Eresztevény reneszánsza

2013. szeptember 11., szerda, Riport

Ki és milyen indokkal csatoltatta, állítólag 1964-ben, négy évvel a megyésítés előtt ezt a falut Maksa köz­séghez, ez számunkra talány. Tény, hogy a szerző által készített, az egykori bukaresti Sport- és Turisztikai Kiadó által megjelentetett Kovászna megyetérképen külön harc árán tudtuk csak feltüntettetni a falu nevét, mert mindétig azt a választ kaptuk: „ilyen nevű település nincs ebben a megyében!”

  • Albert Levente felvételei
    Albert Levente felvételei
  • Tető alatt az új lelkészi lak
    Tető alatt az új lelkészi lak
  • Majos Zoltán bizakodó
    Majos Zoltán bizakodó
  • Bács Erika: Nagyon jó ificsapatunk van
    Bács Erika: Nagyon jó ificsapatunk van
  • Megújul a templom
    Megújul a templom

Mint tudjuk, van, és egyre több felőle a jó hír. Felesleges lenne azt boncolgatni, néveredetének hány magyarázatát írták már le, kezdve Orbán Balázzsal – nevének tősgyökeres magyar a hangzása, magyar település. Nem Árpád-kori, az 1567-es összeíráskor 12 kapuval jegyezték. Az viszont tény, hogy szellemében-lelkiségében önálló faluközösség, önálló erdő-közbirtokossága, önálló református anyaegyháza van, amely életképességről tesz tanúbizonyságot. Most korszerűsíti templomát, tető alatt az új parókiaépülete.

