Miközben Amerikában lényegében megnyílt az út a klónozott állatokból készített termékek kereskedelme előtt, Európában is mind több szakvélemény lát napvilágot ezek biztonságával kapcsolatban. Az álláspontok azonban nem mindig egyeznek: míg alig pár napja az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság alapvetően kedvező véleményt hozott az ügyben, addig a tudomány és az új technológiák etikai vonatkozásaival foglalkozó testület (EGE) a minap kétségeinek adott hangot.
A klónozott állatok szenvedéseinek és egészségügyi problémáinak jelenlegi fokát figyelembe véve a szervezet ugyanis kétkedik abban, hogy a fogyasztásra szánt állatok klónozása etikailag igazolható. A testület azt ajánlja, hogy ezek az emberi fogyasztásra szánt termékek csak akkor kerülhessenek forgalomba, ha biztonságukat előtte garantálták. Az EGE síkraszáll azon uniós szabályozás végrehajtása mellett is, mely az állatok és a belőlük készített termékek nyomon követhetőségét biztosítja, és leszögezi, hogy a klónozott állatok, ezek ivadékai és a belőlük készített termékek importja megfelelő dokumentáció mellett történhet, különös tekintettel a nyomon követhetőségre és az állatjólétre.
Pánik a svájci kolbászkészítők között
A svájci hentesek azért aggódnak, hogy az idei labdarúgó Európa-bajnokságon nem tudnak majd elegendő mennyiséget felszolgálni híres kolbászukból, a Cervelatból. A pánik oka, hogy nem kapnak elegendő marhabelet Brazíliából az importtilalom miatt. Bár Svájc nem tagja az Európai Uniónak, ilyen kérdésekben tartja magát a brüsszeli intézkedésekhez. Az EU pedig betiltotta a húsbehozatalt Brazíliából a kergemarhakór miatti félelem miatt. A svájci hússzövetség szerint a meglévő marhabélkészletek nyárra fogynának ki, épp amikor kezdődik az Európa-bajnokság. Az optimistább előrejelzések szerint viszont egészen év végéig kitartanak a készletek, tehát nincs miért aggódni. Svájcban évente több mint 160 millió darab fogy el a Cervelatból. A hentesek remélik, hogy az Eb alatt az országba érkező turisták miatt ez jócskán megnő. A húskészítők most alternatív megoldásokat keresnek, Argentínából, Paraguayból, Uruguayból és Dél-Afrikából importálnának marhabelet. De ez átmeneti megoldás, szerintük csak Brazília képes elegendő mennyiségű marhabelet szállítani.
Élelmiszer-drágító parlagok
Egyre több jel mutat arra, hogy a nyugat-európai gazdák nem élnek azzal a lehetőséggel, mely az idei esztendőre feloldja a termőföldek kötelező ugaroltatását. Ezt tavaly vetette fel Mariann Fischer Boel, az unió agrárbiztosa, hogy elősegítse a gabonatermés növelését, és lassítsa az élelmiszerárak növekedését. A Financial Times brit napilap most arról számolt be, hogy a termelők érdektelensége az élelmiszerárak további emelkedését mozdítja elő. A parlagterületek termelésbe vonásával az unió gabonatermése tízmillió tonnával több lehetne. Ennek csekély a valószínűsége, mert a két legnagyobb gabonatermelő országban, Franciaországban és Németországban csak 1,2, illetve 1,9 százaléknyi parlagterületet számoltak fel.
Feloldott importtilalom
Oroszország feloldotta a lengyel növényi termékek importjára vonatkozó tilalmat, véget vetve annak a hosszú ideje tartó vitának, mely megakadályozta az Európai Unió és Oroszország közötti új megállapodás létrejöttét. Oroszország decemberben szüntette meg a lengyel hús és hústermékek importjára 2005 óta fennálló tilalmat. A tilalom elrendelése egybeesett a két ország közötti kapcsolatok romlásával. Az előző, Jaroslaw Kaczynski vezette lengyel kormány 2006 novemberében megvétózta, hogy megkezdődjenek a tárgyalások Oroszország és az Európai Unió között az új partneri viszonyról, és mereven ellenezte Oroszország OECD-tagfelvételi tárgyalásait is. Miután az orosz mezőgazdasági miniszter jelezte, hogy a húsimport tilalmának a feloldásával kapcsolatban megoldás születik, Donald Tusk jelenlegi lengyel kormányfő bejelentette, hogy országa hamarosan visszavonja az EU—orosz tárgyalások megkezdését akadályozó vétóját. Korábbi becslések szerint az orosz élelmiszer-embargó Lengyelországnak nagyjából egymillió dollárjába került naponta.
