Dálnoki Lajossal a várakozás perceiben is volt közös osztani- és szoroznivalónk, mert a polgármester több tanácstaggal együtt neheztelt rám, amiért a sportcsarnok bejáratánál a Feketeügy holt árkán átvezető, ipari hulladékból épített híd ronda kinézését a lapban megszellőztettem. Szerinte az ideiglenes átkelőt nem kellett volna kritizálni, mert a község területén három híd építésére készítették el a terveket. Egy ölnyi dokumentációt is elém helyezett igazságának védelmében. Valóban megvan a holt árkon átívelő híd terve is, ezek megtervezéséért 60 millió régi lejt fizettek.

Mondtam, hogy én azt fotóztam le, és azt írtam meg, amit láttam, s ha majd meglesz az új híd, az elsők között leszek, aki örömmel ad hírt róla. Annál is inkább, mert az átjárót — a hidat — egy vasbeton hídmagot borító, rusztikus ácsolású gerendázattal képezik ki, ami az ottani környezethez igazodik, és a faluképbe illik, szép, mutatós építmény lesz.

Ivóvíz- és épülő szennyvízcsatorna-rendszer

Réty szennyvízelvezető csatornarendszere négymillió új (negyvenmilliárd régi) lejből épül meg. Ennek két jellemzőjét örömmel emeljük ki: a fővezeték a polgármester javaslatára érinti a Rétyi-tó mellett képződött ,,falunegyedet", amely rétyi Ferencváros néven rögzült a köztudatban. (Kérdezem, a volt polgármester neheztel-e azért, hogy nevét a rétyi üdülőtelep így őrzi, s illő derűvel konstatálom, hogy büszke az elnevezésre.) A szennyvízcsatorna másik, az épülő jövőhöz igazított dimenziója ennek a rétyi keresztút térségében létesítendő ipari parkig történő meghosszabbítása lesz. Ez a kilencvenhektáros logisztikai létesítmény az egyik legnagyobb értékű beruházás lesz a megye területén. Dálnoki Lajos nagy várakozással tekint elébe. Ehhez hasonló létesítményeket Marosvásárhely térségében, Koronkán és Temesvár körzetében, Zsombolyán látott. Bizakodását arra alapozza, hogy jelentős számú munkahely képződik az ipari parkban, s másrészt a terület után befolyó adó is a község kasszájába kerül.

A rétyi szennyvíztisztító állomás megépítésére a tanács 0,10 hektár területet vásárolt. A derítőállomáson kezelt víz vezetékeken éri el a Feketeügy medrét úgy, hogy a komollói holt árkokat nem érinti.

Ezzel a beruházással Réty ivóvízgondjai is megoldódnak. Kútjaik a maksai-eresztevényi vasútállomás környékén vannak. 2008 áprilisában már a lakosság is rákapcsolódhat a rendszerre. Ez rendkívül fontos, mert a község területén a kutak nitráttal szennyezettek. Az ivóvízvezeték 3,5 millió lejes kormánypénzből épült, ez volt a múlt év egyik legjelentősebb beruházása.

Utak, hidak, területrendezés

A község egyik büszkesége az új sportcsarnok. De ezenkívül 2,2 kilométeres útszakaszt is aszfaltoztak. Bitán a múlt évben az iskola és az óvoda főjavítására is sor került, ez is jelentős összeg: 3,6 millió új lej.

Szacsván új iskolát építenek. A terv elkészítése során arra is gondjuk lesz, hogy a műemlék jellegű meglévő építményeket ne zavarja az új iskola. (Rokonszenvvel nyugtázom, hogy a polgármester minduntalan előhozakodik azzal, minden változtatásnak a falukép megőrzéséhez kell igazodnia.) Szacsván egyébként az óvodáskorú gyermekek száma meghaladja az iskolásokét, ami jó jel. Az arány 10:7.

Aztán ismét Ferencvároshoz kanyarodik a beszéd. A sok vitát kavaró építkezések végre jogilag is rendeződtek. A hétvégi házakból álló üdülőtelep a csatornázás befejezése után nem szennyezi tovább a környezetet. A telepből öt hektár közbirtokossági tulajdon. A közbirtokosságnak a területért megszabott bért kell fizetni. A területrendezési tervet az erre illetékesek előkészíttették és jóváhagyatták.

Hétvégi házak épültek magánterületen is. Ezek is a területrendezési tervhez igazodnak.

Ha Rétyről van szó, megkerülhetetlen a volt lengyár sorsa. Nagy területen fekszik, huszonhét hektáron, szem előtt lévő, üdülőkörzeti területen. Az épületek valósággal szétrohadtak, a lenáztató betonmedencékbe beépített anyag eltakarítása okoz majd óriási gondot, mert ma már a betonelemeket nem lehet akárhová kihordani anélkül, hogy a környezetvédelmiek ebbe ne szólnának bele. A lengyárat a 90-es évek elején egy bákói cég privatizálta. Azóta többször gazdát váltott. Dálnoki Lajos polgármester úgy tudja, hogy a cégnek adósságai vannak, de az adót a terület után ennek ellenére mindig fizették.

