A meghallgatáson szót kapott a Magyar Remény Mozgalom vezetője, László Bálint, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, Rácz Szabó László és a délvidéki magyarok jogvédelmé­vel foglalkozó Árgus Egyesület elnöke, Bozóki Antal. Gaudi-Nagy elmondása szerint mindannyian arról számoltak be, hogy „sanyarú” a helyzet Szerbiában. A strasbourgi közmeg­hallgatáson levetítették az Áldozatból bűnös? című filmet is, amely a ma­gyarellenes erőszakot hivatott bemutatni, ismertetve azt az ügyet, amely kapcsán hét vajdasági magyar fiatalt tartanak előzetes letartóztatásban, Ga­udi szerint koncepciós, megfélemlítő jogi eljárásban, miután egy temerini kocsmai verekedésben több magyar is megsérült, a képviselő közleménye szerint harminc szerb kis híján agyonverte őket.
Gaudi-Nagy Tamás kifejtette: a délvidéki magyarok annak dacára jogfosztottként élnek, hogy nemzetközi egyezmények és a szerb alkotmány is garantálja az alapvető jogokat, mert ezek a gyakorlatban nem érvényesülnek. A jobbikos képviselő probléma­ként emelte ki az anyanyelv használatának korlátozását és az oktatási rendszer visszásságait. Gaudi-Nagy arra is kitért, hogy a szerb–koszovói megállapodás értelmében az Észak-Ko­szovóban élő szerb kisebbség kiemelt területi autonómiát élvez majd. „Szerbia ezt természetesnek tekinti az ott élő szerbek számára, de a saját területén élő 300 ezer magyar számára ezt nem kívánja megadni” – vélekedett Gaudi-Nagy.
Gaudi-Nagy Tamás azt is elmondta, hogy a megoldás receptje kézen­fekvő, alkalmazni kell az ET normáit, amelyek egyértelműen leírják, hogy biztosítani kell a területi autonómiát a különleges kultúrával és identitással rendelkező közösségek számára. Gaudi szerint lehetőség és történelmi felelősség Magyarország számára, hogy az EU tagállamaként mindaddig ne járuljon hozzá Szerbia uniós csatlakozásához, amíg Belgrád „a magyar igényeket teljes körűen nem teljesíti”.