az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) határozottan elítéli a tervezett ciános aranybányászatot, és minden eszközével támogatni fogja azokat a civil szervezeteket, amelyek a bányaprojekt ellen küzdenek – az össztűzhöz a romániai politikusok is társultak, Mihai Răzvan Ungureanu, a Polgári Erő elnöke bizalmatlansági indítvány benyújtását tervezi, miután Victor Ponta kormányfő elküldi a parlamentbe a verespataki törvénytervezetet, Eugen Tomac, a Népi Mozga­lom Pártjának elnöke pedig felkérte a kormányfőt, vonja vissza a verespataki bányakitermelésre vonatkozó törvénytervezetet. A bukaresti Egyetem téren hétfőn is folytatódtak a tiltakozások, miután vasárnap összehangolt tüntetéseket rendeztek több romániai és külföldi nagyvárosban.
A Greenpeace tegnapi közleményében kiemelték: elítélik a Roşia Montană Gold Corporation verespataki cianidos aranybánya-beruházását. „300 tonna aranyért nem áldozhatjuk fel Verespatakot és környékét” – fogalmaztak. A petíciót kevesebb mint 24 óra alatt több mint 2500-an írták alá, aminek hatására a parlament tizenegy tagja már közölte, hogy nem támogatja a bányaberuházást – hangsúlyozták. A Greenpeace felidézte, Victor Ponta miniszterelnök 2012 decemberében még az mondta: „Verespata­kon jelenleg nem garantálták környezeti szempontból a környék biztonságát, ráadásul a román állam pénzügyi bevétele sem biztosított a projektből. A felhasználni kívánt technológia egyáltalán nem problémamentes. Amíg a beruházó nem garantálja a környezetvédelem legmagasabb szintjét, nincs is miről tárgyalnunk.” A kormányzat – választási ígéreteivel ellentétben – nem a szaktárcákkal, szakhatóságokkal vizsgáltatná a projekt kulturális és környezeti veszélyeit, hanem a parlamenti többségre bízza a szakmai döntést – olvasható a közleményben.
Levélben fordult Szili Katalin, a magyar Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke a román parlament közigazgatási, területfejlesztési és ökológiai egyensúly bi­zottságának elnökéhez, hogy tájékoztatást kérjen a Verespatakon tervezett aranybányászatról. Szili Katalin azt tudakolja Marin Al­mă­janutól, hogy készült-e hatásvizsgálat a beruházáshoz, érintettek-e természetvédelmi oltalom alatt álló területek a projektben, előírták-e az engedélyben a kitermelést, a feldolgozást és a hulladékkezelést illetően az elérhető legjobb technikák alkalmazását, valamint biztosíték adását vagy felelősségbiztosítás megkötését egy esetleges katasztrófa esetre. Szili Katalin arról is érdeklődött, hogy mi a román bizottság álláspontja a ciántechnológia betiltásával kapcsolatban, és mit kívánnak tenni a nemzetközi megállapodások betartásáért. A fenntartható fejlődés bizottságának elnöke emlékeztetett, már évek óta hiába kérnek tájékoztatást az ügyről, érdemi választ nagyjából két éve nem ad a román fél.
Zatykó Gyula, az EMNP alelnöke úgy vélekedik: a beruházást közhasznúvá nyilvánító törvénytervezettel a kormány Verespatakon olyan „enklávét” hozna létre, ahol Románia törvényei nem érvényesülnek. „Ez jogi merénylet” – tette hozzá. Rámutatott: az EMNP Romániában az egyetlen olyan bejegyzett politikai párt, amely határozott és egyértelmű állásfoglalást fogalmazott meg a ciános aranybányászat ellen. Felidézte, a párt védnöke, Tőkés László európai parlamenti képviselő 2010-ben, Áder János akkori EP-képviselőtársához csatlakozva, a ciános bányászat uniós szintű betiltásáról terjesztett határozattervezetet az Európai Parlament elé, amit nagy többséggel el is fogadtak, ám „az Európai Bizottság utána ezt fiókba dobta vagy elszabotálta, és sajnos az európai törvények nem vetnek gátat ennek az aranykitermelésnek, amely rendkívül veszélyes”. Cso­mortányi István, a párt Bihar megyei elnöke azt mondta: az EMNP segíteni szeretné a Verespatak megmentéséért küzdő civil szervezeteket. Első lépésként magyarra fordították szórólapjaikat, amelyeket a magyar közösség körében is terjesztenek.
Mihai Răzvan Ungureanu, a Polgári Erő elnöke bejelentette: tanácskozásokat fog kezdeményezni a Demokrata Liberális Párttal, a Dan Diaconescu Néppárttal és az RMDSZ-szel annak érdekében, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtson be az ellenzék, miután Victor Ponta elküldi a parlamentbe a verespataki törvénytervezetet. „Meggyőződésem, hogy az egész ellenzék csatlakozik a kezdeményezéshez, és a Szociál-Liberális Szövet­ség egyes parlamenti képviselői támogatására is számítunk. A bizalmatlansági indítványt Victor Ponta kormányfő felelőtlen hozzáállása váltja ki, aki kormányfőként támogatta a verespataki bányakitermelés törvénytervezetét, azonban azt mondta, hogy képviselőként nem fogja megszavazni az általa vezetett kormány által elfogadott törvénytervezetet” – szögezte le Mihai Răzvan Ungu­reanu. Hason­lóképp indokolta a verespataki bányakitermelésre vonatkozó törvénytervezet visszavonására a kormányfőnek tett kérését Eugen Tomac, a Népi Mozgalom Pártjának elnöke is. Valeriu Zgonea képviselőházi elnök viszont levelet küldött Traian Băsescu államelnöknek, amelyben rámutatott, hogy egyetért az elnök által javasolt népszavazás kiírásával Verespatak ügyében, és felkérte, hogy közölje az eljárás lépéseit. A képviselőház elnöke úgy véli, a parlamentben csak a népszavazás után kerülhetne sor a kormány által előterjesztett törvénytervezet megvitatására.