HatárhelyzetÁrátö ekszcselent

2013. augusztus 14., szerda, Nemzet-nemzetiség

– mondja a fiatalember, nyakában hároméves-forma kisfiával. Nem csak őszinte csodálat, de érdeklődés is a hangjában, így hát felhagyok a kopjafakezelő mázolásával. Láttam korábban hátramenni őket a temető­ben, a Makovecz-tervezésű halottas­ház mögött sétálva rá kellett jönniük, hol járnak, odafelé meg is kérdezte, bemehetnek-e a kápolnába.

Nem javítottam ki, hogy az nem kápolna, csak annyit mondtam, most épp nincs nyitva. Nem erősza­koskodott, hogy esetleg kitől lehetne kulcsot, utánaindult kavicsot sze­degető kisfiának és eléggé tájidegen módon nézelődő feleségének.
Folytattam a kopjafakezelő má­zolását, csak lenolajjal, fiam, mondta Pali bácsi egy évvel ezelőtt, amikor épp ilyen rekkenő augusztusban elhoztuk Csernátonból – Alsócser­nátonból, ahogy mindig is pontosította szülőfaluja nevét az, akinek fejfája gondozása örökségemmé lett –, semmi modern ken­cefince, csak a természetes anyagok. Évente kétszer-háromszor, az kon­zerválja rendesen a fát, hogy száz év múlva is álljon. Csillog a fényben a frissen lekent kopjafa, épp tövéhez tenném vissza a virágtartónak szolgáló gorzafalvi cserépkorsókat, amikor ismét megszólít a fiatalember, nyakában hároméves-forma kis­fiával. Helyi jellegzetességek ezek a keresztek?, kérdezi, hirtelenében nem értem, milyen keresztekre utal, hiszen itt, a temető első felében csupán a faragott fejfák, egyre szaporodóban. Kopjafák ezek, mondom, nincs román meg­felelője a szónak, és igen, a Szé­kelyföldre jellemzőek. Nem akad fenn a térség megnevezésén, bizonyára néz tévét, a ferdítő hírcsatornákat is, melyeken ha az „úgynevezett” jelzővel társítva is, de gyakran elhangzik Székelyföld neve, s a beszélt nyelvben nem lehet kisbetűt a nagytól megkülönböztetni, nem érezni hát azt a lekicsinylő utalást, melyet az akár környezetünkben élő, magyargyűlölő magatartásukat ekként is kifejező patrióták írott szövegeikben használnak. Kopjafák ezek, magyarázom, beszélő fejfák, rajtuk egy-egy élet útja, azért is nincs két egyforma, persze, motívumok ismétlődnek, ott a székely kereszt például azt mondja az olvasónak, az alant nyugvó székely származására büszke, jó hazafi volt, vagy a buzogány végződés, férfi volt, és harcos jellemű.
A fiatalember, nyakában hároméves-forma kisfiával, figyelmesen hallgat, ilyen máshol is van?, kérdi, de mennyire, régen temetőink csupa faragott fejfákkal voltak tele, ha idejéből futja, nézzen szét Erdő­vidéken, a temetők régi részeiben még ma is látni száz-, kétszáz éves fejfákat, írásuk kiolvashatatlan már, de széltől cserzett, esőtől koptatott mintáikról minden leolvasható. Régi dolgok ezek?, kérdi tovább, ré­giek bizony, válaszolom, még a kereszténység előtti időkből, de a történelemórától megkímélem, látván, hogy felesége már a temető kapuja felé tart. És csak a reformátusok temetőjében találhatóak meg?, fűzi tovább kíváncsiságára a kérdések sorát, eredetileg a református és unitárius temetők sírjele volt, adom meg neki a választ, ma már a más felekezetűek is alkalmazzák, miként emlékoszlopként is hasz­ná­latossá vált, a Nyergestető legmutatósabb példa rá, Székely­földön jártában-keltében ne hagyja ki, mesél az a hely is, helytállásról, kitartásról, konokságról, ott ismerni meg, milyen a székely, szabadságáért életét nem sajnálja. De honnan is jött?, kérdem én is, nem a párbeszéd fenntartása végett, hiszen felesége a temető kapujában már idegesen toporog, és kisfia is nyakában egyre jobban cibálja a haját, Szu­csávából, jó messziről, mondja, hát igen, jó messze van az is, és nem csak kilométerekben.
„Arată excelent“, azaz csodálatosan néz ki, mondja búcsúzóul, még egyszer körülnézve a temető­ben, igaz, nyugtázom, bár aki nem turistaként jár ki ide, annak nem annyira vidító a látvány, ez így van, mindannyiunkkal így van, ismeri be elmenőben. Ember és ember között kisebb a távolság, mint magamutogatásuktól megszédült szócséplők szeretnék.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 505
szavazógép
2013-08-14: Nemzet-nemzetiség - Fekete Réka:

Remus, a halandzsázó (Jegyzet)

Januárban szuperköltségvetést, új tan­könyveket, több óvodát ígért többek között Remus Pricopie oktatási miniszter, most pedig azt állítja, minden a legnagyobb rendben, tartják a tervezett határidőket a tankönyvreform folyamatában, és jól halad az új idők új szellemében megszövegezett törvény alkalmazása más vonatkozásaiban is.
2013-08-14: Pénz, piac, vállalkozás - Ferencz Csaba:

Használ a gazdaságnak az autonómia (EMI-tábor)

Az autonómia különböző kérdéseinek szánt utolsó napon az önrendelkezés gazdasági vetületeiről is szó esett. Az idei EMI-táborban az előadók, működő autonómiák szakemberei, politikusai egyértelműen és egyöntetűen előnyösnek tekintették azt, hogy egy autonóm régióban a gazdaságpolitikai döntések is közelebb kerülnek a polgárokhoz és a vállalkozókhoz. Ugyanakkor segít, hogy a gazdaságot a helyi erőforrások révén „táplálják”, legyen az természeti erőforrás vagy éppen adó. A helyi parlament pedig az autonóm tartomány gazdaságpolitikájának prioritásait figyelembe véve hozhatja meg döntéseit.