SzíriaEgyeztetések a katonai beavatkozásról

2013. szeptember 3., kedd, Világfigyelő

Miközben a nagyhatalmak vezetői arról vitáznak, szükséges-e vagy sem a katonai beavatkozás Szíriában, az ott élők helyzete egyre kilátástalanabb. A 22 millió lakosból hétmillióan kénytelenek voltak elhagyni otthonukat a 2011 óta tartó konfliktusban, a menekülteknek nyújtott humanitárius segítség pedig csak a töredéke annak, amire valójában szükség volna – nyilatkozta Tarik Kurdi, az ENSZ szíriai menekültügyi megbízottja tegnap. Az otthonaikból elmozdítottak vagy elmenekültek közül hozzávetőleg ötmillióan az ország határain belül maradtak, mintegy kétmillióan pedig a környező országokba vándoroltak ki. A háború által közvetlenül sújtott lakosság több mint egyharmada még kiskorú. Az országot több mint tíz éve irányító Bassár el-Aszad elnök és rendszere ellen 2011 óta tartó felkelésekben mostanáig már több mint százezer ember vesztette életét.
 

Tárgyalnának az oroszok
Az orosz parlament küldöttséget kíván meneszteni az amerikai törvényhozó testü­letbe, hogy a szíriai helyzetről tárgyaljon tengerentúli partnereivel – közölte tegnap Valentyina Matvijenko, az orosz felsőház elnöke. Az ötletet Vlagyimir Putyin is támogatta, az orosz államfő „nagyon idő­szerűnek és helyesnek” nevezte a kezdeményezést. „Valóban, ha jobban meg akarjuk érteni egymást, nincs más út, mint a nyílt, egyenes, érvekkel alátámasztott párbeszéd, amelyben kifejtjük álláspontjainkat” – mondta Putyin.
Barack Obama amerikai elnök szombaton katonai csapást helyezett kilátásba Szíria ellen, de azt is bejelentette, hogy a Kongresszus jóváhagyását kéri ehhez. Az orosz államfő vasárnap kétségbe vonta az amerikai bizonyítékok valódiságát, és kezdeményezte, hogy a G20 országok vezetői vitassák meg a szíriai helyzetet a csütörtökön kezdődő szentpétervári csúcstalálkozón. Szergej Lavrov kül­ügyminiszter Washingtont a bizonyítékok titkosságának feloldására szólította fel.


Rasmussen: lépni kell
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár szerint a nemzetközi közösség nem nézheti tétlenül a Szíriában történteket. Tegnapi sajtótájékoztatóján a dán politikus azt is elmondta, hogy a tagországok egyetértenek abban, határozott reakcióra van szükség annak ér­de­kében, hogy megakadályozzák a vegyi fegy­verek jövőbeni alkalmazását, de arról még nem született döntés, hogy milyen válasz szülessen az augusztus 21-i, Damaszkusz kör­nyéki vegyi támadásra, amelyet megbocsát­hatatlannak és szörnyűnek nevezett. Ras­mussen arra is kitért, hogy a NATO demok­ráciák szövetsége, a demokratikus döntés­hozatal pedig időnként időigényes lehet. A NATO főtitkára úgy vélekedett, hogy ha a nemzetközi közösség válasza a Szíriában történtekre az lesz, hogy katonai akció indul, akkor a hadművelet gyors, rövid és célzott lesz.  A NATO dán főtitkára sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy a hét végén Vilniusba utazik, ahol az uniós védelmi miniszterekkel is egyeztetni fog arról, hogyan működhet együtt a NATO és az Európai Unió.


John Kerry az EU-nál lobbizik
John Kerry amerikai külügyminiszter is részt vesz az Európai Unió külügyminisztereinek informális találkozóján a hét végén Vilniusban. Az unió tagállamai közül egye­dül Franciaország támogatja egyértelműen a mielőbbi katonai beavatkozást Szíriában, Nagy-Britanniában a törvényhozás nem támogatta a katonai akció megindítását, a német kancellár pedig egyértelművé tette, hogy nemzetközi felhatalmazás, az ENSZ Biztonsági Tanácsának támogatása nélkül elképzelhetetlennek tartja, hogy Németor­szág részt vegyen egy katonai akcióban Szíriában, noha úgy véli, hogy nem maradhat következmények nélkül a szíriai vegyi támadás.


