már csak az idősebb nemzedék számít ismerősnek. De az árkosi iskola udvarán, ahol egykor jómagam is gond nélkül nyargalásztam, a mai gyerekek között is otthon éreztem magam.
 

  • A községháza. Albert Levente felvételei
    A községháza. Albert Levente felvételei
  • Már a földben a vezetékek
    Már a földben a vezetékek
  • Máthé Árpád
    Máthé Árpád
  • Gajai Sándor
    Gajai Sándor
  • Augusztus végére kész lesz az iskola új szárnya
    Augusztus végére kész lesz az iskola új szárnya

Új iskolában
Többosztályos, korszerű épülettel bővítik a Gelei József-iskolát. A csoda benne, hogy önerőből tudta megteremteni a helyi önkormányzat! Kivitelezését a felsőrákosi Rácz Gábor vállalkozó munkacsoportja végezte-végzi. Ismertem én ezeket a dolgos, tisztességes munkát végző erdővidéki embereket, köztük éltem. A felsőrákosi Bíró Gyula munkavezető nem akar szégyent hozni csoportjára.
– Nagy ünnep lesz iskolánk számára az idei falunap – mondja Hunyadi Olga igazgató. – Végre lesz elegendő osztályte­rem, tanári szoba és mellékhelyiség, mert a régi épületet nagyon megviselték az évtizedek. Gyermekeink új központi fűtéses iskolában fogják kezdeni a tanévet, természetesen mi is ünnepi műsorral készülünk.
Az utóbbi hónapokban id. Rétyi Ödön helybeli önkormányzati képviselő felügyel­te a munkálatokat. Érti ő a diszpécseri fel­adatot, maga is építészeti csoportot mű­ködtetett a téesz égisze alatt. Az épület átadása lesz a falunap egyik fénypontja.
– Sajnos, most már keveset tudok jobbítani rajta – mondta. – A tervező hibáiból már csak keveset lehet korrigálni, a kezdet kezdetén kellett volna kezem alá adni a felügyeletet! Nagyon fontos, hogy megmaradjon a faluban a nyolcosztályos iskola, mindnyájunk érdeke.


Egy emléktáblával több
A neve is jelzi, hogy árokban fekszik a falu. Főutcája keskeny. Egyik felén az ivó­vizet, a másikon a szennyvizet vezetik. Volt türelmük az árkosiaknak kivárni a felfor­dulás végét. Rétyi Ödön az útszéli padkákat simíttatta, hengereltette, porlekötő aszfalt­őrlemény kerül majd rá. Nem lehet ilyen úttal várni a vendégeket; falunapra, vadásznapra készül Árkos. Megszépült már a központi emlékpark, virágsorok díszlenek a Porondon, s egyidejűleg épül a futballpálya is, már hordják oda a termőföldet, elő­készítették a helyet a kavicsnak is. Egy éven belül korszerű pályája lesz a falunak. Erős összefogással Árkoson is csodákat lehet művelni. Még a temetőben is folyt a takarítás. Égették a gazt. Rendezettnek kell lennie – mondták az ott dolgozó „szocisok”, – hi­szen emlékhely is, szem előtt a község bejáratánál.
– Rég nem nem készültek ilyen lázasan falunapra Árkoson – elegyedtünk szóba Máthé Árpád polgármesterrel.
– Az új ivóvíz- és csatornahálózat egy részét átadjuk most, mind a két rendszernek csak a gerincvezetéke került a földbe, ezután készülnek el például a Geje-falurészen a leágazások. A két rendszert a Sepsi­szentgyörgyi Közművek mint regionális üzemeltető fogja átvenni. A falunap igazi hozadéka az iskolaavató lesz. A művelődési események részeként tudománytörténeti megemlékezésre is sor kerül. Dr. Kiss Ernő (1887–1918) tanár, geológus halálának 95. évfordulója alkalmából emléktáblát helyez el a család a szülőház homlokfalára. Kiss Ernő, jelenlegi alpolgármesterünk ennek a családnak a leszármazottja. Dr. Kiss Ernő főhadnagyként az első világháború hőse, ő írta le a település mögött húzódó Baróti-hegy­ség földtani felépítését. Emlékét annak az utcának a neve őrzi, amelyben született. Ha az anyagiak is összejönnek, a falunapra kisebb ismertető is megjelenik Árkosról.
– Milyen részvételre számítanak?
– A kölcsönösség elve alapján mind a négy testvértelepülésünk küldöttsége eljön. Mezőtúr a legrégibb, ezt követi Polány, Magyarbánhegyes és Báta. Májusban ellátogattunk Bátára. Augusztus elején jártunk magyarbánhegyesi látogatóban, Mezőtúron a híres Túri vásárban is megfordultunk. Polányon az idén nem lesz találkozó, de őket is nagyon várjuk. Kialakultak a baráti, családi kapcsolatok, működik a rendszer. Az csak természetes, hogy továbbra is tele vagyunk tervekkel, elképzelésekkel.


