Románia, más országokkal együtt, „nagyon gyorsan lépni fog”, és „vezető szerepet vállal Budapest rendreutasításában” – ígérte, azt is nyomatékosítva, hogy „többé soha nem lesz Romániában etnikai alapú közigazgatási-területi átszervezés”, autonóm régiót csak Sztálin alapított. Meg­is­mételte: minden román ál­lampolgárt azonos jogok illetnek, nem lehet többletjogokat biztosítani a magyarságnak. Tőkés László EMNT-elnökre utalva Băsescu azt mondta: aki védhatalmat kér egy másik államtól Erdély fölé, az nem érdemli meg a román állampolgárságot. Hozzá­tette: Románia nem így kíván a külhoni románok védelmében fellépni, csupán annyi jogot kér számukra a szomszédoktól, amennyit ő is biztosít a területén élő kisebbségeknek. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy Románia és Moldova egyesülése a szomszédokon múlik: Romániában minden párt szeretné, csak a Pruton túli többség ellenzi. Egyelőre tehát nincs realitása a két ország egyesülésének, a hazai és külhoni románságnak az az esélye, hogy az Európai Unióban találkozzon – ám ha a moldovaiak akarják, csak kérniük kell, és meglesz.

Tusványos nem kell, Moldova jöhet
A székelyföldi településen rendezett fórumon az államfő kijelentette: Romániában nem fog semmilyen autonóm térség alakulni, és azok, akik azt hiszik, hogy etnikai kritériumok alapján fogják az ország közigazgatását megszervezni, a sztálinistákkal tévesztik össze Románia vezetőit. Hang­sú­lyozta: az alkotmány értelmében Románia egységes nemzetállam, és „senki nem lehet a többieknél önrendelkezőbb az országhatárokon belül”. „Hinni akarom, hogy a parlament végül nem fog olyan követelményekben megbotlani az ország közigazgatási-területi átszervezését illető tervezetben, melyeknek semmi közük a román állam egységes nemzetállami voltához, és a Románia számára oly szükséges tervezet előre fog haladni” – tette hozzá.
Băsescu szerint Romániában a kisebbségvédelem törvényes kerete nagyon jó, de némelyek úgy képzelik, hogy az alkotmányos küszöböket át lehet lépni. „Nekik innen, Hargita megyéből üzenem: egyetlen alkotmányos küszöböt sem lehet vita tár­gyává tenni, sem átlépni. Jöhet Hargita és Kovászna megyébe az egész magyar politikai elit. Egyébként valószínűleg ez volt az utolsó alkalom, hogy ezt ilyen lazán megtehették. Őszintén szólva államfőként kíváncsi voltam, meddig mennek el. Ebben az évben elértek egy olyan határt, amelyre azt mondom innen, ahol ők is jártak: ez túlzás, és nem fog megismétlődni” – fogalmazott az elnök, aki szerint a Hargita és a Kovászna megyébe érkező magyar politikusok meghaladták a jóérzés határait. „Magyarország a kisebbségek kezelésének kérdésében nemcsak Romá­niában, de az egész régióban az instabilitás gyújtópontjává vált” – mondotta; az újságíróknak később kifejtette, hogy több országot „zavar Budapest agresszív politikája”. „Ro­mánia eddig tartózkodott, de úgy vélem, hogy eljutottunk arra a pontra, amikor félre kell tennünk a tartózkodást, és pontra kell tenni Budapestet” – jelentette ki. Egy hozzászólónak válaszolva, aki nehezményezte Orbán Viktor magyar miniszterelnök részvételét a Bálványosi Nyári Szabad­egyetemen, Traian Băsescu államfő azt kérdezte: miért nem fütyült, ha nem tetszett neki a látogatása. A bukaresti kormány nem fog fütyülni – tette hozzá.
