Szeptember 20-án Leber Ferenc alpolgármester, a reaktorosztály volt vezetője kíséretében és szakavatott idegenvezető kalauzolásával meglátogatta Magyarország egyetlen atomerőművét, melynek nem csak az 1995-ben megnyitott tájékoztató és látogatóközpontját, hanem több részlegét is megtekintették. Az 1969 és 1987 között épült, 1982. december 28-án megnyitott atomerőmű évente mintegy harmincezer látogatót fogad a nagyvilágból.
A tájékoztató és látogatóközpont előtti parkban világhírű magyar tudósok – Wigner Jenő, Neumann János, Szilárd Leó, Teller Ede, Hevesy György, Kármán Tódor, Marx György és Lévai András, illetve az atomerőművet több alkalommal is meglátogató Habsburg Ottó – mellszobrai láthatók. A központ előterébe lépve nagyméretű akváriummal találja magát szembe a látogató, amely az atomerőmű és a Duna kapcsolatát mutatja be. A kiállítás helytörténeti, néprajzi elemekkel folytatódik, melyek Paks és környéke régi és közeli múltját szemléltetik. To­vábbhaladva Magyaror­szág villamosenergia-termelési és -fogyasztási adataival, az atomenergia hőskorának eseményeivel, a világon működő atomerőművekkel, a megújuló energiaforrásokkal, az atomerőmű jövőjével, annak bővítésével ismerkedhetnek meg a látogatók.
A látogatókat szigorú ellenőrzésnek vetik alá, a területen tilos fényképezőgép és mobiltelefon használata. Az erőmű mintegy kétszáz hektáron fekszik, és 2700 alkalmazottat foglalkoztat. A 4. blokkban lévő üvegezett folyosókról tekintettük meg a működő atomreaktort és a vezénylőtermet, valamint az ország legnagyobb méretű turbinacsarnokába belépve közvetlen közelről láthattuk a hatalmas méretű turbina-generátor egységeket. Az üzemi területre kizárólag zárt ruházatban és cipőben lehetett belépni.   
A paksi atomerőmű a 20. század legnagyobb ipari beruházása Magyarországon – tudtuk meg Léber Ferenc alpolgármestertől. Az erőmű névleges teljesítménye már 2000 MW. Ezzel a magyarországi villamosenergia-termelésben meghatározó szerepet tölt be, annak több mint 40 százalékát adja. 2012-ben négy blokkja összesen 15793 GWh villamos energiát termelt. Az atomerőmű a más villamos erőművekhez képest kevésbé környezetszennyező, nem bocsát ki szén-dioxidot, ezzel évente kétmillió ember oxigénszükségletét takarítja meg. Ez megegyezik a magyar erdők évi oxigén-kibocsátásával – magyarázta idegenvezetőnk. Így a létesítmény az ország számára mind energetikai, mind környezetvédelmi és gazdasági szempontból nélkülözhetetlen. Az atomerőmű minden vonatkozásban teljesíti a biztonsági követelményeket, etekintetben az Európai Unióban működő, hasonló korú létesítményekhez hasonlítható – ezt a  Nyugat-Európai Nukleáris Ható­ságok Szövetségének (WENRA) részletes ellenőrző vizsgálata állapította meg.
Az atomerőműben tett látogatás után a szomszédságában található Atomenergetikai Múzeum kiállítási termeit tekintettük meg, ahol az atomerőmű építkezési munkálatainak, üzemeltetésének történetét és tárgyi emlékeit örökítik meg az 1960-as évektől napjainkig. Ezt követően a Paks városától öt kilométerre délre található, 1997 óta működő Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóját látogatta meg a kézdivásárhelyi küldöttség. Megtudtuk, hogy a reaktorból évente mintegy négyszáz kazetta kerül a vizes tárolóba, ahonnan 3–5 évnyi pihentetés után szállítják át a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójába, majd azok nitrogéngázzal töltött csövekbe kerülnek. A Tolna megyei Bátaapáti településen az atomerőműből származó kis és közepes aktivitású hulladék végleges elhelyezése történik. A 2005-ben megtartott népszavazáson bátaapáti lakossága 75 százalékos részvétel mellett 91 százalékban értett egyet a tároló megépítésével. A hordós csomagolású, szilárd radioaktív hulladék biztonságos és végleges tárolása 1700 méter hosszú, gránitsziklába kialakított, 200–250 méter mélyen lévő kamrákban elhelyezett vasbeton-medencékben történik.