Népszavazást kezdeményez az RMDSZ, és a következő napokban az aláírásgyűjtést is megkezdik, hogy valóban alulról jövő, a népakarat megnyilvánulásaként hasson indítványuk – jelentette be tegnap Tamás Sándor, a szövetség megyei elnöke. Kovászna, Hargita és Maros, illetve Bihar, Szatmár és Szilágy megyében tartanának referendumokat, melyeket a megyei önkormányzatok írnának ki, és arról mondhatnának véleményt az ott élők: akarják-e hogy a három-három megye egy, Marosvásárhely, illetve Nagyvárad központú közös fejlesztési régiót alkosson?
Tamás Sándor elmondta, Antal Árpáddal közösen kedden átadták a megye főjegyzőjének indítványukat, és átvették az aláírásgyűjtéshez szükséges íveket, a megyei tanácsnál kifüggesztették, egy román és egy magyar lapban megjelentették ennek szövegét. Kifejtette: az aláírásokat október 14-ig gyűjtik, ezt követően a törvény értelmében 30 napos közmeghallgatást kell tartaniuk, így a testület leghamarabb november 14-én tűzheti napirendre a tanácsi határozatot, s ezt követően újabb 20 napig kell várniuk a kormánybiztosi hivatal esetleges elutasítására, tehát számításaik szerint leghamarabb december 8-án tarthatják meg a népszavazást. A szavazólapon egyetlen kérdés szerepel: „Egyetért azzal, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye közös gazdasági-fejlesztési régiót alkosson, Marosvásárhely régióközponttal?” (Székelyföld esetében). A kérdésre igennel vagy nemmel lehet válaszolni. A megyei elnök elismerte, egyszerűbben is lehetne kezdeményezni referendumot, hisz joga van erre az elnök-nek, vagy a tanácstagok egyharmadának is, de úgy vélték, sokkal hatásosabb, ha felmutatják, társadalmi támogatottsága van az ügynek. Az aláírásgyűjtésről egyeztettek az RMDSZ-es, MPP-s és független polgármesterekkel, mindannyian támogatást ígértek, és melléjük áll az SZNT is. Lapunk kérdésére Tamás Sándor elmondta, az EMNP-s településvezetőket nem keresték meg, mert Toró T. Tibor pártelnök néhány hete értelmetlennek nevezte az RMDSZ akcióját, ám mint mondotta, Nagyborosnyó és Maksa sem marad ki, az RMDSZ emberei ezeken a településeken is felkeresik a polgárokat.
Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke arra adott magyarázatot, hogy miért pont e kérdés mellett állapodtak meg, ugyanis a népszavazás kezdeményezésének bejelentésekor augusztusban Kelemen Hunor szövetségi elnök még helyi önkormányzatok által kiírt, Székelyföldet kirajzoló együvé tartozásról beszélt, alternatívaként pedig az egy közigazgatási régióba tartozást fogalmazták meg. A történelmi autonóm Székelyföld kialakításáról már kezdeményezett népszavazást a Székely Nemzeti Tanács, és a három magyar megye egy megyébe sorolására is próbált referendumot kiíratni az MPP, ám egyik út sem vezetett eredményre – magyarázta. Alkotmánymódosítás nélkül közigazgatási régiókról nem lehet beszélni, így ha erről kérdezték volna meg az embereket, alkotmányellenesség miatt egészen biztosan elutasítja a prefektus. „Az egyetlen járható út, amellyel esély van, hogy ne akasszák el a prefektusok, az a fejlesztési régiókra vonatkozhat. A tét ez esetben sem kicsi, hisz a három megye 180 millió euróval többet hívhatna le az EU-s alapokból a következő hét évben, ha önálló régiót alkot, de van politikai tétje is, mert ha a következő időszakban bármikor módosítják az alkotmányt, megjelenik a közigazgatási szint, akkor ezeket a hatásköröket az éppen érvényben lévő régiókra ruházzák át” – magyarázta Antal Árpád. Véleménye szerint ily módon létezik legalább 50 százalékos esély arra, hogy valóban sikerüljön népszavazást szervezni, igaz, azt is elismerte: annak már ennél is jóval kisebb az esélye, hogy a folyamat vége valóban a három székely megyés régió létrehozatala legyen. Mint kiderült, az idő is igen sürget, hisz Romániának 2014. január elseje előtt módosítania kellene fejlesztési régióit ahhoz, hogy a 2014–2020-as EU-s költségvetési időszakban már az új struktúrák alapján pályázzon. Ha december végéig nem fogadja el a parlament az erre vonatkozó törvényt, a következő hét évben minden marad ugyanúgy, mint eddig. Kérdésünkre, hogy az RMDSZ miért nem kezdeményezte hamarabb a népszavazást, hogy a kivitelezésre is legyen reális esély, Antal és Tamás azt válaszolta, hogy mindeddig ez a téma nem volt napirenden, korábban csak az alkotmánymódosításról és a közigazgatásról beszéltek a román politikusok. Antal Árpád azt is kifejtette, nem nagyot akartak kérdezni, olyant, amely biztos zsákutcába vezet, hanem úgy keresték az utat, hogy az el is vezessen valahova. Szólt ugyanakkor arról is, hogy végre létrejött az erdélyi magyar politizálásban az oly sokat emlegetett és áhítozott összefogás és munkamegosztás. Az RMDSZ ezt a pragmatikusabb utat választotta, a radikálisabb fellépés az SZNT feladata. „Igen, autonómiát akarunk, tüntetünk az autonómiáért, de ezeknek a kezdeményezéseknek párhuzamosan, értelmes munkamegosztással kell menniük. Mi most emellett döntöttünk, mert ennek van realitása, az SZNT pedig az autonómiát erőlteti, mert olyan testület, amely ezért jött létre. Nekünk is szükségünk van arra, hogy támogassanak, és mi is odaállunk melléjük. Végre az történik, amiről tíz éve beszélünk” – hangsúlyozta Antal Árpád.
Néppárti aláírásgyűjtés az autonómiáért
Szeptember 20-tól Felső-Háromszéken az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) aláírásgyűjtést kezdett – tudtuk meg a Balázs Attila, az EMNP kézdivásárhelyi elnöke által kedden tartott sajtótájékoztatón. A kézdiszéki polgároknak azt kell megerősíteniük kézjegyükkel: „Támogatom, hogy Székelyföld egységes, autonóm régió legyen, és erről népszavazás döntsön.” Kézdivásárhelyen eddig mintegy háromszáz aláírás gyűlt össze, a környező településeken ezután kezdődik a gyűjtés. Felső-Háromszék községeiben az aláírásgyűjtést a Néppárt önkormányzati képviselői, illetve az alakulat tagjai végzik majd. (Iochom)
