Egyelőre minden jel szerint megbukik a kezdeményezés, a környezetvédők azonban továbbra is aggódnak, és tüntetni is fognak, mert szerintük nincs semmilyen garancia arra, hogy a jövőben nem terveznek hasonlóan káros beruházást a világörökségi rangra érdemes településen. A kérdést az Európai Parlament ülésén három magyar képviselő is feszegette, itthon pedig a teljes 14 évi dokumentáció közzétételét ígéri a kormányfő. Közben az is kiderült, hogy a kanadai bányavállalat egyik főrészvényese korrupciós gyanú alatt áll. A verespataki lakosok is kitartanak a maguk álláspontja mellett: elsősorban munkahelyeket követelnek.

A zöldek tovább tüntetnek
Nem éri be a pártvezetők nyilatkozataival a Zöld Erdély Egyesület, és továbbra is kiáll Verespatak védelmében. Tegnap kiadott közleményében a szervezet arra figyelmeztet, hogy a kormány a tiltakozók egyetlen követelését sem teljesítette, és a ciános kitermelés veszélye nem múlt el. A környezetvédők szerint szeptember 8-án Bukarestben 15 ezer, Ko­lozsváron pedig tízezer ember vonult utcára, és több tucat más város csatlakozott a békés tüntetésekhez Szatmárnémetitől Sep­siszent­györgyig, valamint külföldön is, Kínától Kanadáig. A kormány azonban nem vonta vissza a törvénytervezetet, hanem „sürgősségi eljárást kért és kapott a parlamenttől”, ami a zöldek szerint arra ad lehetőséget, hogy érdemi vita nélkül, gyorsan döntsenek. „Így a kormány képviselőinek nyilatkozata nem egyéb a kedélyek csillapítására szolgáló porhintésnél” – fogalmaz a közlemény, és – a verespataki lakosok érdekeit védő Alburnus Maior Egye­sület és a Mentsük meg Verespatakot mozgalom nevében – arra kér mindenkit, hogy csatlakozzék a következő, szeptember 15-ére tervezett békés utcai tiltakozáshoz. Követeléseiket is közölték: a kormány sürgősségi rendelettel utasítsa el az RMGC verespataki bányaprojektjének környezetvédelmi engedélyezését, és vonja vissza, vagy a törvényhozás mindkét háza utasítsa el a kitermelést engedélyező törvénytervezetet; fogadják el a ciántechnológiát betiltó törvényt Romániában, és javasolják Verespatak felvételét az UNESCO Világ­örökségi Listájára. A Zöld Erdély Egyesület a Verespatak-törvénytervezet négy indítványozóját – Dan Şova, nagyberuházásokért felelős tárca nélküli minisztert, Rovana Plumb környezetvédelmi, Daniel Barbu kulturális és műemlékvédelmi minisztert, valamint Gheorghe Duţut, az Országos Ásványkincshatóság igazgatóját – is meneszteni szeretné. A közlemény a kormány és a bányavállalat „jogalap nélküli, arcátlan manipulációjának” minősíti, hogy kártérítési perrel „riogatják” a közvéleményt. A környezetvédők szerint az RMGC-nek 15 évig lehetősége volt bányaprojektjének megvalósítására, de nem tette, mert „eredeti, törvénybe ütköző, merész elképzeléseit nem volt hajlandó módosítani oly módon, hogy beleférjen a törvényes keretekbe”. Az egyesület leszögezi: „egyetlen jogállam sem engedheti meg egyetlen cégnek sem (még akkor sem, ha maga az állam résztulajdonos, és bármilyen titkos megállapodást írt alá), hogy kivételt képezzen az alkotmánya és törvényei alól”.

