A hálózatot működtető, többségi állami tulajdonú Transgaz igazgatótanácsa által készített egyik dokumentum szerint Romániából decemberben kezdődik el a gázszállítás, de kezdetben csak kisebb mennyiségben, és további 120 millió euró értékű beruházásra van szükség ahhoz, hogy a vezeték maximális kapacitása kihasználható legyen. A dokumentum szerint Románia és Magyarország vállalta, hogy 2016-ig az összes beruházást elvégzi azért, hogy a vezetéken megvalósuljon a kétirányú gázszállítás. A tervek szerint Giurgiu és a bulgáriai Ruse közötti gázvezeték is 2016-ig válik kétirányúvá. A jelenleg még épülő román–bolgár vezeték költsége 23,8 millió euró. Románia keleti szomszédjával, a Moldovai Köztársasággal is tervez közös gázvezetéket, a Iaşi és Ungheni közötti vezeték a tervek szerint 1,5 millió köbméter gáz szállítására lesz alkalmas, és várhatóan másfél év múlva épül meg.

Közös árampiac
Románia csatlakozik a már összekapcsolt cseh–szlovák–magyar másnapi árampiachoz, a lengyel piaccal történő összekapcsolás később várható. Az öt ország energiasza­bályozó hatóságai, átviteli rendszerirányítói és szervezett villamosenergia-piacaik működtetői ez év júliusában írtak alá szándéknyilatkozatot Románia és Lengyelország csatlakozásáról az összekapcsolt cseh–szlovák–magyar másnapi árampiachoz. Azóta a 5Market Market Coupling elnevezésű projekt irányító bizottsága egyeztette az integráció további lépéseit, és elfogadta a szabályozó hatóságok állásfoglalását, amely szerint a piac-összekapcsolási projekt induláskor a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Magyarország és Ro­mánia másnapi villamosenergia-piacait foglalja magában, a másnapi ajánlatok beadási határideje pedig délelőtt 11 óra lesz. A lengyel piaccal történő összekapcsolásra csak ké­sőbb kerül sor. Addig is az öt villamosenergia-tőzsde foly­tatja az együttműködést a regionális áralapú piac-összekapcsolási megoldás megvalósítása érdekében, hogy fel­készüljenek az európai integrációra.

Nem lesz közös vámunió
Nincs értelme tovább tárgyalni arról, hogy Ukrajna egy­szerre legyen az orosz–fehérorosz–kazah vámunió és az Európai Unió szabadkereskedelmi övezetének tagja – közölte az orosz és az ukrán kormányfő moszkvai tárgyalását követően Igor Suvalov, az orosz miniszterelnök első helyettese. Magyarázata szerint Moszkva ugyan készen áll a komp­romisszumra, de Kijevnek nincs lehetősége arra sem, hogy az orosz–fehérorosz–kazah vámunióban alkalmazott egységes vámtarifát felvállalja. Ukrajna ezt az Európai Unióval kötendő szabadkereskedelmi megállapodás miatt nem teheti meg – tette hozzá Igor Suvalov. Kijev a tervek szerint novemberben írja alá a társulási szerződést Brüsszellel, és egyben az uniós szabadkereskedelmi övezethez is csatlakozik. Igor Suvalov összegzése szerint az orosz kormányban arra jutottak, hogy amennyiben Ukrajna aláírja az Európai Unióval a szabadkereskedelmi megállapodást, komoly a veszély, hogy ellenőrzés nélkül jutnak be bizonyos uniós termékek az orosz–fehérorosz–kazah vámunió területére, vagy kiszorítják az ukrán termékeket és azok helyébe lépnek a Független Államok Közössége (FÁK) három tagállamának piacán. * Moszkva a mezőgazdasági és kohászati termékek behozatali korlátozásával büntetheti Ukrajnát, ha az csatlakozik az európai uniós szabadkereskedelmi övezethez – írta a Vedomosztyi orosz napilap hétfőn az orosz–ukrán kor­mányzati tárgyalásokra időzítve. Szergej Glazjev volt elnöki tanácsadó a napilapnak azt mondta, hogy az ukrán kereskedelmi áruk augusztus 14. és 20. között végrehajtott alapos vámellenőrzése megelőző intézkedés volt. Amint Ukrajna és az Európai Unió aláírja a szabadkereskedelmi megállapodást, Moszkva alapos ellenőrzésbe foghat, amelynek alapján a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) sza­bályainak megfelelő védő intézkedéseket vezethet be. Alek­szandr Morozov, a HSBC bank vezető közgazdásza szerint érzékenyen érintené Ukrajnát az orosz korlátozás, de az visszaüthet Oroszországra. Úgy vélte, Moszkva legfeljebb azt érheti el, hogy Ukrajna elhalasztja a társulási szerződés és a szabadkereskedelmi megállapodás aláírását Brüsszellel.