Miközben a nagyhatalmak vezetői arról vitáznak, szükséges-e vagy sem a katonai beavatkozás Szíriában, az ott élők helyzete egyre kilátástalanabb. A 22 millió lakosból hétmillióan kénytelenek voltak elhagyni otthonukat a 2011 óta tartó konfliktusban, a menekülteknek nyújtott humanitárius segítség pedig csak a töredéke annak, amire valójában szükség volna – nyilatkozta Tarik Kurdi, az ENSZ szíriai menekültügyi megbízottja tegnap. Az otthonaikból elmozdítottak vagy elmenekültek közül hozzávetőleg ötmillióan az ország határain belül maradtak, mintegy kétmillióan pedig a környező országokba vándoroltak ki. A háború által közvetlenül sújtott lakosság több mint egyharmada még kiskorú. Az országot több mint tíz éve irányító Bassár el-Aszad elnök és rendszere ellen 2011 óta tartó felkelésekben mostanáig már több mint százezer ember vesztette életét.
Tárgyalnának az oroszok
Az orosz parlament küldöttséget kíván meneszteni az amerikai törvényhozó testületbe, hogy a szíriai helyzetről tárgyaljon tengerentúli partnereivel – közölte tegnap Valentyina Matvijenko, az orosz felsőház elnöke. Az ötletet Vlagyimir Putyin is támogatta, az orosz államfő „nagyon időszerűnek és helyesnek” nevezte a kezdeményezést. „Valóban, ha jobban meg akarjuk érteni egymást, nincs más út, mint a nyílt, egyenes, érvekkel alátámasztott párbeszéd, amelyben kifejtjük álláspontjainkat” – mondta Putyin.
Barack Obama amerikai elnök szombaton katonai csapást helyezett kilátásba Szíria ellen, de azt is bejelentette, hogy a Kongresszus jóváhagyását kéri ehhez. Az orosz államfő vasárnap kétségbe vonta az amerikai bizonyítékok valódiságát, és kezdeményezte, hogy a G20 országok vezetői vitassák meg a szíriai helyzetet a csütörtökön kezdődő szentpétervári csúcstalálkozón. Szergej Lavrov külügyminiszter Washingtont a bizonyítékok titkosságának feloldására szólította fel.
Rasmussen: lépni kell
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár szerint a nemzetközi közösség nem nézheti tétlenül a Szíriában történteket. Tegnapi sajtótájékoztatóján a dán politikus azt is elmondta, hogy a tagországok egyetértenek abban, határozott reakcióra van szükség annak érdekében, hogy megakadályozzák a vegyi fegyverek jövőbeni alkalmazását, de arról még nem született döntés, hogy milyen válasz szülessen az augusztus 21-i, Damaszkusz környéki vegyi támadásra, amelyet megbocsáthatatlannak és szörnyűnek nevezett. Rasmussen arra is kitért, hogy a NATO demokráciák szövetsége, a demokratikus döntéshozatal pedig időnként időigényes lehet. A NATO főtitkára úgy vélekedett, hogy ha a nemzetközi közösség válasza a Szíriában történtekre az lesz, hogy katonai akció indul, akkor a hadművelet gyors, rövid és célzott lesz. A NATO dán főtitkára sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy a hét végén Vilniusba utazik, ahol az uniós védelmi miniszterekkel is egyeztetni fog arról, hogyan működhet együtt a NATO és az Európai Unió.
John Kerry az EU-nál lobbizik
John Kerry amerikai külügyminiszter is részt vesz az Európai Unió külügyminisztereinek informális találkozóján a hét végén Vilniusban. Az unió tagállamai közül egyedül Franciaország támogatja egyértelműen a mielőbbi katonai beavatkozást Szíriában, Nagy-Britanniában a törvényhozás nem támogatta a katonai akció megindítását, a német kancellár pedig egyértelművé tette, hogy nemzetközi felhatalmazás, az ENSZ Biztonsági Tanácsának támogatása nélkül elképzelhetetlennek tartja, hogy Németország részt vegyen egy katonai akcióban Szíriában, noha úgy véli, hogy nem maradhat következmények nélkül a szíriai vegyi támadás.
Visszakozhatnak a britek?
A tegnapi brit lapokban megjelent nyilatkozatok és vélemények nyomán egyre nagyobb nyomás nehezedik a brit kormányra a szíriai beavatkozás elvetésének újragondolása végett, amelyet vezető brit kormánypárti politikusok is szorgalmaznak. Londoni stratégiai elemzők szerint a hagyományos brit–amerikai viszonyrendszerben is komoly károkat okozhat a parlamenti döntés. A brit parlament alsóháza a múlt héten – általános meglepetésre – kis többséggel ugyan, de leszavazta Nagy-Britannia részvételét a szíriai rezsim ellen tervezett nemzetközi katonai beavatkozásban. Tegnap azonban több konzervatív politikus is ennek újbóli meggondolását sürgette, köztük Boris Johnson, London polgármestere, akit sokan Cameron esélyes utódjelöltjének tartanak.
A brit választók nagy többsége helyesli, hogy a parlament elvetette Nagy-Britannia részvételét a Szíria elleni esetleges katonai beavatkozásban. A BBC megbízásából elvégzett országos felmérés tegnap ismertetett eredményei szerint a megkérdezettek 71 százaléka vélekedett úgy, hogy a parlament helyes döntést hozott, és csak 20 százalék nevezte elhibázottnak a brit katonai beavatkozás elvetését.
Izraelben aggódnak
Hiába próbálják megnyugtatni a hatóságok az izraeli közvéleményt, egy felmérés szerint az emberek nagy része úgy véli, hogy Bassár el-Aszad rakétákkal lőné a zsidó államot egy Szíria elleni amerikai támadás esetén. Az izraeli katonai elemzők és a hivatalos álláspont szerint szinte elhanyagolhatóan csekély annak a valószínűsége, hogy Aszad egy amerikai támadásra válaszul Izraelt lője. De az Izraeli Demokrácia Intézet és a Tel Aviv-i Egyetem augusztus végén végzett közös közvélemény-kutatása szerint az ország lakói bizalmatlanok, a hatóságoknak nem sikerült meggyőzni őket. Az izraeli zsidók 46 százaléka az összes nyugtatgatás ellenére hisz egy ilyen bombázás lehetőségében, és csak 42 százalék veti el azt. Az izraeli araboknál sem nagy a különbség, náluk 40 százalék szerint támadna Aszad Izraelre, míg 47 százalék szerint nem tenne ilyet.