A közbiztonságért
Gondoltak a város és a környék romatelepeinek „hatókörében” fekvő Árkos közbiztonságának megerősítésére is. Eh­hez kisebb méretű térfigyelő kamerarendszer felszerelése lenne indokolt, mert a település erdő felőli részén ugyancsak gyakori a betöréses lopás. Ezért a falu bejáratait – összesen hat helyen – mindenképpen megfigyelik. Egyelőre ennyire futja. Az éjszaka is „látó” berendezések nagyon sokba kerülnek. Erre a rendszerre már anyagiakat tartalékolt a tanács az ez évi költségvetésben. Tovább fejlesztenék az otthoni beteggondozást olyanképpen, hogy jelzőrendszeres felügyeleti mentő­szolgálatot iktatnának be a helyi diakóniai rendszerbe. Ez többnyire magányosan élő idősek számára lehet életmentő, de azok­nak is, akik pillanatnyi­lag annyira moz­gásképtelenné válnak, hogy helyzetükről-balesetükről képtelenek bárkit azonnal értesíteni. Egy karórához hasonló kis szerkentyűn van egy pánikgomb, vész­jelt tud leadni a diakóniai diszpécser-szolgálatnak, s az a mentőknek. Eddig tizenegy személy igényelte ezt a szolgáltatást, kötik már a szerződéseket.
– Nekünk könnyebb a helyzetünk, mert a régió diakóniai szolgálatának egyik vezetője éppen a helybeli református lel­kész, Makkai Péter tiszteletes. Arra is gondolunk, hogy a közeljövőben hasznos volna Árkoson létrehozni egy otthonos idős­beteg-gondozó központot. Jártunk is már Hollandiában tá­jékozódó látogatáson, itt­hon pedig felmérjük a kívánalmakat és a le­hetőségeket.
Egyháziaknál maradva el kell mondanunk, hogy a nagy múltú árkosi unitárius egyházközségben is változások történtek. Török István köri esperestől tudjuk, hogy Székely János volt lelkész más megbízatást kapott, és a közgyűlés nyílt pályázatot hirdetett a megüresedett állás betöltésére. Az egyházi élet zökke­nőmentes, a beszolgáló lelkészi teendőket Tordai Ernő sepsikőröspataki lelkész végzi.


Pusztít az aszály, tombol a nyár
Ki tudná jobban és rövidebben jellemezni az augusztusi nyarat, mint a mezőt művelő mérnök, aki nap mint nap nem a piknikezés, hanem a betevő falat, a mindennapit termő mező miatt lesi az időjárás egyre kegyetlenebb alakulását. Erről Gajai Sándorral beszélgettünk.
– Valóban, az időjárás-jelentéseknek nemcsak a turizmust kellene szolgálniuk. Miközben robog az élet, egyre kegyetlenebb az aszály, ami már 2001-től majdnem folyamatos. Szinte hihetetlen, hogy a kertem mögött a Geje-patak medre hetek óta száraz, a Falupatakában csak este-éjjel szivárog valamennyi víz. Ehhez hasonló nyárra a legöregebb árkosiak sem emlékeznek. Jómagam a Szépmezőn művelek földterületeket, s a tavaly 150 ezer lej veszteséget okozott a szárazság. A télen nem hullott bőségesen hó, korán tavaszodott. Április és május meleg volt. Május vége felé feléledt a vegetáció, az egyfajta fiziológiai zavar megkínozta. Jóslásokba nem bocsátkozhatom, mert itt, nálunk az éghajlati viszonyok mellett sokszor döntő szava van a hazai agrárpolitikának is. Kilenc éve lakom Árkoson, szeretem itt, szeretem az árkosi embereket. Inkább a művelődési életbe igyekszem besegíteni: a Dahlström Kálmán Művelődési Társulat alelnöke vagyok.
Bekopogtattunk az árkosi tájgyűjte­mény mindeneséhez, Bálinth Zoltánhoz, hallanánk, hogy milyen a turisztikai évad. Elmondta, ezernyi tárgyból, székelyföldi használati eszközökből álló kiállítási anyaga már ötödik esztendeje Magyarországon mint Vándor székely tárlat. Most éppen Fertődön látható, onnan viszik Nagy­cenkre, Győrbe, de meglehet, hogy Bécs­be is. Kedves ismerősei segítenek az anyag „hordozásában”. „Itthon is jön egy-egy család, csoport, hogy megnézze gyűjte­ményemet – mondta. – Többnyire is­merősök, barátok és visszajáró vendégek. Ha megkérnek, elmegyek velük egy-egy érdekesebb helyre, a Szent Anna-tó kör­nyékére, Dózsa György falujába, Ge­lencére, Zágonba. Minap Miskolcról ke­restek fel. Többnyire olyan látogatóim jönnek, akiket érdekel a néprajz és annak tárgyi emlékei.”

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 495
szavazógép
2013-08-13: Magazin - :

Nyolcévesen második operáját írja

Kétévesen kezdett zongorázni, a harmadik születésnapjára hegedűt kapott, hat­évesen szonátákat komponált, hétévesen pedig megírta első operáját The Sweeper of Dreams (Az álomseprő) címmel.
2013-08-13: Gazdakör - Bokor Gábor:

Jó a burgonyatermés

Jó termésre számítanak a háromszéki pityókatermelő gazdák. Emellett az eladási lehetőségek is kecsegtetőek, a hírek szerint a szomszédos országokban gyenge a termés, nem valószínű, hogy exportra is jut belőle. Jelenleg 1–1,2 lej egy kilogramm burgonya nagybani ára, ami az előző évekhez képest nagyon jónak mondható.