A polgári kezdeményezések elutasítása nem jelenti azt, hogy az érintett szervezetek visszavonulót fújnak, és leveszik napirendjükről a témát. Van lehetőség a továbblépésre – vélekedett Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, aki a Háromszék kérdésére elmondta: vannak eszközök, és ami még fontosabb, továbbra is létezik a kényszerítő erő.
Legfontosabb, hogy szakmai egyeztetéseket folytassanak, a jövő évben esedékes európai parlamenti választások után pedig új stratégiát dolgoznak ki – jelentette ki. Következő lépésük: szeptember 25. előtt benyújtják a luxemburgi bíróságra keresetüket, kérik az európai bírói testületet, érvénytelenítse az Európai Bizottság azon döntését, amellyel elutasította az SZNT polgári kezdeményezésének iktatását, és kötelezze a Bizottságot, hogy jegyezze be az SZNT dokumentumát, adjon lehetőséget egymillió aláírás összegyűjtésére – mondta el Izsák Balázs, hozzáfűzve: fellebbezésük dokumentuma elkészült. Nem tartja reménytelennek ezt a harcot, hisz az EU-ban a döntéseket a közösségi jog, a létező szerződések alapján hozzák meg, és ezek között létezik olyan, amelyre hivatkozni lehet. A 2000-ben kiadott 43-as határozat egyértelműen védelmet nyújt a nemzeti, faji és etnikai megkülönböztetéssel szemben.
Izsák önkritikát gyakorolva jelentette be: ennek az előírásait, felhasználási lehetőségeit korábban nem vizsgálták meg kellőképpen, pedig ez a jogszabály nemcsak a közvetlen, de a közvetett formáit is tiltja a nemzeti, faji és etnikai megkülönböztetésnek, és meg is határozza ezeket. Márpedig a Romániában tervezett régiós átalakítás beleillik a közvetett diszkrimináció fogalmába, hisz olyan látszólag semleges intézkedéseket, politikákat, gyakorlatokat jelent, amelyek egy nemzeti közösséget hátrányosan érintenek – magyarázta Izsák Balázs. Elmondta azt is, az EB SZNT-nek küldött válaszából az is kiderül, olyan dolgokra hivatkoznak a polgári kezdeményezés elutasításakor, amelyek nem is szerepelnek a benyújtott dokumentumban, mert egyáltalán nem kérték. „Nagyon nagy melegek lehettek Brüsszelben, amikor ezt fogalmazták. Valami mást olvastak, és valahol máshol olvasták” – fogalmazott az SZNT elnöke. Valamivel jobban bízik a luxemburgi bíróságban, mint az Európai Bizottságban, remélhetőleg jártasabbak a közösségi jogban, de azért nincs meggyőződve arról, hogy már első fokon nyernek, s ha nem így történik, másodfokra viszik az ügyet.
Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke ismét Bethlen Gábort idézte: nem lehet mindig megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni azt, amit lehet. Nem szeretné, ha ezek a döntések euroszkepticizmushoz vezetnének – mondotta –, ott kell lennünk az EP-ben, és el kell érnünk, hogy az EB álláspontja közeledjék az Európa Tanács álláspontjához, hisz ez utóbbinak nagyon sok jó, kisebbségi kérdéssel kapcsolatos ajánlása van, míg az EP és az EB megpróbálja ezeket a kérdéseket kizárólag nemzeti hatáskörbe utalni.
