Bekebelezett pénzügyi felügyelet
A magyar országgyűlés elfogadta a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényt, amely összevonja a jegybankot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF), az utóbbi megszüntetésével.
A döntés értelmében október 1-jétől a jegybank látja el a pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletét, továbbá a PSZÁF eddigi fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti funkcióit. Az összevonás következményeként a nemzeti bankon belül létrejön a Pénzügyi Stabilitási Tanács, amely legalább három-, legfeljebb tíztagú testület, vezetője pedig az MNB elnöke lesz. A tanács feladata egyebek mellett az, hogy figyelemmel kísérje a rendszer egészének, illetve a pénzügyi piacoknak a stabilitását, számba vegye és elemezze a pénzügyi közvetítőrendszert veszélyeztető kockázati tényezőket, és nyomon kövesse a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejleményeket. A pénzügyi szervezeteknek októbertől változatlan feltételek mellett a PSZÁF helyett a jegybanknak kell fizetniük a felügyeleti díjat.
Gyógyuló valutaunió
A világnak örömmel kell nyugtáznia, hogy az euróövezetből most már folyamatosan kedvező gazdasági jelek érkeznek, és bár a válság még mindig érezteti hatását, a valutaunió egyértelműen a gyógyulás felé tart, szerkezetileg és ciklikusan egyaránt – írta a tegnapi Financial Timesban közölt cikkében a német pénzügyminiszter. Wolfgang Schäuble szerint jórészt az történik, amit a „megfontolt európai válságkezelés hívei” megjósoltak. A költségvetési és szerkezeti helyreállítási munkálatok kezdik meghozni eredményüket, megteremtve a fenntartható növekedés alapjait. Mindössze három év alatt megfeleződtek a közfinanszírozási deficitek az eurógazdaságokban, az egységnyi termékértékre jutó költségek és a versenyképesség gyors kiigazításon megy át, a banki mérlegek javulnak, a folyómérleg-hiányok eltűnőben, az euróövezet pedig kikerült a recesszióból a második negyedévben – írta Schäuble a londoni gazdasági napilapban.
Csökkenő amerikai eszközvásárlás
A globális intézményi befektetői közösségen belül többségi véleménnyé vált, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) e héten esedékes monetáris ülésén hozzákezd gazdaságélénkítő célú mennyiségi enyhítési programjának leépítéséhez. Londoni elemzői vélemények szerint ugyanakkor várhatóan nem lesz tartós a jelenlegi piaci eufória, amely annak nyomán kezdődött, hogy a szigorú monetáris alapállásáról ismert Lawrence (Larry) Summers a hét végén közölte: mégsem pályázik a Fed elnöki tisztségére. A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays hétfőn ismertetett legújabb felmérésében kimutatta, hogy a globális ügyfélkörébe tartozó intézményi befektetők 64 százaléka számol a jelenleg havi 85 milliárd dollár névértékű eszközvásárlások csökkentésének bejelentésével a Fed monetáris döntésekben illetékes nyíltpiaci bizottságának (FOMC) mai ülésén. A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport befektetőknek összeállított heti globális helyzetértékelésében azt jósolta, hogy a Federal Reserve a havi eszközvásárlások értékét egyelőre 15 milliárd dollárral csökkenti. Az amerikai gazdaság a jelek szerint elviselte a hazai össztermék (GDP) két százalékának megfelelő államháztartási szigorítás visszahúzó hatását is, és a Fed várhatóan fenntartja 2014-re szóló előrejelzését, amely három százalék feletti amerikai GDP-növekedést és hét százalék alá csökkenő munkanélküliséget valószínűsít – jósolták a JP Morgan közgazdászai. A Federal Reserve likviditási csapjának fokozatos elzárásával kapcsolatos várakozások meglehetős piaci idegességet szítottak az elmúlt hónapokban, főleg azután, hogy Ben Bernanke Fed-elnök a nyár elején egyértelmű utalást tett az enyhítési program várható leépítésére. Ez az idegesség különösen a felzárkózó piaci befektetési eszközök árfolyamait mozgatta az utóbbi hónapokban.