Gondok és tervek
A település néveredetét illetően lapunk volt főmunkatársának, az író és közéleti személyiség Sylvester Lajosnak 2007-ben írt sorait tartjuk irányadónak – a humoros, ízléstelen és hihetetlen eredetmondák helyett. A régi faluközösségeknek falutörvényekben is rögzített és szigorúan védett kétféle erdeje volt, a régi, öreg erdő, azaz avas erdő. Ez teremte a bükkmakkot, cseremakkot. (...) De volt a faluközösségnek eresztvény, eresztevény erdeje is. Ez sarjerdőt, a gyökérről, magról, tuskóról nőtt sarjadékot jelentette. Ezt kellett óvni bizonyos ideig, amíg a sarjadékfácskák ki nem nőttek a juh és kecske vagy a legelő marha szájából. Az Erdélyi Szó­történeti Tár 1699-től errefelé egy egész sor okleveles példát hoz fel erre az Eresztvény címszó alatt. Én csak néhányat említek a szó szóródásának jelzésére is, ahová nem bizonyos, hogy eljutott a menyecskét szorongató tatár. Egeres, 1699: Eresztevény oldalában. Erdőcsinád, 1737: Ereszvény. Gyerővásárhely, 1740: Az Eresztevény oldalán. Kócs, 1741: Az Ereszvenjben a Nyíres között. Lázárfalva, 1759: Az Eresztevény dombján. A Szeretszegi eresztevény nevű mező.
Jelenleg Eresztevénynek még kinevezett falufelelőse sincs – tájékoztatott kérésünkre Bács-Benke László, Maksa község polgármestere.
– Mi nemcsak gondjaira-bajaira figyelünk, hanem életével kapcsolatosan elképzeléseink is vannak. Az egy, hogy ennek a községrésznek külön neve van, és valamikor önálló falu volt, de ma Maksa része. Például az Óriás­pince-tetőnek azt a részét, ahol a jeles ünnepségeket tartják – világtalálkozók, lovas vágták, szekértáborok –, s mely történelmi eresztevényi terület, és amelyről telekkönyvünk is van, most már végérvényesen a község tulajdonának mondhatjuk. Gondunk, hogy fel­újítsuk az ottani iskola épületét, és annak valami nagyon helyénvaló szerepet adnánk. Lát­tam testvérfalunkban, Harkakötönyben, miként működik egy népkonyha. Hazai hivatalos elképzelés is született arra, hogy a közismert tej-kifli iskolaprogramot ebédre lehetne kicserélni, s ha a honatyák erre rábólintanak, az én elképzelésem lehetősége is beigazolódna. Mi elkötelezettjei volnánk a gondolatnak, hogy az ilyen településeken verjen fészket a segítő jellegű, szociális gondolkozásmód. Az épület mentésére a Leader-program Prog­ressio csoportjánál pályáznék, s ha erre nem kínálkozna lehetőség, akkor más ösvényeket keresek: hollandok, ismeretség, testvértelepülési kapcsolatok stb. Egyébként megjegyzem, Maksának és Sepsibesenyőnek van életképes és feltehetően irántunk még mindig érdek­lő­dő testvértelepülése, de Eresztevénynek nincs! Az eresztevényi református lelkipásztorral, Pap Zsolttal folytatott beszélgetésünk alkalmával fogant meg az a közös, de csak távlati elképzelés, hogy ha sikerül felújítani az iskolaépületet, alkalmas lenne tizenkét személyes, kimondottan önfenntartó szociális otthonnak a rászoruló környékbeliek számára. Van a tanácsnak két értékes beltelke Eresz­tevényben, amit fel lehetne parcelláztatni családi otthonok építésére való ötáras telkekre. Erre lenne igény is, és lehetne fiatalítani a települést. Keressük, lenne-e olyan cég, amely vállalná a tájba illő házak építését úgy is, hogy a leendő lakók többéves törlesztéssel fizetnék ki azok árát. Va­lamiképp bekapcsolódna ebbe a programba a községi önkormányzat is.
– Eresztevény fejlesztése szempontjából nagyon fontos lenne az ivóvíz- és kanálishálózat kiépítése, anélkül nehezen lehetne elképzelni, hogy értékei-látnivalói révén is része lehessen a korszerű idegenforgalomnak és a falusi turizmusnak. Kedvező földrajzi fekvése egyébként alkalmas erre, területén működik a Benke-kúria vendégfogadó egység. Gajdó Zoltán helybeli mezőgazdász-állattenyésztőtől tudjuk, hogy határának földjein, kaszálóin és legelőhelyein jó eredményeket lehet elérni, iparkodó és szorgalmas az eresztevényi ember.
– Mindkét hálózatra van elképzelésem. Az ivóvíz kérdése Maksa-függő, hiszen a községközpontnak sincs ivóvízhálózata. Maksa szennyvízhálózatának kiépítése is torzóban maradt, nem fejezték be, és egyébként sem foglalta magában Eresztevény falurészt. A rendszer máig sem működő derítőállomása Eresztevény közelében, a Besenyő-patak bal partján található, alacsonyabban, mint a település. Nem gond tehát egy olyan tervezetet elkészíttetni, amely befogja a rendszerbe ezt a falut is: pénz kérdése, mi, ha lesz erre lehetőség és kiírás, állunk elébe.

A Gábor Áron-obeliszk
Nem elhanyagolt, inkább kissé gondozatlan a temető szélén a Gábor Áron-obeliszk és környéke. Úgy érezzük, szükség lenne felújítására. Az 1892-ben megépített emlékmű ugyan nincs veszélyben, jól megtervezte és építtette azt Lécfalvi Gyárfás Győző sepsiszentgyörgyi királyi főmérnök, de kőtömbjei közül hullogat ki a fugázás, az emlékműhöz méltó parkosítás várat magára. Gábor Áron halála után húsz évvel az Eresztevénybe látogató Orbán Balázs leírta, hogy durva korláttal ugyan be volt kerítve a sírhalom, de rajta semmilyen jel nem volt! Nos, az azóta eltelt évtizedekben az Eresztevényi család helyezett ugyan keresztet a sírhalomra, de annyi bizonyos, hogy Orbán Balázs látogatása után is csak 44 év elteltével épült meg az őrnagy porait takaró temetőperemre a ma is álló síremlékmű.
Környékének megfelelő rendezése meghaladja a kis lélekszámú helybeli egyházközség anyagi lehetőségeit. Majos Zoltán gondnok évek óta küszködik az új parókiaépület befejezésével, Bács András és az ő gondnoksága idejében lett újra anyaegyházzá az eklézsia, azelőtt leányegyházközség volt. Látogatásunkkor immár többedszer kaptuk lencsevégre a tető alatt álló épületet, amely ha elkészülhet, lesz, ahol laknia a lelkipásztornak. Felújítják a templom belsejét, dolgoztak a nem kis költségbe kerülő nyílászárók cseréjén. Van ugyanis az egyháznak közös erdő- és földvagyona, aminek a hozadékát fiaztatják, és közösségi célokra használják fel.
Bács Erika helyben lakó fiatal építészmérnök, az Erdélyi Magyar Ifjak eresztevényi tagszervezetének felelőse elmondta, hogy gondja van ificsoportjának a Gábor Áron-obeliszk környékére is. Ők kaszálták le a gazt, tavasszal beültették és fehérre meszelték a terebélyes virágtartókat.

