Robert Capa születésének századik évfordulója az egyetemes fotóművészet kiemelkedő eseménye. Ebből az alkalomból a nemzeti galéria reprezentatív kiállításon mutatja be a fotográfus munkásságát átfogó gyűjteményének kiemelkedő darabjait, míg a Metró Art Galéria ötven Capa-fotón keresztül nyújt betekintést az életműbe – mondta el Kirschner Péter, a Mazsike elnöke.
Az utazók november 10-ig összesen kétszáz felületen találkozhatnak Robert Capa felvételeivel. Az anyagban helyet kaptak a spanyol polgárháború, a japán–kínai háború, a második világháború és az azt követő újjáépítés képei, de Capa sztálingrádi és izraeli riportkönyveiből, művészportréiból, valamint a halála előtti percekben készített sorozatából is szerepel néhány fotó. A képek mellett korabeli hírek, tudósítások, irodalmi idézetek, valamint Capa saját feljegyzéseinek részletei olvashatók – közölte a metrótárlatot Fisli Éva történész-muzeológussal együtt rendező szakember.
Robert Capa Friedmann Endre Ernő néven született Budapesten. Berlinben tanulta meg a szakma alapjait, majd zsidó származása miatt Hitler hatalomra jutása után távozni kényszerült Német­or­szágból. Átmeneti bécsi, majd budapesti tartózkodás után Párizsban kezdett fotóriporterként dolgozni; 1936-ban vette fel a Robert Capa nevet. Hadi­tudósítóként részt vett a spanyol polgárháborúban, a japán–kínai háborúban, a második világháború észak-afrikai és olaszországi hadjárataiban, a normandiai partraszállásban, az első arab–izraeli háborúban, Franciaor­szág indokínai háborújában. Poli­tikai riportjai mellett filmforgatásokat, divatbemutatókat, ismert művészeket, sztárokat is fényképezett. Az indokínai hadszíntéren 1954 májusában egy francia konvojt kísért, amikor – a jobb felvételi pozíció keresése közben – aknára lépett, és életét vesztette.