A romániai kisebbségek és a határon túli románok jogai – kit diszkriminálnak? című pódiumbeszélgetés meghívottjaként arról is beszélt, hogy Bukarest csak azokat a külhoniakat támogathatja identitásuk megőrzésé­ben, akik vállalják románságukat, ezért arra biztatta őket, hogy a népszámláláskor „ne moldovainak vagy vlachnak”, hanem románnak vallják magukat. „Moldova Köz­társaság alkotmányában is problémák vannak, tekintve, hogy az csak a moldávokról és a moldáv nyelvről tesz említést” – fejtette ki Băsescu, aki azonban reméli, hogy Chişinău javítani fog ezen a helyzeten. „Én remélem, és úgy vélem, hogy Moldova Köztársaság állampolgárai kell ezt a javítást kezdeményezzék. Moldova Köztársaság Romániával való egyesüléséről beszélünk. Jóemberek, Moldova Köztársaság lakosságának jelentős része román, azonban a lakosság nagy többsége nem szeretné a Ro­mániával való egyesülést. Kérjék az egye­sülést, és meglesz, de kérjék” – mondta Băsescu. Hozzáfűzte, Romániában egyetlen olyan párt sincs, amely nem szeretné az egyesülést, Moldova Köztársaságban azonban a legnagyobb párt Európa- és NATO-ellenes. „Románia akarja az egyesülést, Moldova Köztársaság azonban nem akarja. Nincs még meg a kritikus többségük, ha azonban meglesz, akkor Románia részéről nem lesz semmiféle akadály” – szögezte le.

Az RMDSZ szerint túlzás
Nem jó előjel, hogy Traian Băsescu államelnök „elővette a korbácsot Magyar­országgal szemben” és „pontra tette az országot” csupán amiatt, mert egy magyar politikai vezető „badarságokat” mondott – nyilatkozta tegnap Eckstein-Kovács Péter volt államelnöki tanácsadó. „Én a jogállam tükrén keresztül látom a történteket és a reakciókat. Úgy gondolom, hogy az EU állampolgárainak megvonhatatlan joga a szabadon való utazás. Ugyanakkor nem lehet megvonni egy állampolgártól sem a vélemény-nyilvánításhoz való jogot” – fejtette ki. Az RMDSZ és a magyar kormány elhatárolódik a jobbikos vezető kijelentéseitől, de „túlzás és semmiképpen nem európai dolog felelőssé tenni a magyar kormányt azért, amit Vona Gábor mondott. Ha gondod akad az egyik szomszéddal, szóba állsz vele. Senki nem kérdőjelezi meg Traian Băsescu államelnök vélemény-nyilvánításhoz és állásfoglaláshoz való jogát, azonban szerintem az elnök nem járt el diplomatikusan” – mondta Eckstein. Mindezek ellenére a volt államelnöki tanácsadó azon a véleményen van, hogy a hatóságoknak állást kell foglalniuk, amennyiben a nyári szabadegyetemek szervezői olyan dolgokat mondanak, amelyek sértik a román törvényi kereteket.
Az államfő Magyarországra vonatkozó nyilatkozata „túlméretezett, és olajat önt a tűzre” –  véli Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is. Szerinte elfogadhatatlan és rossz előjelű, hogy Băsescu közvetlenül fenyegeti Magyar­országot, hiszen államfőként egyben a fegyveres erők parancsnoka. „Az államfőnek egyensúlyt biztosító tényezőnek kell lennie, és nem szabad olajat öntenie a tűzre”, Băsescu viszont jócskán túllépte azt a határt és illendőséget, amihez egy államfőnek igazodnia kellene. Kelemen szerint az rendben van, hogy a román állam intézményei, így például a külügyminisztérium és a politikusok reagáltak Vona Gábor „meggondolatlan” nyilatkozatára, amelyet az RMDSZ is elítélt, és elhatárolódott tőle, de számára érthetetlen, hogy Băsescu „milyen harcba veti magát”. Az RMDSZ elnöke szerint az EU-ban nincs helyük az ilyen jellegű nyilatkozatoknak, és úgy véli, az utóbbi időben senki nem vette igénybe a román–magyar kétoldalú kapcsolatokban az RMDSZ és a romániai magyarság által felkínált híd szerepet, amit ez a közösség betölthet Románia és Magyarország között. „Nem értem, Băsescu miért nyilatkozott így, és nem hiszem, hogy ebben a hangnemben kellene folytatnunk”.

