Szeptember 9. Nyolcvanegy éve hunyt el a szlovák területen fekvő Garam­veze­kényen született Szokolyi Alajos atléta, az első újkori olimpián 1-es rajtszámot viselő vágtázó, a 100 m-es síkfutás bronzérmese és a hármasugrás negyedik helyezettje. * Hatvankét éve született Budapesten Schwar­czenberger-Tordasi Ildikó tőrvívó, három olimpia négyszeres érmese. 1972-ben ezüst­érmes a csapattal, 1976-ban aranyérmes egyéniben, bronzérmes csapatban és 1980-ban bronzérmes a csapatversenyen. * Az 1921. szeptember 9-én Amszterdamban megkezdődött XXIII. evezős Európa-bajnokságon a magyar férfi nyolcas hajó le­génysége – Keresztes H. István, Józsa Lász­ló, Jesze Károly, Wick Lajos, Jesze Kál­mán, Szendeffy István, Hautzinger Sán­dor, Kirchknopf Ferenc, Koch Károly – ezüst­éremre váltotta a XVIII. Európa-bajnokságon szerzett magyar bronzérmet. * Az 1967. szeptember 9-én kezdődött XV. öttusa-világbajnokságon kettős magyar siker született: egyéniben Balczó András győzött, Török Ferenc bronzérmet nyert, csapatban pedig a Balczó András, Móna István, Török Ferenc összetételű együttes újabb aranyér­met vehetett át. * 1969. szeptember 9-én kezdődött Lublinban a IV. női sakk olimpiai torna. Az Ivánka Mária, Verőczi Zsuzsa, Honfi Károlyné alkotta magyar együttes ezüstérmet szerzett.
1947. szeptember 10-én kezdődött Monte-Carlóban a VI. úszó Európa-bajnokság. A magyarok eredményei: Mitró György – aranyérem az 1500 m-es gyorsúszásban, ezüst a 400 m-es gyorsúszásban, Vörös Ferenc – ezüstérem az 1500 m-es gyors­úszásban, Válent Gyula – ezüstérem a 100 m-es hátúszásban, Németh Sándor – ezüstérem a 200 m-es hátúszásban, Székely Éva – ezüstérem a 200 m-es mellúszásban, Zságot Irén – ezüstérem toronyugrásban, Szathmáry Elemér – bronzérem a 100 m-es gyorsúszásban, Hídvégi László – bronzérem műug­rásban, a Nyéki Imre, Kádár Géza, Mitró György, Szathmáry Elemér össze­tételű váltó – bronzérem a 4x200 m-es gyorsváltóban. * Hatvanhét éve hunyt el vitéz Ha­lassy Olivér, három olimpiai játékon részt vett vízilabdázó. Az 1928-as amszterdami olim­pián ezüst-, az 1932-es Los Ange­les-i játé­kokon arany- és az 1936-os berlini olimpián arany­érmet szerzett. * 1955. szep­tember 10-én Budapesten világcsúcsot futott 5000 méteren Iharos Sándor. Az új rekordja: 13:50, 8 perc. * 1961. szeptember 10., Berlin, a Walter Ulbricht-stadion 30 000 nézője előtt: NDK–Magyarország 2–3 (0–1). Barát­ságos mérkőzés. Ve­zette: Lukja­nov (szovjet). NDK: Spickenagel–Kalinke, Heine, Kram­pe–Masch­ke, Kaiser–Hage, Erler, P. Ducke, Schröfer, Kling­biel. Magyaror­szág: Grosics–Mát­rai, Sipos, Sóv­ári–Solymosi, Ko­tász–Sándor, Gö­röcs, Albert, Ti­chy, Szimcsák I. Szövetségi kapitány: Baróti La­jos. Gólszerzők: Solymosi (43. p), Erler (53. p), Sándor (75. p). Tichy (78. p), P. Ducke (87. p).