Közösségépítő fiatalok
Emlékhely a templom is, ahol Gábor Áronhoz kötődő relikviát őriznek, de a temető is, mert a templom közvetlen közelében olyan egykori jeles személyiségek síremlékei állnak, mint László János (1826–1893) 1848–49-es huszár hadnagy, akinek sírja gondozatlan, emléke a Gábor Áron-kultusz miatt feledésbe merült, virág már sajnos nem kerül a szabadságharcos sírjára. De ha az utódok elfeledték volna is, az egyházközségnek, a helybelieknek kötelességük megőrizni az utókor számára a falu kiváló lelkészének, Bálint Ferencnek (1877–1925) és Cseh Izsák (1854–1932) igazgató-tanítónak a templom mellett álló síremlékeit. Ne legyen a könnyelmű feledés ennek a kisközösségnek, népünknek gyarló tulajdonsága. S mint láttuk, van precedens: nemes példával járnak elöl azok a helybeli EMI-s fiatalok, akik a Gábor Áron-obeliszk környékének gondozását is felvállalták. Ők a falu reneszánszának reményei: megígérték, hogy az említett síremlékeket is pártfogásukba veszik.
– Mi minden szerda este ifjúsági istentiszteleten találkozunk lelkipásztorunkkal, Pap Zsolttal a klubban, amely a mi óhajunk volt. Bibliaolvasással és a mindennapi kérdések megvitatásával telik el az idő – mondta Bács Erika. – Tizennégyen vagyunk, de szimpatizánsok is csatlakoznak hozzánk. A rendszeres istentiszteletek mellett sikeresen folyik a vasárnapi iskola, igen jó a hangulata az eléggé rendszeres közösség-összetartó szeretetvendégségeknek. Mi szerveztük meg a farsangot februárban, szeptember 7-én, szombaton pedig sikeres szüreti mulatságot tartottunk. Bevételeinkből pingpongasztalt és zenei kihangosító felszerelést vásároltunk. Elterveztük, hogy október hatodikára is összeállítunk egy emlékműsort, és meg akarjuk alakítani a Pro Eresztevény Egyesületet, ami az egész falut átfogná, hogy ezután bármilyen célra tudjunk majd pályázni.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 504
szavazógép
2013-09-11: Máról holnapra - Farkas Réka:

Ma Verespatak, holnap Réty?

A jelek szerint a civil megmozdulásoknak, utcai til­takozásoknak sikerül megtorpedózniuk a verespataki aranybánya-beruházást, visszatáncolt immár Victor Ponta miniszterelnök is, és sorra hátrálnak ki a támogatók soraiból a vezető román politikusok.
2013-09-11: Közélet - :

Sorozatos nem az aranybányára

A szenátus szakbizottságai tegnap elutasították a verespataki aranybánya-kitermelést megengedő törvénytervezetet, az ügy azonban ezzel nem jutott nyugvópontra: a jogszabály innen a plénumba, majd a képviselőház szakbizottságaihoz kerül, és végül az alsóház egésze mondja ki a döntő szót.