Tetszés és fanyalgás
Mircea Duşa SZDP-s védelmi miniszter örömmel fogadta, hogy a román állam intézményei végre „a nemzeti méltóság védelmére keltek”, Vasile Blaga DLP-elnök pedig – kiemelve a magyar kormány elhatárolódását – az általa felelőtlennek és betegnek minősített Vona Gábor Romániába való beutazásának megakadályozása mellett foglalt állást. A szintén SZDP-s Mircea Geoană volt külügyminiszter azonban úgy gondolja, hogy az „irredentizmust” ugyan el kell ítélni, de az elnöki mandátumának végéhez közeledő Băsescu – aki eddig Orbán Viktor magyar miniszterelnök „legjobb barátja” volt a térségben – csak „kétségbeesett népszerűség-hajhászásba” fogott, de ez veszélyes ellentétet szíthat, amire semmi szükség 2013-ban az uniós tag Romániában. Geoană szerint „a legnagyobb veszély az, ha Romániát látják instabilitási tényezőnek Európában”. Mihai Răzvan Ungureanu, az államfő védnökségével alakult Polgári Erő elnöke óvatosan fogalmazott: előbb pontosítást vár az Elnöki Hivatal­tól Băsescu Magyarországról szóló kijelentéseivel kapcsolatban, általánosságban azonban úgy véli, hogy a szélsőséges retorikát európai szinten el kell ítélni, és jó lenne, ha Románia és Magyarország miniszterelnöke ugyanazon mikrofonnál ítélne el minden antidemokratikus, etnikai gyűlöletet szító nyilatkozatot. „Nem kell egy olyan jelentéktelen és szánalmas politikai személyiségtől, mint Vona Gábor, függővé tenni a román–magyar kétoldalú kapcsolatokat” – tette hozzá a volt kormányfő, arra utalva, hogy Romániában egyesek valóságos hadüzenetként értelmezték a Jobbik elnökének szavait.

Vona Gábor magyarázkodik
A Jobbik elnöke szerint a román sajtó teljesen elferdítette borzonti beszédének tartalmát. Vona Gábor szerint toleranciára és a szükséges jogok kölcsönös biztosítására van szükség a magyar–román szövetségesi viszonyhoz. Az ellenzéki magyar politikus erről a román politikusoknak címzett nyílt levelében ír, és úgy fogalmaz, hogy a „beszédem tartalmát teljesen elferdítő sajtó”, az erre „hisztérikusan rálicitálók” jól láthatóan nem a valóságra kíváncsiak, csupán botrányt akarnak. „Azt a hamis képet akarták mutatni a nagyvilágnak, hogy a békés román politikát mennyire zavarja az agresszív magyar politika” – folytatta a jobbikos vezető. Ennek oka szerinte a román politikusok rossz lelkiismerete, amiért az erdélyi magyarság jogi törekvéseit rendre méltatlan módon akadályozzák. A táborban történteket Vona Gábor úgy idézte fel: egy új­ságírói kérdésre válaszolta, hogy akkor is vállalják a magyar érdekek képviseletét, ha az a román állammal történő konfliktussal jár. A Jobbik elnöke szerint a román sajtó ebből azt kreálta, hogy hadat üzent Romániának. A politikus hangsúlyozta: arról is beszélt Bor­zonton, hogy a Jobbiknak semmi baja a ro­mán emberekkel, nem ellenük vannak, hanem a magyar emberekért. „Sőt, továbblépve arról is beszéltem, hogy ha a kisebbségi kérdést meg tudnánk oldani, akkor észrevennénk, hogy az összes problémánk, ebből követke­ző­en a jövőnk is közös” – fűzte hozzá. Vona Gábor megjegyezte: „ha képesek lennénk a toleranciára, egymás megértésére és a szük­séges jogok kölcsönös biztosítására, akkor képesek lehetnénk egymásban nem az ellenséget, hanem a szövetségest meglátni”. Végül azt kéri: borzonti beszédét teljes terjedelmében és vágatlanul közöljék.