Szeptember 11. Ma ünnepli hetvennyolcadik születésnapját Pa­lotai Károly, a tokiói olimpia labdarúgótornáján győztes ma­gyar válogatott tagja, a későbbi évek kitűnő játékvezetője. * Az 1973. szeptember 11-én Teherán­ban megkezdődött kötöttfogású birkózó-világbajnokságon két bronzérem jutott a magyaroknak – a 48 kg-os Seres Ferenc és a 62 kg-os Réczi László szerezte. * 1965. szeptember 11-én született Budapes­ten Kovács Kálmán, a Budapesti Honvéd egykori labdarúgója. Kilencévesen igazolta le a Honvéd, ahol aztán másfél évtizeden át kergette a labdát. És jól. Honvéd-játékosként szerzett öt bajnoki címet, nyert két kupát, és tagja volt az ifjúsági Európa-bajnokságot nyert együttesnek. A nagy válogatottal részt vett a mexikói világbajnokságon. 1989 őszén külföldre szerződött, az AJ Auxerre játékosa lett, majd a Valenciennes-é, aztán átment Belgiumba, és az Antwerpen színeiben focizott, játszott még Ciprusban az Apole Nicosia együttesében. A svájci má­sodosztályban fejezte be játékos-pályafutását. A válogatottban 56 mérkőzést játszott és 19 gólt szerzett.
1962. szeptember 12-én kezdődött a VII. atlétikai Európa-bajnokság. A kontinensviadal magyar érmesei: Balázs Jolán (romániai) – aranyérmes magasugrásban, Varju Vilmos – aranyérmes súlylökésben, Zsi­vótzky Gyula – aranyérmes kalapácsvetésben, ezüstérmesek: Vámos Zoltán (romániai) 3000 m-es akadályfutásban, Gere Olga (jugoszláviai) magasugrásban, bronzérmes: Kont­sek Jolán diszkoszvetésben. * 1970. szeptember 12-én kezdő­dött a XXIV. súlyemelő-világbajnokság, melyen öt arany-, négy ezüst- és öt bronzérem gazdagította a magyar sport trófeakincsét: Holczreiter Sándor (lepkesúly) – két arany­érem összetettben és nyomásban, Földi Imre (légsúly) – arany nyomásban, ezüst össze­tettben és lökésben, bronz szakításban, Be­nedek János (pehelysúly) – egy bronzérem lökésben, Bagócs János (könnyűsúly) – két aranyérem nyomásban és lökésben, egy bronz összetettben, Szarvas Gábor (váltósúly) – két ezüstérem összetettben és lökésben, Tóth Géza (félnehézsúly) – két bronzérem lökésben és összetettben. * Hatvanhárom éve született Nyíregyházán Kő­szegi György súlyemelő, a montreali olimpia ezüstér­mese. * Ma negyvenkilencedik születésnapját ünnepli Gyulay Zsolt kajakos, a szöuli olimpia kétszeres bajnoka (K-1, 500 m és K-4, 1000 m), Barcelona kétszeres ezüst­érmese (K-1, 500 m és K-4, 1000 m) és Atlanta hatodik helyezettje (K-2, 500 m). * 1943. szeptember 12., Stock­holm, 38 000 néző előtt: Svéd­ország–Magyarország 2–3 (2–1). Barátságos talál­kozó. Vezette: Viinioksa (finn). Svédország: Bergquist–H. Nil­sson, Leander–Áhlund, Ema­nuelsson, Grahn–Marten­sson, G. Gren, G. Nordahl, H. Carls­son, Nyberg. Magyaror­szág: Tóth–Rudas, Olajkár II., Biró–Sárosi III., Nagy II.–Egresi, Zsengellér, Sárvá­ri-Spiel­mann, Bodola, Tóth III. Szö­vetségi kapitány: Vá­ghy Kál­mán. Gólszerzők: Nordahl (7. p), Zsengellér (11. p), Nor­dahl (41. p), Sárvári-Spielmann (50. p), Leander (76. p – ön­gól).
Szeptember 13. Százkilenc éve született Komáromban Barcza Elemér, a berlini olimpián (1936) magyar színeket képviselő lovas. Kópé nevű lova háromszor ellenszegült az akadályoknál, és ezért a díjugratás feladására kényszerült. * 1970. szep­tember 13-án kezdődött Ankarában a XX. vívó-világbajnokság. A magyar érmesek: férfi tőrcsapat: 2. Magyarország (Czakkel István, Gyarmati Béla, Kamuti Jenő, Kamuti László), 3. Románia (a csapat tagjai között szerepelt Falb Gyula, Haukler István), férfi párbajtőr, egyéni: 3. Fenyvesi Csaba, csapat: 1. Magyarország (Erdős Sándor, Feny­vesi Csaba, Kulcsár Győző, Nemere Zol­tán, Schmitt Pál), kardvívás, egyéni: 1. Pé­zsa Tibor, csapat: 2. Magyarország (Kalmár János, Kovács Tamás, Marót Péter, Meszéna Miklós, Pézsa Tibor), női tőrvívás, egyéni: 3. Szabóné Orbán Olga (romániai), csapatban 2. Románia (soraiban Gyulai Ilona, Jencsik Katalin, Szabóné Orbán Olga).
