Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint a romániai uszítás visszaüt, és felhívja az Európai Unió figyelmét arra, hogy az instabilitás tűzfészke a Kárpát-medencei magyarság megoldatlan helyzete, amit rendezni kell.
Egy politikai örvénybe került Traian Băsescu államelnök: mára eljutott az Erdély elleni magyar diktátum hajmeresztő vádjáig, ezáltal egy végeérhetetlen politikai licitet indukál, amelyben Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu, a Szociál-Liberális Szövetség társelnöke is kiveszi a részét – jelentette ki Tőkés László a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Mint mondta, egyikük büntetőeljárást akar indítani ellene, másikuk megvonná tőle a Románia Csillaga érdemrendet, az államfő román állampolgárságát kérdőjelezi meg, bűnbaknak kiáltva ki egy olyan belpolitikai játszmában, melyben nyilvánvaló, hogy a magyarság ügye csupán eszköz. Ezzel az egész hűhóval a lényegről akarják elterelni a figyelmet: az egyéni és közösségi kisebbségi jogokról. A magyar autonómia itt a legfőbb tét. Románia katasztrofális gazdasági helyzetéről akarják elterelni a figyelmet – hangsúlyozta Tőkés László, megemlítve a Bukarest által a Nemzetközi Valutaalaptól felvett újabb kölcsönt. Értetlenségét fejezte ki Traian Băsescu magatartása miatt, mondván: az államfő eddig jó kapcsolatokat ápolt mind vele, mind Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Băsescu egyébként tagja az Európai Néppártnak, és többek közt a magyar voksokkal nyerte az elnökválasztást – emlékeztetett az EMNT elnöke.
Tőkés László úgy vélte: a mostani romániai diverziókeltés, uszítás és hangulatkeltés a visszájára fordulhat oly módon, hogy felhívja az Európai Unió figyelmét arra: az instabilitás tűzfészke nem Magyarország, hanem a Kárpát-medencei magyar közösségek megoldatlan helyzete, melyet mindenképp rendezni kell.
Zákonyi Botond, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója a műsorban arról beszélt: a polgári kezdeményezés már meglévő szerződések módosítására irányulhat. Az alapjogi chartában vannak ugyan kisebbségi jogokra vonatkozó utalások, de az alapszerződésekben nincs az őshonos kisebbségekre vonatkozó passzus. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Parlamentben sokszor kimondták, a nemzeti kisebbségek kérdése tagállami belügy, nem közösségi kompetencia. Szerinte az uborkaszezonnak is betudható, hogy hisztérikus reakciókat váltott ki a dél-tiroli autonómia kérdése. Ez esetben az egyik ország lemondott a határok megváltoztatásáról, a másik pedig elfogadta, hogy az ott élő kisebbség autonómiával rendelkezzen. A dél-tiroli németek helyzete negyven év alatt egyre jobb lett anélkül, hogy ez a két ország között konfliktushelyzetet idézett volna elő. Álláspontja szerint meg kell erősíteni az önkormányzatokat. Ha kialakul közöttük egy olyan együttműködés, hogy autonóm módon tudják intézni az ügyeiket, elosztani a forrásokat, akkor létrejön egy olyan helyzet, amivel a többségnek is együtt kell élni – mondta Zákonyi Botond, aki reményét fejezte ki, hogy rövid időn belül előkerülnek majd olyan kérdések is, mint a szimbólumok használata, a kétnyelvűség. Szólt arról is, nem csak magyar érdek, hogy a régióátalakítás ne a jelenleg tervezett formában valósuljon meg. Úgy vélte, van esély arra, hogy a magyarok partnereket találjanak, és ne egyedül képviseljék a regionális érdekeket ebben a kérdésben.
