Az ,,Egyesült Kétmegyék Földje”?

2008. január 23., szerda, Nemzet-nemzetiség

A minapában ugyancsak érdeklődéssel olvastam Csutak István eszmefuttatását a ,,széki-törzsi" szemlélet felette káros és idejétmúlt voltáról, s ha bizonyos megállapításaival egyet is értettem, inkább a fejemet kellett csóválnom, hümmögnöm és mosolyognom. Nem éppen jókedvűen. Inkább felszisszenve, amikor azt olvastam, hogy 1968-ban ,,mesterségesen" és erőltetve hozták létre a két székely többségű megyét, hiszen ha rövidülő emlékeztem nem csal, akkorjában ez volt az egyedüli életképes megoldás.

Hogy volt Udvarhely—Csík ellentét, hogy a Kovászna megyének elkeresztelt Háromszék kéretlenül kapta meg — például Ürmös, Apáca, Alsórákos átcsatolása helyett — a Bodza-medencét, ez mind igaz, de mégis két, viszonylag kompakt székely megye született, minden elképzelhető előnnyel és hátránnyal. Bőven lehetne sorolni őket, a pozitív oldalon a térségek, városok fejlődését, a másikon pedig a célzott beolvasztási, fellazítási törekvéseket például. De egy dolgot nem lehet tagadni: egy helyett két magyar jellegű megyei intézményrendszer született, s bár ezeket az évek során ugyancsak ,,megfejelgették" a nagy nemzetállami köldöknézés jegyében, hivatásuk tetemesebb részét valahogyan mégis betöltötték. Hosszan lehetne értekezni arról, hogy milyen lemondások, megalkuvások, áldozatok árán.

Csutak István eszmefuttatásának elolvasása közben támadt egy motoszkáló gyanúm: ez a dolgozat csak egy nagyobb horderejű ötlet előkészítése lehet, mert a szerző például egyáltalán nem beszél arról, hogy a ’89 utáni időszak egyik legnagyobb baklövése például az RMDSZ ,,székesítése" volt, inkább arról értekezik, hogy már a dualista korszakban rájöttek a székek anakronisztikus — úgymond — ,,kontraproduktív" voltára, s helyettük megyéket teremtettek. Igaz, de ugyanazon a területen, s a székeket (sőt, kisebb földrajzi egységeket!) járásoknak keresztelték át.

Gyanúmra jött is a válasz: Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere fölvetette, hogy Hargita és Kovászna megyét minél előbb egyesíteni kell, s így létre is jön a székelyföldi autonómia területi-közigazgatási feltételrendszere. Egy sima népszavazásról van szó — állítja ő —, s az egyesített megyékhez később csatlakozhatnának Maros megye magyar jellegű térségei és önkormányzatai. Na, ettől már egy kicsit azért fel kell kapnunk a fejünket, mert nem nagyon látom a Ráduly által megjövendölt nagy, egységes megyei önkormányzat integráló, produktív erejét, s azt sem nagyon hiszem, hogy abban az országban, ahol egy kistérségi társulást sem lehet érdemben létrehozni, ott (ukmukfukk!) egy szimpla referendummal egyesíteni lehetne két megyét. S mely névre hallgatna e megye, Harkovra bizonyosan, mondom én malíciózusan, mert a ,,Székelyföld megye" névtáblát hamar leverné a rendőrség és az útügy. Lehetne esetleg az ,,Egyesült Kétmegyék Földje", de ez sem igazán jó, mert a ,,csatlakozandó" Maros megyeiek mit szólnának? Arról nem is akarok szólni — lévén túl komoly ügy! —, hogy fel kellene valahol számolni legalább kéttucatnyi megyei jellegű intézményt és hivatalt, s arról sem, mi lenne az egész ügy közvetlen haszna.

Szóval, nem mind arany, ami fénylik, még akkor sem, ha valamelyik tusványosi sátorban találták fel egy esős délutánon.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 500
szavazógép
2008-01-23: Nemzet-nemzetiség - Simó Erzsébet:

A Székelyföld területi autonómiája a jövő

Csutak István nagy nyilvánosságot kapott és rendhagyó módon vitát is gerjesztő írása így vagy úgy, de valóban közösségünk életébe vág. Sok kijelentésével egyet lehet érteni, de még ezek mögül is kiviláglik, az egykori rebellis ifjú titán megszelídült, s a Székelyföld jelenét, jövőjét latolgató, időnként kedélyborzoló írása jól meghatározott politikai célt szolgál. S nem is akármilyent, hanem az RMDSZ csúcsvezetésének pillanatnyi és középtávú érdekeit.
2008-01-23: Nemzet-nemzetiség - B. Kovács András:

A régiók átgyúrhatók

Csutak István interneten is közzétett bírálata Románia jelenlegi regionális felosztásáról alaposan elveri a port a sebtében összetákolt mai rendszeren, s van többek közt egy megállapítása, amire azóta sem érkezett cáfolat.