Törökország átmenet a Közép-Kelet és a Balkán között. Régen a Török Birodalom Belső-Ázsiától csaknem Bécsig terjedt. Török közvetítéssel jutott el hozzánk a paprika, a paradicsom, de török hatásra terjedt el a kávéivás szokása is. A török konyhát jelentősen befolyásolta az Oszmán Birodalom sokszínűsége, multikulturális környezete. Az oszmán konyhaművészet egyesítette a birodalom területén élő népek ételeit és azok elkészítési módszereit. A legnagyobb befolyást a görög és a közel-keleti konyha gyakorolta rá, de keveredtek benne az ősi, közép-ázsiai török hagyományok is. Az étkezési szokások változáson mentek keresztül a 20. század folyamán, a törökök nyugati minta szerint kezdtek étkezni.
A török konyhaművészet jól ismert ma is Európában. A leggyakrabban használt alapanyagok: padlizsán, zöldpaprika, hagyma, lencse, bab, paradicsom, fokhagyma és uborka. A legkedveltebb gyümölcsféleségek közé tartozik a szőlő, az őszibarack, a cseresznye, a sárgadinnye, a füge, a citrom. A törökök kedvelik a magvakat, a csonthéjas gyümölcsöket – pisztácia, mogyoró, mandula, földimogyoró, fenyőmag – és a pörkölt csicseriborsót.
A leginkább használt fűszer a petrezselyem (amelynek csak a levelét hasznosítják), a köménymag, a fekete bors, a paprika, a menta és a kakukkfű. A legízletesebb fehér sajtok és joghurtok juhtejből készülnek. Népszerű köret a rizs (pilav) és a bulgur (összetört, főzött, majd kiszárított búzakása). Az olívaolaj széles körűen elterjedt, leginkább az ország nyugati területein, ahol bőven találhatóak olajfaligetek. Az olívabogyó (zöld, fekete, rózsaszín) kedvelt előétel.
A kenyér búzából, árpából és kukoricából készül. Jellegzetesen török kenyér a pide (pita) és a tandır ekmeği (tandır: szabadtéri kerek tűzhely, melynek a belső oldalán sütik ki a kenyértésztát). A hagyományos török szokások szerint kis adagokat szolgálnak fel, és sok kenyeret fogyasztanak az ételekhez, mindenféle ételhez kínálják, még a rizs és a bulgur mellé is. A lakosság növekvő súlyproblémái miatt egyre többen mondanak le erről az ősi hagyományról. Az egyik legnépszerűbb kenyérféleség a simit (vagy gevrek), mely gyűrű alakú, és szezámmaggal szórják meg. Önmagában vagy sajttal és lekvárral fogyasztják, utóbbi időben többféle, péksüteménnyé alakított simitet lehet kapni különféle töltelékkel.
Törökország lakosságának kétharmada mohamedán, és ez meghatározza az étkezési szokásokat is. Sertéshúst, sertészsírral készült ételeket nem esznek, bár ezt a rendkívül meleg éghajlat is indokolja. Sok halat fogyasztanak, amit az utcai árusok roston sütve kínálnak, de az éttermek étlapjain rák, kagyló, tintahal, kardhal is előfordul különféle módon elkészítve. Előételként a tengeri termékek mellett pástétomokat, kolbászkákat, kaviárt fogyasztanak. A kaviárt finomra vágott uborkával tálalják.
Leggyakoribb húsféle a bárány-, az ürü-, a kecske-, a vad- és a tyúkhús. Kedvelt a nyárson és roston sült ürühús, valamint az ebből készült rablóhús, a sis-kebab. Jellegzetes a darált birkahúsból, burgonyából paprikával, paradicsommal, joghurttal készített muszaka, valamint az ugyancsak birkahúsból készített rizottószerű fűszeres, rizses étel, a piláf. Ételeiket elég erősen fűszerezik, felhasználják a vöröshagymát, a fokhagymát, a borsot és a savanykás joghurtot.
Sokat fogyasztanak a különféle zöldségekből, így paprikát, paradicsomot, articsókát, padlizsánt, babot, tökféléket, parajt, káposztát. Fontos táplálékuk a rizs, nemcsak köretnek készítik, de sok ételüknek – pl. a piláfok – alkotóanyaga is. Törökországban kiváló gyümölcsök teremnek: füge, dinnye, eper, szőlő, körte stb. Fontos exportcikkük a mazsola.
A török édességek számunkra túl édesek, nehezek. Legismertebb pálinkaféléjük az édeskés, ánizsos raki. Vannak jó minőségű vörösboraik is.
A törökök szeretnek jól, komótosan étkezni, kellő időt szánnak minden fogásra. Délben 3–4 óra ebédszünetet tartanak, amit a meleg éghajlat indokol. A forró, déli órákban pihennek, a munkát a délutáni, esti órákban folytatják.
A török konyha egyik legnagyobb vesztesége a hagyományos alapanyagok elhagyása. A cukor fokozatosan átvette a méz és a pekmez (főtt must) helyét az édességek elkészítésénél. Vaj vagy akár olívaolaj helyett egyre inkább margarint használnak. A paradicsomból készült különféle mártások (çemen, acıka stb.) helyett egyre népszerűbb náluk is a ketchup. A kóla pedig egyre inkább kiszorítja a hagyományos joghurtitalt, az ayrant. Mindazonáltal az ayran még mindig népszerű, köszönhetően a döner éttermeknek. Manapság már a Burger King éttermeiben is lehet ayrant kapni Törökországban.
A kávéivás valóságos szertartás náluk. A porfinomságúra őrölt kávét speciális edényben főzik cukorral együtt, fontos, hogy a felszolgált kávén legyen hab. A kitöltött kávéval együtt a csészékbe kerül egy kis zacc is, a török kávé így az igazi. Az étkezés utáni dohányzás is elmaradhatatlan.
(Forrás:
Fejér Anikó és Wikipédia)
