Csutak István interneten is közzétett bírálata Románia jelenlegi regionális felosztásáról alaposan elveri a port a sebtében összetákolt mai rendszeren, s van többek közt egy megállapítása, amire azóta sem érkezett cáfolat.
Nem is érkezhet, mivel valószínűleg egy az egyben igaz és cáfolhatatlan, bár maga a miniszterelnök, a képviselőház elnöke és még jó pár fennforgó potentát jelentette ki vagy célzott rá, hogy márpedig e mai képtelen regionális felosztás 2013-ig nem lenne megváltoztatható. Benne lenne ugyanis a csatlakozási szerződésben vagy valami egyéb megállapodásban, és afféle nebáncsvirágként nem bolygatható meg, mert különben lesz nemulass, és kikapunk Brüsszeltől, mi több, elveszíthetjük nehezen kiérdemelt szavahihetőségünket is.
Nos, Csutak kerek perec kijelenti: nem igaz, hogy Románia ilyesmit vállalt volna, a megyék mai csoportosítása tehát igenis megváltoztatható, a régiók átgyúrhatók, tudomásunk szerint precedens is van rá, hogy egy szegény megye, Mehedinţi átkérezkedett — és sikerrel tette — egy számára előnyösebb családba.
Nos, székely megyéink a szegényebbek közé tartoznak, s nem titok, hogy a Központi Fejlesztési Régióban eleve hátrányosabb helyzetben vannak olyan jóval nagyobb vonzerővel rendelkező központokkal szemben, mint Brassó és Szeben. Mára nem titok, hogy az egész központi régió összetákolásának egyik fő célja pontosan a székely kölönrégió-képzés megtorpedózása volt, mi több, a tervezet koholói képesek voltak saját nemzeti érdeküket is feláldozni, amikor tulajdonképpen életképtelen, jóformán egyik uniós kritériumnak sem megfelelő régiókat összeábdálták olyan echt román területeken, mint Moldva vagy Olténia. Az erdélyi régiókat pedig mindenütt a magyarlakta területek gúzsbakötésére találták ki, miként azt szolgálja az egész regionális politizálás főleg gazdasági dimenzióra redukálása is.
Nos, Csutak kimondja, hogy a mai felosztás nem szentírás, közigazgatási újrafelosztás esetén bármikor megváltoztatható külön indoklás nélkül, de ezen kívül is megvalósítható, Románia pedig semmi olyasmit, hogy ehhez nem nyúl hozzá, nem vállalt — mert el sem várták tőle.
Kézenfekvő hát, hogy mindössze arról van szó, a mai politikai elitnek a döntéshozatalt kezében tartó része nem kíván a kérdéssel foglalkozni. Akkor utasítja el a kérdésfelvetést, mikor az európai pénzek végre megindultak az ország irányába, és a régiók egyre többet hívhatnának le fejlesztéseik, az évszázados civilizációs lemaradás lefaragása érdekében. Érkeznek a summák, itt a lehetőség — nekünk pedig a régiók mesterséges volta miatt sem adekvát terveink, sem céltudatos csapatunk nincs azok elköltésére. Mert ég és föld a brassói és a háromszéki megyei igény, mert Háromszéknek Hargita megyével kellene egyeztetnie, és nem Szebennel.
A félremagyarázásnak ebben az összeesküvésében magyar politikus nem vehet részt, a székely pláne a nyakát kellene hogy kitörje, ha csak hallgatásával is, de falaz a jelen helyzet fenntartóinak. De megszólalni sem elég, elvégre a kormánypozíció hatalommal jár.