A január elsejétől érvénybe lépő új tejminőségi szabályozás komoly kihívás elé állítja a gazdákat. Aki nem tud a szabványnak megfelelő (milliliterenként legtöbb 400 ezer szomatikus sejtet, legtöbb 100 ezer csírát tartalmazó) tejet előállítani, könnyen azon találhatja magát, hogy a csarnokban nem veszik el gyenge minőségű tejét, amit a törvény szerint direkt eladásban sem értékesíthet.
Az uniós normák bevezetését többszöri alkalommal is halasztották, épp azért, hogy a tejtermelő gazdák felkészülhessenek a minőségi tej előállítására. Sokan még ma is azt hiszik, hogy újabb halasztás fog következni. Tévednek, erre semmi kilátás nincs.
Évekkel ezelőtt az eurokonform tejminőséghez kötötték az állam által folyósított 30 banis literenkénti tejszubvenciót. Némelyek már akkor igyekeztek az európai szabvány szerinti tej előállítására. Köztük is élen járt Koós Károly márkosfalvi gazda. Interneten kutatva szerzett tudomást egy olasz gyártmányú tejszűrőről, mely a szomatikus sejtek és csírák kiszűrésére is képes. Magyarországra utazott, több farmon győződött meg személyesen a készülék teljesítményéről. Megismerte hasznosságát, látta, hogy a fejés után egymillió szomatikus sejtet tartalmazó tejből hogyan lesz eurokonform minőség. Megvásárolta, immár öt éve használja sikerrel.
A készülékről nemrég Rétyen, a szarvasmarha-tenyésztők gyűlésén is beszámolt. Akkor sokan érdeklődtek, de a későbbiekben senki nem vette a fáradságot, hogy személyesen is megnézze a szűrőberendezést – mesélte a gazda.
A készüléket 3200 euróért vásárolta. Lényegében egy függőleges henger, melyben egy speciális szűrő helyezhető el. A tejet elektromos pumpa nyomja át a szűrőn (minél lassabban, annál jobb), ezután egyenesen a hűtőtankba kerül. A szivattyút és a mellette lévő tartályt külön kellett beszereznie. A szűrő zsákszerűen összevarrt rétegekből áll. A speciális mikrofilter átengedi a meleg tejet, de fenntartja a szomatikus sejteket és csírákat. Óránként 3000 liter tejet képes megszűrni (nagyobb teljesítményű változata hideg tej szűrésére is alkalmas, ám annak ára 20 ezer euró). Munka után speciális vegyszerben kell kimosni a szűrőt, melyet 30 ezer liter tej után cserélni kell (ára160 euró).
Koós gazda nemrég vitt minőségi ellenőrzésre tejet, az eredményeket a napokban kapja meg.
Ahol a szűrőberendezést vásárolta, annál a cégnél ismerkedett meg a tejeladó automatával. 7300 euróért vásárolt egyet. Háromféléből a két 125 literes fémtartállyal felszerelt típust választotta. A másik kettő 250 literes fémtartállyal, illetve műanyag tartállyal működik. Kézdivásárhelyen szerelte fel az automatát, minden szükséges engedélyt beszerzett. Az eladás viszont nehezen érte el a napi 50 litert. Úgy döntött, még egy automatát vásárol. Az már tízezer euróba került, de a befektetés nyomán jelentősen növekedett a naponta eladott tej mennyisége: a napi 200–250 liter kifejt tejet szinte mind az automatákon keresztül értékesíti 2,5 lejes literenkénti áron. Ami nem kel el, abból sajtot készít, vagy az állatokkal eteti fel.
Ha feldolgozónak adná el a tejet, legtöbb 1,4 lejes árat tudna kialkudni, de a pénzt csak havonta egyszer kapná kézhez. Az automaták pedig naponta bevételt hoznak – taglalta a készülékek hasznát.
Íme a jó példa, amikor a tejtermelő gazda nemcsak a tej minőségét tartja szem előtt, hanem az értékesítésben is megkereste a jövedelmezőbb megoldást. A befektetéseket banki kölcsönből finanszírozta, a havi bevétel mellett nincs gondja a részletek törlesztésével. Az állattenyésztésben nagy a befektetés, de enélkül nem lehet gazdaságossá tenni a tejtermelést – szűrte le a végkövetkeztetést Koós Károly. Gndolatmenete példaértékű lehet más gazdák számára is.