1972. szeptember 14-én kezdődött a IV. tájfutó-világbajnokság. Ezen Monspart Sarolta – megelőzve a nagy skandinávokat – megszerezte a magyar tájfutás első világbajnoki aranyérmét. A magyar férficsapat – Boros Zoltán, Sötér János, Vajda Géza, Hegedüs András – bronzérmes lett. * Hat­vannyolc éve született Kovács Anna­mária atléta, a mexikói olimpia (1968) ötpróbaversenyének bronzérmese. * Ma ünnepli hatvanharmadik születésnapját Bru­zsenyák Ilona atléta, a müncheni olimpiai játékok ötpróbaversenyének nyolcadik, a távolug­rás tizenegyedik helyezettje, a montreali játékok ötpróbaversenyének tizenhatodik helyezettje. * 1974. szeptember 14-én Bu­dapesten Zsivótzky Gyula két centimétert javított saját kalapácsvető-világcsúcsán. Az új rekordja: 73,76 m. * 1956. szeptember 14–15-én rendezték meg Londonban a vívók V. női csapat-világbajnokságát. A Dömölky Lídia, Elek Ilona, Elek Margit, Kiss Katalin, Nyári Magda alkotta csapat bronzérmet szerzett. * 1958. szeptember 14-én Chorzowbanm a Slasky-stadion 110 000 nézője előtt: Lengyelország–Ma­gyarország 1–3 (0–1). Barátságos mérkőzés. Vezette: Galba (csehszlovák). Lengyel­ország: Szymkowiak–Florenski, Korynt, Szczepanski (Wozniak, 67. p)–Gawlik, Zien­tara–Trampisz (Jankowski, 60. p), Brychczy, Szymborski, Kawol, Cieslik. Magyarország: Bakó–Kárpáti, Si­pos, Sá­rosi–Szojka, Berendy–Budai II., Gö­röcs, Csordás, Tichy, Bencsics. Szövetségi kapitány: Baróti Lajos. Gólszerzők: Csordás (33. p), Tichy (60. p), Buday II. (67. p), Kárpáti (84. p – öngól).
Szeptember 15. Hercegszántón szüle­tett hetvenkét évvel ezelőtt a magyar labdarúgás „császára”, egyetlen aranylabdása, a római olimpiai játékok bronzérmese, Albert Flórián, a Ferencvárosi Torna Club labdarúgója. Tizenhét éves korában öltötte magára először a címeres mezt. Hetven­ötszörös válogatott (címeres mezben 32 gólt szerzett), és túl a római olimpia bronzérmén az Európa-bajnokságon is átvehetett egy bronzérmet, 1967-ben pedig ő kapta az Aranylabdát. Nem véletlenül, nem téve­désből, az 1966-os angliai világbajnokságon szenzációs játékot produkált a brazilok elleni 3–1-es mérkőzésen, és korábban is voltak bámulatba ejtő produkciói. Klubcsapatával, a Ferencvárossal négyszer nyert magyar bajnokságot, háromszor lett a magyar bajnokság gólkirálya, egyszer pedig a Vásárvárosok Kupájának nyertese (1964–1965), majd ezüstérmese (1967–1968) és bronzérmese (1962–1963), egyszer pedig az UEFA-kupa küzdelmén is (1971–1972) bronzéremmel jutalmazták csapatát, az FTC-t. 1972-ben a negyedik helyen zárta az Európa-bajnokságot a magyar válogatott, melynek tagja volt. 1974-ben vonult vissza, egy ideig edzősködött otthon, Magyar­országon és külföldön. A Fradi stadionja a nevét viseli. 2011. október 31-én hunyt el Budapesten. * Ma lenne hetvenéves – sajnos, 1978 tavaszán elhunyt – az egykori egri úszólány, Erdélyi Éva, aki a tokiói olimpián (1964) a 4x100 m-es gyorsváltó­val a negyedik helyen végzett.