Népszavazás Verespatakról

2013. szeptember 3., kedd, Közélet

Bár továbbra is a bányaipar támogatója marad, nem zárta ki a népszavazás kiírásának lehetőségét Traian Băsescu a Verespatakon tervezett aranybánya megnyitása ügyében. Az államfő bírálta Victor Ponta miniszterelnököt amiatt, hogy a kormány nem vállalta magára a döntést a verespataki aranykitermelés ügyében, hanem a parlamentre hárította. Băsescu szerint gyávaságról tett bizonyságot a kabinet, mert becsapta a közvéleményt azzal, hogy olyan törvénytervezetet fogadott el és terjesztett a parlament elé, amely kizárólag az ottani kitermelés elkezdéséről szól.
 

Az Adevarul.ro portálnak nyilatkozó államfő szerint a beruházás körüli félelmek a ciántechnológiával kapcsolatosak, ezért szakértőknek kell megvizsgálniuk, mennyire kockázatos ez a kitermelés a technológia mai fejlettségéhez képest. Hozzá­tette: jelenleg csak ciántechnológiával lehet kitermelni nemesfémeket, de Romániá­nak óriási hátrányt jelent a 2000. évi nagy­bányai tiszai ciánszennye­zés precedense. Leszö­gezte: ő továbbra is a bányaipar híve marad, de ezt a beruházást csak úgy lehet megvalósítani, ha a társadalom is akarja. Ezért párbeszédet kell kezdeményezni – mondta –, és ha a kormánynak nem sikerül elfogadtatnia a beruházást a közvéleménnyel, akkor ő államfőként népszavazást írhat ki, melyet a jövő évi európai parlamenti választással egy időben bonyolíthatnának le.
Traian Băsescu kritikával illette Victor Pontát, amiért a kormányfő kijelentette, a parlamentben a verespataki projekt ellen fog szavazni.
Az államfő rámutatott, ilyen módon nem lehet hitelt érdemlően kormányozni. „Mit mondanak a befektetők arra, hogy jóváhagyod a verespataki kitermelés tervezetét, és néhány nappal azután azt mondod, hogy a parlamentben ellene fogsz szavazni? Ez a bátorság hiányát jelenti, nem vállalsz egy tervezetet, amelyben hiszel. Nem lehet gyávasággal kormányozni egy országot” – tette hozzá Băsescu. Az államfő személyében is támadta a kormányfőt: „Emlékeznek még, amikor Victor Ponta az ellenzék soraiból ki­abálta, hogy mennyi pénzt kapott Băsescu a verespataki projekt aláírásáért, pedig nem is írtam alá semmit? Most én kérdem meg tőle: Ponta, mennyi pénzt kaptál, hogy aláírd a verespataki tervet?” – mondta az államelnök az interjúban. Hozzáfűzte, még nem látta a kormány Verespatakra vonatkozó tervezetét, azonban véleménye szerint a hatszázalékos járadék eléggé tartalmas, és ehhez még hozzáadódik az állam 25 százalékos részesedése. Ma­gyarázata szerint Victor Ponta gyakorlatilag az Emil Boc által tárgyalás útján kivívott feltételeknél maradt.
Victor Ponta az államfő kijelentésére reagálva maga is jó ötletnek tartotta a népszavazást, ugyanakkor úgy vélte, a legátláthatóbb társadalmi vitát úgy lehet lebonyolítani, ha előbb a parlament szakbizottsága vitatja meg a kormány tervezetét, majd a törvényhozói testület dönt a beruházás sorsáról. Leszögezte, kormányfőként „bátor, de vitatott” döntést hozott meg, amelyért a kritikákat is vállalja. Hozzáfűzte, ha nem egyeztetnek a projekt műszaki részéről, az ügyben érdekelt vállalatok beperelték volna az államot, és körülbelül kétmilliárd dolláros kártérítést követeltek volna. Traian Băsescu személyes vádjára meg kifejtette, mikor ellenzékben volt, ő is feltette azt a kérdést az államfőnek, hogy mennyit kapott a verespataki projektért, de Bă­sescu „nem válaszolt rá. Én tudok válaszolni: abszolút semmit. Ő is tud nekem válaszolni?” – mondta, hozzátéve: nem érdekli, mit mond az államfő, és nem fog a sértéseire válaszolni.
A kanadai többségi tulajdonban lévő Roşia Montana Gold Corporation 15 éve vár hatósági engedélyre, hogy Veres­patakon megnyithassa Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját, ahol 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni. A Sociopol közvélemény-kutató által közzétett felmérés szerint az ország lakosságának kétharmada támogatja a kitermelés beindítását, valamint a munkahelyek teremtését, ugyanakkor vasárnap országszerte több ezren tüntettek a kitermelés ellen.

