Több mint ötven évvel ezelőtt Bakuban járt a magyar birkózóválogatott felkészülést szolgáló barátságos találkozó céljával. A hír hallatán lejött a közeli hegyekből egy fiatal tanító.
– Indulni akarok a magyarok ellen! – kijelentéssel állt a bakui sportvezetők elé.
– Már kijelöltük a válogatott csapatot, de egyébként sem lehet egyik napról a másikra bekerülni a legjobbak közé – volt a válasz.
– Akkor sem, ha jobb vagyok náluk? – így dacosan a tanító. – Kihívom birkózni az egész válogatottat!
Megmosolyogták a vezetők, de nem küldték el, behívták a válogatott edzésére, és szőnyegre küldték a félnehézsúlyú birkózójuk ellen azzal a meggyőződéssel, hogy az megleckézteti a hegyi legényt... Tévedtek – a tanító nyert. Másnap megismételték a küzdelmet, s akkor is a tanító nyert. A vezetőknek nem maradt más választási lehetőségük, mint a tanítót betenni a válogatottba.
Elérkezett a magyarok elleni mérkőzés. A tanítónak a későbbi tokiói olimpia negyedik helyezettjével, Hollósi Gézával kellett megküzdenie. A nagyon technikás és nagyon tapasztalt Hollósi ki is használta adottságait, és kettős lábkulcs segítségével féljáromba fogta a tanítót, aki jó négy percen át fuldokolt a gyilkos ölelésben... A tanító karzaton tartózkodó falubelijei megállás nélkül buzdították, de fenyegették is: – Ha befekszel, haza ne gyere!
A tanító nem feküdt be, Hollósi lába végül megcsúszott az átizzadt testén, lazult a fogás, s a tanító felállt. Ettől kezdve Hollósi csak futott, kerülte az összefogózkodást.
Most Magyarországra jönnek a Kaszpi-tengerpartiak a hét végén kezdődő világbajnokságra. Minden bizonnyal a rendező magyarok között is van „tanító” (lehet, több is), aki történetesen nem a Kaukázusból jön le, hanem a Mátrából, vagy éppen Hortobágyról jön fel Budapestre, hogy megküzdjön a világ legjobbjaival.
Nagyon nehéz dolga, dolguk lesz. A mai birkózósport nem egy szovjet csapatot, hanem tizenhatot vonultat fel, az amerikaiak, az ázsiaiak mellett. Az előző világbajnokságon (2011) a kötöttfogásúak bajnoki címein hat ország osztozott – Irán 2, Azerbajdzsán, Oroszország, Fehéroroszország, Bulgária és Törökország 1–1 címet nyert –, a szabadfogásúak versenyén öt nemzet – orosz 2, iráni 2, az azeri, amerikai és fehérorosz 1–1 aranyérmet nyert – diadalmaskodott, és hasonló a helyzet a nők világbajnokságán is, ott az amerikaiak 2, a svédek, fehéroroszok, japánok, kanadaiak és kínaiak 1–1 világbajnoki címmel vigasztalódtak. Nekünk, magyaroknak és romániaiaknak nem sok babér jutott. Dobogóközelbe sem igen jutottak versenyzőink. Reméljük, az idei világbajnokságon javítanak, s nem kell megfenyegetnünk őket. Otthon, magyar földön, magyar szőnyegen érmet, érmeket kell szerezni. Sok sikert, legények!(nagymohai)
