Két új állandó tárlattal büszkélkedhet a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum. Az intézmény fennállásának tizedik évfordulója alkalmával nyitották meg a Békebeli otthonok – egy pávai tanítócsalád lakáskultúrája és A zabolai Condrea família otthona című kiállítást. Előbbi teljes bepillantást nyújt a XIX. században kezdődő polgári életvitelnek megfelelő, értelmiségiek, tanítók, papok, jegyzők, orvosok körében elterjedt lakáskultúrába.
A pávai Bartha László néptanító családi házában Barabás Géza által megőrzött bútoregyütteseket a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap támogatásával vásárolhatta meg a múzeum. A pávai tanítódinasztia kúriájában fennmaradt tárgyak a XIX–XX. század fordulóján ható szecesszió jegyében készültek Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Brassóban. A pávai bútoregyütteseket a Zabolán élt Kondra Jenő és György Matild úri szabók ebédlőjével egészítették ki. A Dimény Attila által rendezett kiállítás egy háromszéki tanítócsalád jellegzetes lakáskultúráját és életmódját s egy kézműves família életstílusát, törekvéseit tárja elénk.
A kiállítás berendezésében sokat segített, hogy 2011-ben – amikor a múzeum megszerezte a bútorokat – a Bartha házaspár pávai otthonában részben külön voltak a bútoregyüttesek. A lakótérben külön a szalon, az ebédlő és a hálószoba is – mesélte érdeklődésünkre a kiállítás rendezője, Dimény Attila, a kézdivásárhelyi múzeum vezetője.
A kiállítás követi ezt a rendet. Belépve jobbra, a szalonban találja magát a látogató, ezt követi a szintén fontos ebédlő – amely a polgárosodás idején már elkülönült a konyhától. Nagyban hozzájárul a család „módjának” megmutatásához – jegyezte meg Dimény Attila. A XIX. század egyik legnagyobb „vívmánya”, a hálószoba is helyet kap a tárlatban. Ebben az időszakban jelent meg a gyerekszoba is, habár használatban még elmaradt a mai kor szokásaitól. Vidéki környezetben a hálószoba spanyolfallal elkülönített része volt a fürdőszoba (városon ez külön helyiség volt), ami valójában egy tisztálkodósarok – korabeli berendezése a kiállításon is megtekinthető. A tárlat külön része egy XX. századi neobarokk ebédlő is, ez családi örökségként került a múzeumba, alapítója, Pozsony Ferenc ajánlotta fel.
Hasonlóan teljes, XIX. századi polgári lakásbelsőt ma már nehéz egyben megtalálni. A bútor megvásárlása után törekedtek a lakóteret kényelmessé tevő, a polgári életvitelre jellemző apróbb kellékek beszerzésére. A kiállításon látható tárgyak közül sok nem az egykori bútortulajdonosoktól származik. Ami viszont egyedi, hogy a falakon látható képek Zaboláról és Páváról kerültek a múzeumba. Ha a környékbeliek ide látogatnak, régi ismerősökre, rokonokra ismerhetnek a képeken – mondta Dimény Attila. Az együttes pénzbeli értékét nem tudta ugyan megbecsülni, viszont elmondta: értékét elsősorban teljessége adja, manapság ritkán lehet egyben látni egy korabeli lakás teljes berendezését.
