Hétvégi kikapcsolódásra mentünk a kézilabdacsapattal Farkas Csaba vezetésével, vittük a családtagokat is. Száldobosban van egy letérő az erdő felé, ahol áll egy vadászlak borvízfürdővel. A letérőt elhagyva rájöttünk, hogy irányt tévesztettünk, s így vissza kellett fordulnunk.
Igen ám, de a falu egy csoport romája utunkat állta, s kiabálta, hogy álljunk meg. Látván, hogy vannak vagy negyvenen, nem álltunk meg, továbbhaladtunk, mire az egyik roma belerúgott az autóba, aztán a többiek kezdtek kővel dobálni, az autónk stoplámpája betörött. A hároméves kisfiam erősen megijedt.
Vasárnap a medencéhez érkezett két idősebb bácsi két gyerekkel, fürödni jöttek. Elmeséltük történetünket. Erre azt mondták: a száldobosi romák senkitől sem félnek, még a hatóság emberei sem mernek tenni ellenük. Az emberek kertjéből, udvarából rabolnak, s ha valaki szól, azt megverik... És még kérdik, hogy miért gyűlölik a romákat? Tisztelet a kivételeknek, mert vannak rendes roma családok is, én is tanítok roma gyerekeket, és imádom őket, de ezt az esetet nem hagyhattam szó nélkül.
Kristály Ildikó
