A minisztérium szakértői mintegy 300 olyan betegséget sorolnak fel, amelyek esetében csökkenteni lehet a kórházi beutalások idejét (a statisztikák szerint az esetek 40 százaléka megoldható járóbeteg-kezeléssel is), a családorvosokat pedig a krónikus betegek rendszeres ellenőrzésére ösztönzik. Az 18 és 39 év közötti egészséges személyek egy-két ingyenes orvosi konzultációra lesznek jogosultak három év alatt, 39 év fölött pedig háromra. A súlyos betegek állapotuktól függő gya­korisággal kaphatnak ellátást, a daganatos betegek keze­lését pedig követni kell. Átvilágításos, sugárzásos kivizsgálások csak indokolt esetben végezhetők, ezeket is követni kell, mert a nagyobb adag rákkeltő lehet. Fogorvosi rendelőt minden sürgősségi kórházban be kell rendezni, a gyermekeknek a fogszuvasodás, a felnőtteknek a tályog kezelése ingyenes, a 65 éven felülieknek ötévente egy protézis jár majd. A tervezethez november elsejéig lehet hozzászólni.

Vita a közlekedési törvényről
Egy héttel elhalasztotta a kormány a közlekedési tör­vénytervezet elfogadását, hogy több idő legyen a megvitatására. A tervezett módosítások szigorúbb büntetéseket írnak elő, Victor Ponta kormányfő azonban tegnap felszólította a belügyminisztert, hogy ne csak a bírságokon, más előírásokon is változtasson a biztonságosabb közlekedés érdekében. A bírságok növelésén kívül ezek behajtására, illetve a balesetek nagy számának csökkentésére vonatkozó elképzeléseket is elvár az új törvénytől a miniszterelnök. Az új KRESZ-t eredetileg sürgősségi kormányrendeletként kívánta elfogadtatni Radu Stroe belügyminiszter, a tegnapi kormányülésen azonban úgy döntöttek, hogy a parlament elé terjesztik. A javaslat szerint akár két évre is fel­függeszthető a balesetet okozó személy autóvezetői jogosítványa, és akár 9600 lejes bírsággal is sújtható. Ez is engedmény, az első változatban ötévi felfüggesztés és 16 000 lejes bírság szerepelt. A büntetőpontokat is bőveb­ben mérik, a piros lámpán való áthajtásért például 6–8, a csak anyagi kárt okozó balesetért 51–120 pont értékét kell kifizetni (egy pont az országos bruttó minimálbér tíz százalékának megfelelő összeg, jelenleg 80 lej).

Leváltás a vádhatóságnál
Felmentették tisztségéből tegnap azt az ügyészt, aki a Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes elleni vádiratot összeállította az államfő leváltására irányuló tavalyi népszavazáson tapasztalt rendellenességek miatt. Lucian Papici kinevezését Románia főügyésze egy héttel ezelőtt erősítette meg, tegnap azonban átiratban közölte, hogy a megbízatás október 2-án lejárt.

Módosul a gyermeknevelési segély
2015-től azok a szülők is részesülhetnek gyermek­nevelési segélyben, akik a gyermek születése előtti két évben legalább tizenkét hónapig jövedelemadót fizettek be. A szenátus tegnap elfogadta az erre vonatkozó javaslatot. Jelenleg Romániában azok a személyek részesülnek gyermeknevelési szabadságban és támogatásban, akik a gyerek születése előtti 12 hónapban adóztak a fizetésük után. Ez az előírás hátrányos azok számára, akik akár tíz-tizenöt évig dolgoztak, és fizették a társadalombiztosítást, de a gyerek születése előtti 12 hónapban éppen nem, ők ugyanis nem kaphatnak gyermeknevelési segélyt. Azok viszont igen, akik csak egy évig fizettek járulékot. A tervezetről a kép­viselőház mondja ki a döntő szót.

Dragnea megszavazza a kitermelést
Megszavazza a kitermelést engedélyező törvényt, ha a jelenlegi adatok nem módosulnak – jelentette be Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes tegnap a parlament Verespatak-bizottságának. „A bemutatott dokumentumokból számomra az derült ki, hogy a román állam többet nyer, mint a beruházó: 3,5 milliárd eurót az állam, 2,5 milliárdot a befektető” – mondta. Dragnea úgy véli, a beruházás a környezet védelmét is biztosítja, és jelentősen hozzájárul a vidék fejlődéséhez, ami azért fontos, mert Romániában egyenlőtlen a régiók fejlettségi szintje. Liviu Dragnea ki­fejtette még: nincs viszály az SZDP-ben amiatt, hogy a kormányfő a tervezet ellen szavaz.

Veszélyes hulladék robbant
Kilenc órán keresztül égett egy veszélyes hulladékot is tároló csarnok Râmnicu Vâlceán, és közel száz tűzoltó összehangolt erőfeszítésével tudták csak eloltani. A használt olajat, festékanyagot és más vegyi anyagokat begyűjtő cég raktárában egy gyúlékony tartály robbant fel, egy alkal­mazott és három tűzoltó füstmérgezéssel és égési sebekkel kórházba került. Becslések szerint mintegy 3700 tonna vegyi hulladék égett el, azt azonban egy hét múlva közli a környezetvédelmi hivatal, hogy a levegőbe került füst mérgező-e. A környéken lakók egy hete panaszkodtak az elviselhetetlen bűzre.

Nem kell Avram Iancu repülőtér
„Egy Erdélyben széles körben elfogadott személyiségről kellene elnevezni a kolozsvári nemzetközi repülőteret, ez a kihívó Avram Iancu-kultusz sérti a magyar közösség érzékenységét” – véli az EMNP Kolozs megyei szervezete, amely tegnap közleményben tiltakozott a névadási határozat ellen, annak visszavonását kérve. A Kolozs megyei tanács hétfőn – egy közvélemény-kutatásra hivatkozva – döntött úgy, hogy a kolozsvári nemzetközi repülőtér Avram Iancu nevét fogja viselni. Horea Uioreanu megyeitanács-elnök azt nyilatkozta, hogy a javaslat tőle származik, sze­rinte a móc vezér Kolozs megyére és Erdélyre is reprezentatív. „Negyven európai repülőtér nevét vizsgáltuk meg, egyiket sem pilótáról nevezték el. (...) A megkérdezett Kolozs megyeiek 65 százaléka az Avram Iancu nevet választaná” – közölte.