Visszakozhatnak a britek?
A tegnapi brit lapokban megjelent nyilatkozatok és vélemények nyomán egyre nagyobb nyomás nehezedik a brit kormányra a szíriai beavatkozás elvetésének újragondolása végett, amelyet vezető brit kormánypárti politikusok is szorgalmaznak.  Londoni stratégiai elemzők szerint a hagyományos brit–amerikai viszonyrendszerben is komoly károkat okozhat a parlamenti döntés. A brit parlament alsóháza a múlt héten – általános meglepetésre – kis többséggel ugyan, de leszavazta Nagy-Britannia részvételét a szíriai rezsim ellen tervezett nemzetközi katonai beavatkozásban. Tegnap azonban több konzervatív politikus is ennek újbóli meggondolását sürgette, köztük Boris Johnson, London polgármestere, akit sokan Cameron esélyes utódjelöltjének tartanak.
A brit választók nagy többsége helyesli, hogy a parlament elvetette Nagy-Britannia rész­vételét a Szíria elleni esetleges katonai beavatkozásban. A BBC megbízásából elvégzett or­szágos felmérés tegnap ismertetett eredményei szerint a megkérdezettek 71 százaléka vélekedett úgy, hogy a  parlament helyes döntést hozott, és csak 20 százalék nevezte elhibázottnak a brit katonai beavatkozás elvetését.


Izraelben aggódnak
Hiába próbálják megnyugtatni a hatóságok az izraeli közvéleményt, egy felmérés szerint az emberek nagy része úgy véli, hogy Bassár el-Aszad rakétákkal lőné a zsidó államot egy Szíria elleni amerikai támadás esetén. Az izraeli katonai elemzők és a hivatalos álláspont szerint szinte elhanyagolhatóan cse­kély annak a valószínűsége, hogy Aszad egy amerikai támadásra válaszul Izraelt lője. De az Izraeli Demokrácia Intézet és a Tel Aviv-i Egyetem augusztus végén végzett közös közvélemény-kutatása szerint az ország lakói bizalmatlanok, a hatóságoknak nem sikerült meggyőzni őket. Az izraeli zsidók 46 százaléka az összes nyugtatgatás ellenére hisz egy ilyen bombázás lehetőségében, és csak 42 százalék veti el azt. Az izraeli araboknál sem nagy a különbség, náluk 40 százalék szerint támadna Aszad Izraelre, míg 47 százalék szerint nem tenne ilyet.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 503
szavazógép
2013-09-03: Világfigyelő - :

Tévedésből lettek „EU-­ellenesek” a magyarok

Az elmúlt években nem változott jelentősen az EU megítélése Magyarországon, 32 százalék szerint kifejezetten jó az EU-tagság, és csak 22 százalék utasítja el az EU-t. Ennek ellenkezőjéről jelentek meg hírek az elmúlt hét végén (lapunk szombati számában is), a Tárki akkor közölt adatai alapján azt írtuk, hogy jelentősen megnőtt azoknak az aránya, akik negatívan ítélik meg az ország EU-tagságát.
 
2013-09-03: Közélet - :

Népszavazás Verespatakról

Bár továbbra is a bányaipar támogatója marad, nem zárta ki a népszavazás kiírásának lehetőségét Traian Băsescu a Verespatakon tervezett aranybánya megnyitása ügyében. Az államfő bírálta Victor Ponta miniszterelnököt amiatt, hogy a kormány nem vállalta magára a döntést a verespataki aranykitermelés ügyében, hanem a parlamentre hárította. Băsescu szerint gyávaságról tett bizonyságot a kabinet, mert becsapta a közvéleményt azzal, hogy olyan törvénytervezetet fogadott el és terjesztett a parlament elé, amely kizárólag az ottani kitermelés elkezdéséről szól.