Bár továbbra is a bányaipar támogatója marad, nem zárta ki a népszavazás kiírásának lehetőségét Traian Băsescu a Verespatakon tervezett aranybánya megnyitása ügyében. Az államfő bírálta Victor Ponta miniszterelnököt amiatt, hogy a kormány nem vállalta magára a döntést a verespataki aranykitermelés ügyében, hanem a parlamentre hárította. Băsescu szerint gyávaságról tett bizonyságot a kabinet, mert becsapta a közvéleményt azzal, hogy olyan törvénytervezetet fogadott el és terjesztett a parlament elé, amely kizárólag az ottani kitermelés elkezdéséről szól.
Az Adevarul.ro portálnak nyilatkozó államfő szerint a beruházás körüli félelmek a ciántechnológiával kapcsolatosak, ezért szakértőknek kell megvizsgálniuk, mennyire kockázatos ez a kitermelés a technológia mai fejlettségéhez képest. Hozzátette: jelenleg csak ciántechnológiával lehet kitermelni nemesfémeket, de Romániának óriási hátrányt jelent a 2000. évi nagybányai tiszai ciánszennyezés precedense. Leszögezte: ő továbbra is a bányaipar híve marad, de ezt a beruházást csak úgy lehet megvalósítani, ha a társadalom is akarja. Ezért párbeszédet kell kezdeményezni – mondta –, és ha a kormánynak nem sikerül elfogadtatnia a beruházást a közvéleménnyel, akkor ő államfőként népszavazást írhat ki, melyet a jövő évi európai parlamenti választással egy időben bonyolíthatnának le.
Traian Băsescu kritikával illette Victor Pontát, amiért a kormányfő kijelentette, a parlamentben a verespataki projekt ellen fog szavazni.
Az államfő rámutatott, ilyen módon nem lehet hitelt érdemlően kormányozni. „Mit mondanak a befektetők arra, hogy jóváhagyod a verespataki kitermelés tervezetét, és néhány nappal azután azt mondod, hogy a parlamentben ellene fogsz szavazni? Ez a bátorság hiányát jelenti, nem vállalsz egy tervezetet, amelyben hiszel. Nem lehet gyávasággal kormányozni egy országot” – tette hozzá Băsescu. Az államfő személyében is támadta a kormányfőt: „Emlékeznek még, amikor Victor Ponta az ellenzék soraiból kiabálta, hogy mennyi pénzt kapott Băsescu a verespataki projekt aláírásáért, pedig nem is írtam alá semmit? Most én kérdem meg tőle: Ponta, mennyi pénzt kaptál, hogy aláírd a verespataki tervet?” – mondta az államelnök az interjúban. Hozzáfűzte, még nem látta a kormány Verespatakra vonatkozó tervezetét, azonban véleménye szerint a hatszázalékos járadék eléggé tartalmas, és ehhez még hozzáadódik az állam 25 százalékos részesedése. Magyarázata szerint Victor Ponta gyakorlatilag az Emil Boc által tárgyalás útján kivívott feltételeknél maradt.
Victor Ponta az államfő kijelentésére reagálva maga is jó ötletnek tartotta a népszavazást, ugyanakkor úgy vélte, a legátláthatóbb társadalmi vitát úgy lehet lebonyolítani, ha előbb a parlament szakbizottsága vitatja meg a kormány tervezetét, majd a törvényhozói testület dönt a beruházás sorsáról. Leszögezte, kormányfőként „bátor, de vitatott” döntést hozott meg, amelyért a kritikákat is vállalja. Hozzáfűzte, ha nem egyeztetnek a projekt műszaki részéről, az ügyben érdekelt vállalatok beperelték volna az államot, és körülbelül kétmilliárd dolláros kártérítést követeltek volna. Traian Băsescu személyes vádjára meg kifejtette, mikor ellenzékben volt, ő is feltette azt a kérdést az államfőnek, hogy mennyit kapott a verespataki projektért, de Băsescu „nem válaszolt rá. Én tudok válaszolni: abszolút semmit. Ő is tud nekem válaszolni?” – mondta, hozzátéve: nem érdekli, mit mond az államfő, és nem fog a sértéseire válaszolni.
A kanadai többségi tulajdonban lévő Roşia Montana Gold Corporation 15 éve vár hatósági engedélyre, hogy Verespatakon megnyithassa Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját, ahol 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni. A Sociopol közvélemény-kutató által közzétett felmérés szerint az ország lakosságának kétharmada támogatja a kitermelés beindítását, valamint a munkahelyek teremtését, ugyanakkor vasárnap országszerte több ezren tüntettek a kitermelés ellen.
Aggódik Magyarország
A magyar kormány elvárja a vonatkozó európai szabályok betartását, valamint a tervezett verespataki aranybányászat által veszélyeztetett környezeti és kulturális értékek tiszteletben tartását – fogalmazott a Külügyminisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium közös közleményében. Felidézték: Magyarország aggodalommal értesült, hogy augusztus 27-én a román kormány törvénytervezetet fogadott el a Verespatak térségében megvalósítandó arany- és ezüstérc-kitermeléssel kapcsolatos intézkedésekről. A ciántechnológiára épülő aranybányászat jelentős környezeti kockázatokat hordoz, veszélyezteti a vizek tisztaságát, a biológiai sokféleséget, ahogyan azt Románia és Magyarország polgárai is tapasztalhatták a 2000-ben bekövetkezett nagybányai katasztrófa alkalmával – emlékeztettek. Hangsúlyozták: a magyar kormány ezért minden lehetséges fórumon kifejezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a cianidos technológia alkalmazását. A verespataki aranybánya engedélyezési eljárásában Magyarország kezdettől fogva az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló nemzetközi egyezmény alkalmazását kérte Romániától, az eljárásban a magyar hatóságok elutasították a román fél által elkészíttetett környezeti hatástanulmányt annak túlzottan általános jellege, helytelen alapfeltevései, téves végkövetkeztetései és súlyos hiányosságai miatt – áll a közleményben.