A szenátus nemet mondott
Egyhangúlag utasították el tegnap a szenátus jogi, valamint területrendezési és környezetvédelmi szakbizottságai azt a törvénytervezetet, amely a verespataki aranybánya-beruházás megnyitásához szükséges intézkedéseket tartalmazza. A szenátus hétfőn megszavazta, hogy a jogszabályt sürgősségi eljárással tárgyalják, így a Verespatak-tervezet ügyében a megszokott törvényalkotási folyamathoz képest hamarabb várható döntés. Victor Ponta miniszterelnök lemondott arról a szándékáról, hogy parlamenti különbizottságot hozzanak létre, amelynek az lett volna a feladata, hogy széles körű társadalmi vitát folytasson az érintett felek bevonásával. A szenátus egészének szavazása után a javaslat a képviselőházhoz kerül, amely ügydöntő jogkörrel bír. Ha a parlament elutasítja a verespataki tervezetet, akkor a vállalatnak kiadott kitermelési engedélyt nem helyezik hatályba. Victor Ponta tegnap azt ígérte, hogy a verespataki bányakitermeléssel kapcsolatos összes iratot közzéteszik, mert „semmi sem titkos már ebben a pillanatban”. Az elmúlt 14 évben felgyűlt dokumentumokat Dan Şova miniszter fogja a nyilvánosság rendelkezésére bocsátani. A kormányfő elmondta még, hogy a kanadai vállalat több írásbeli értesítést küldött már „az eddigi költségeiről és az esetleges üzleti veszteségeiről”. Ők bírósági úton fogják kérni a kétmilliárd lejre becsült kárpótlást, „mi pedig védeni fogjuk magunkat” – közölte. Verespatakon tegnap is tüntettek: mintegy ötszáz helyi lakos vonult utcára, ők a beruházás megnyitását követelték.

Strasbourgban is téma
A Verespatakon tervezett, ciántechnológiájú arany- és ezüstbánya ellen emelt szót hétfőn késő este az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén Bánki Erik fideszes, Tabajdi Csaba MSZP-s, valamint Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő. Bánki arra figyelmeztetett: a román kormány augusztus végén olyan törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, amely lehetővé teszi 2016-tól a bánya megnyitását, és „ezzel olyan környezeti kockázat keletkezik, amely nemcsak Románia, hanem a Kárpát-medence vízgyűjtő területét fenyegeti”. Szóvá tette, hogy az Európai Bizottság nem hajlandó végrehajtani az Európai Parlament azon 2010-es határozatát, amelynek értelmében már 2011 végére meg kellett volna találni a jogi megoldást a cianidos technológia európai betiltására, s Janez „Potocnik (környezetvédelmi EU-biztos) semmit nem tesz” az ügyben. Bánki Erik tegnap közleményben egészítette ki az elhangzottakat: örömtelinek tartja, hogy a politikai és társadalmi nyomás következtében a parlament el fogja utasítani a törvénytervezetet, de véleménye szerint ez még nem jelent garanciát arra, hogy a beruházás a jövőben nem valósul meg. Bánki a múlt héten kérte, hogy az Európai Bizottság számoljon be az eddig megtett, illetve elmulasztott intézkedésekről. Tabajdi Csaba is úgy vélekedett: valós a veszélye annak, hogy megindul a cianidos aranykitermelés Verespatakon, és „érthetetlen, hogy a román kormány miért nem követeli meg a beruházótól a jóval biztonságosabb zárt cianidos technológia alkalmazását”. Szerinte azt is meg kellene követelni, hogy a beruházó megfelelő környezetvédelmi felelősségbiztosítást kössön. Sógor Csaba úgy fogalmazott, hogy a román kormány ellentmondásosan viszonyul a kérdéshez. Elmondta: Potocnik biztos jelezte, hogy a brüsszeli bizottságnak nem áll szándékában uniós tilalom alá helyezni a cianidos technológiát, így az engedélyeztetés tagállami hatáskör. Az erdélyi politikus úgy látja, hogy az EB-nek foglalkoznia kell a cianidos technológiával, ha „komolyan veszi az európai polgárok életminősége iránti felelősségét”.

Gyanúban egy főrészvényes
A Gabriel Resources vállalat részvényei a kanadai tőzsdén két nap alatt 75 százalékot veszítettek értékükből. De nem ez az egyetlen gondja az óriásvállalatnak: a The Guardian brit napilap szerint a verespataki bányaberuházásban érdekelt cég egyik részvényese, Beny Steinmetz izraeli multimilliárdos üzletember ellen hat országban zajlik összehangolt nyo­mozás; azzal gyanúsítják, hogy kenő­pénzzel szerezte meg a szükséges engedélyeket egy nyugat-afrikai vasércbánya megnyitásához.