Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke március 9-ére, vasárnapra tűzte ki a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörléséről szóló népszavazást.
A korai időpont melletti döntésnek több oka volt: ez felelt meg az eddigi gyakorlatnak, nem látta indokoltnak a referendum további késedelmét, valamint a tavaszi ünnepek is így maradtak kívül a kampány időszakán — mondta Kumin Ferenc, az elnöki hivatal főosztályvezetője. Kiemelte azt is, hogy a népszavazás kiírását megelőző, hosszúra nyúlt eljárás után a köztársasági elnök nem látott indokoltnak bármilyen további késedelmet. Hozzátette: Sólyom László azt is mérlegelte, hogy a március 9-ei dátumot választva a két közeli ünnep, március 15-e és a húsvét is a népszavazás után lenne. A népszavazás kiírását az tette lehetővé, hogy az alkotmánybíróság kedden elutasította a kórházi napidíj, a vizitdíj és a tandíj ügyében népszavazást elrendelő országgyűlési határozatok elleni kifogásokat. Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője beszámolt arról, hogy a kormány 4,47 milliárd forintot biztosított a népszavazás lebonyolítására. Kitért arra is: a népszavazás akkor eredményes, ha a választópolgárok negyede egy adott kérdésre azonos választ ad. Ez azt jelenti, hogy az eredményes népszavazáshoz mintegy nyolcmillió választó közül kétmillióan igennel vagy kétmillióan nemmel kell hogy voksoljanak kérdésenként.
