Desszertünnepet rendeznek a Rákóczi-túrós kitalálója, Rákóczi János mesterszakács emlékére Dombóváron. A kétnapos szeptemberi eseményen a desszertborok is versenyeznek.
Idén 55 éve, hogy Rákóczi János (1897–1966) bemutatta a brüsszeli világkiállításon később legendássá vált túrós lepényét, amely nem sokkal később nevét viselve vált közismert a gasztronómiában. A Dombóvár melletti Felsőleperden született cukrász és mesterszakács emlékére szeptember 27–28-ra meghirdetett kétnapos fesztiválon országos desszertversenyt rendeznek, amelyen tehetséges diákok készítenek Rákóczi-túrós lepényt hagyományos recept szerint, emellett megválasztják az év desszertborát, amelyből ünnepi kóstolót tartanak. A dombóvári készítésű, Kézműves Remek-díjjal elismert bonboncsaláddal is megismerkedhet a közönség. A gasztronómiai programokat a Helytörténeti Múzeumban különleges tortalapátokat, régi szakácskönyveket bemutató kiállítás, könyvbemutató és a város több helyszínén folklórműsorok kísérik.
Rákóczi János a párizsi tanulóévek után az 1930-as években a Lillafüredi Nagyszálló, a Gellért Szálló, majd az 1950-es években a Duna Szálloda konyhafőnöke volt, eközben több nemzetközi szakácsművészeti elismerésben részesült. Az 1958-as brüsszeli világkiállítás magyar éttermének konyhafőnökeként mutatta be a híressé vált túrós süteményt. Nevét őrzi a konyhaművészetben a borjúhátszínből készülő Rákóczi- vagy magyar rostélyosként ismert sült is.
2004-ben, II. Rákóczi Ferenc Erdély fejedelmévé választásának 300. évfordulóján Vargha Mihály alkotta mellszobrot avattak Sepsiszentgyörgyön. Előzőleg a Székely Nemzeti Múzeumban Pro Libertate címmel nyílt kiállítás, melyet – Kónya Ádám ötletére, Szekeres Erika által sütött – Rákóczi-túrós felszolgálásával koronáztak. A süteménynek, természetesen, nincs köze a fejedelemhez.