Aggódik Magyarország
A magyar kormány elvárja a vonatkozó európai szabályok betartását, valamint a tervezett verespataki aranybányászat által veszélyeztetett környezeti és kulturális értékek tiszteletben tartását – fogalmazott a Külügyminisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium közös közleményében. Felidézték: Ma­gyarország aggodalommal értesült, hogy augusztus 27-én a román kormány törvénytervezetet fogadott el a Verespatak térségében megvalósítandó arany- és ezüstérc-kitermeléssel kapcsolatos intézkedésekről. A ciántechnológiára épülő aranybányászat jelentős környezeti kockázatokat hordoz, veszélyezteti a vizek tisztaságát, a biológiai sokféleséget, ahogyan azt Románia és Ma­gyarország polgárai is tapasztalhatták a 2000-ben bekövetkezett nagybányai katasztrófa alkalmával – emlékeztettek. Hangsúlyozták: a magyar kormány ezért minden lehetséges fórumon kifejezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a cianidos technológia alkalmazását. A verespataki aranybánya engedélyezési eljárásában Magyarország kezdettől fogva az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló nemzetközi egyezmény alkalmazását kérte Romániától, az eljárásban a magyar hatóságok elutasították a román fél által elkészíttetett környezeti hatástanulmányt annak túlzottan általános jellege, helytelen alapfeltevései, téves végkövetkeztetései és súlyos hiányosságai miatt – áll a közleményben.

 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 507
szavazógép
2013-09-03: Világfigyelő - :

Egyeztetések a katonai beavatkozásról (Szíria)

Miközben a nagyhatalmak vezetői arról vitáznak, szükséges-e vagy sem a katonai beavatkozás Szíriában, az ott élők helyzete egyre kilátástalanabb. A 22 millió lakosból hétmillióan kénytelenek voltak elhagyni otthonukat a 2011 óta tartó konfliktusban, a menekülteknek nyújtott humanitárius segítség pedig csak a töredéke annak, amire valójában szükség volna – nyilatkozta Tarik Kurdi, az ENSZ szíriai menekültügyi megbízottja tegnap. Az otthonaikból elmozdítottak vagy elmenekültek közül hozzávetőleg ötmillióan az ország határain belül maradtak, mintegy kétmillióan pedig a környező országokba vándoroltak ki. A háború által közvetlenül sújtott lakosság több mint egyharmada még kiskorú. Az országot több mint tíz éve irányító Bassár el-Aszad elnök és rendszere ellen 2011 óta tartó felkelésekben mostanáig már több mint százezer ember vesztette életét.
 
2013-09-03: Közélet - Fekete Réka:

Csak negyedének sikerült (Pótérettségi)

A tegnap kihirdetett előzetes eredmények szerint rosszul teljesítettek a legnagyobb háromszéki elméleti középiskolák diákjai is a pótérettségin, sehol nem nagyobb az átjutási arány 50 százaléknál. A megyei összesítés alapján csak a diákok negyedének sikerült a vizsgája, ami 4 százalékponttal jobb az országos átlagnál.