A lengyár állapota felvet egy másik kérdést is: világszerte újra hódítanak a természetes anyagok. A lennek, vidékünk egyik egykori legfontosabb haszonnövényének kelendő portékának kellene lennie. Vannak országok, ahol még a műanyag göngyöleget is természetes anyagokból készült tarisznyák, zsákok váltják fel. A rétyi lengyár valamikor éppen Réty és a vidék gazdasági felemelkedése végett született. Elgondolkoztató, hogy a megye szívében, főút és vasút közelében huszonhét hektárnyi terület kihasználatlanul, ebek harmincadjára juttatva, lepusztult állapotban leledzzen.

A jelenség nem egyedi eset, Bálványosfürdőn egy bukaresti vállalkozás rohasztotta szét Csiszárfürdőt. Felmerül a kérdés, hogy parlamenti képviselőinknek nem kellene-e törvénytervezettel előhozakodniuk, hogy az ilyen esetekben bizonyos határidő elteltével kötelezzék a tulajdonosokat, hogy vagy értékesítsék a sokszor kétes körülmények között megszerzett ingatlanokat, vagy rendeltetésszerűen újítsák fel.

Halott holt árkok

A rétyi lengyártól egy lépés a falu közvetlen közelében lévő hatalmas holt árok, a Feketeügyből kimetszett meander. A település egyik legértékesebb kincse.

A múlt évben szerkesztőségünkből néhányan a hódmezővásárhelyi önkormányzat meghívottjai voltunk, és Mártélyon, a Tisza holt árkának partján lévő tanácsi vendégházban helyeztek el. Ott láthattuk, hogy micsoda kincs a szabad vízfelület, és milyen pezsgő életet, turisztikai vonzerőt lehet alapozni egy ilyen adottságú környezetre. Ha Makovecz Imre, a világhírű magyar építész és sokan mások itt építenek nagy értékű, építészeti szempontból is figyelemre méltó nyaralót, akkor el lehet képzelni, hogy milyen ennek a tópartnak a vendégköre.

Dálnoki Lajos polgármesternek és társainak van elképzelésük a holt árok rendbetételével kapcsolatosan. Tervezik a tó topográfiai felmérését, hogy megtudják, a Feketeügy mennyire mélyítette le a szabályozás után felgyorsuló vízzel a medrét. Egyik elképzelés szerint ehhez kellene igazítani — amikor a megfelelő összeg a munkálatok elvégzésére rendelkezésükre áll — a holt árok kotrási mélységét, hogy az élő víz a tóba szabadeséssel befolyhasson.

Ezt természetesen a vízügyi szakemberek tudják eldönteni. Én azonban kétlem, hogy gát vagy szivattyúállomás nélkül, melynek a megépítése nemcsak költséges, hanem vízügyi szempontból is problematikus, szabadeséssel vizet lehetne a holt árokba vezetni. Talán azt a variánst is tanulmányozni kellene, hogy a Szacsva patakának nagyobb vízhozamát tereljék a két duzzasztott tóba, s az ebből kifolyó vizet tereljék át csővezetéken a holt árokba.

Tény, hogy a holt árok rendbe rakása, kotrása, horgásztóvá, üdülőhellyé alakítása nem késlekedhet sokat. Jelenleg egy fertő, méghozzá olyan fontos létesítmények közvetlen közelében, mint a körorvosi rendelő, az iskola és a sportcsarnok. De ha félreeső helyen lenne, akkor sem lehet a mai állapotában hagyni.

A másik holtárok-csoport a három komollói tó. Ezek is hatalmas értéket képviselnek. A velük kapcsolatos anomáliák ugyancsak felszámolásra várnak. Nemrég Uzon polgármestere, Ráduly István igen tetszetős terület- és térrendezési tervvel rukkolt elő.

A komollói holt árkok a vízügy tulajdonában vannak. Sokan azt is nehezményezik, hogy a Feketeügy új, szabályozott medrét az egykori területtulajdonosok birtokából metszették, Dálnoki Lajos polgármester szavai szerint magánterületből szakították ki.

A 2020 hektáros Réty—Szentiván—Uzon természetvédelmi terület a sok tavacskával, az uzoni, szentiváni holt árkokkal együtt a másik természeti ritkaság, a kulturált kikapcsolódás, a pihenés és szórakozás melegágya kellene hogy legyen.

A Sepsiszék településcsoportját magában foglaló kistérségi társulásnak kell majd a téma kezelését összehangolnia, s pályázatok útján, a helyi önkormányzatok támogatására alapozva rehabilitálnia ezt a lepusztult, elhanyagolt, de kincset érő természetiadottság-füzért.