Kisebb létszámú a sepsiszentgyörgyi Őrkő negyed roma közössége, mint eddig gondoltuk, de a tíz éven aluliak aránya háromszor akkora, mint a város más részein – derült ki abból a felmérésből, amelyet a helyi önkormányzat a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézettel végeztetett el 2013 nyarán. A pontos helyzetismeret a következő évek szociális politikájának megalapozásához szükséges – Antal Árpád polgármester szerint ugyanis változtatni kell az elmúlt évtizedek gyakorlatán, mert a segélyből élő és az adófizető polgárok arányának felborulása nem is évtizedek, hanem akár évek múlva a román gazdaság összeomlásához vezethet. Sepsiszentgyörgyön van akarat és elképzelés a romák felzárkóztatására, erről is beszéltek a tegnapi sajtótájékoztatón.
A felmérést Kiss Tamás szociológus ismertette, hangsúlyozva, hogy az intézet nem vesz részt a város szociális terveinek kidolgozásában, a szakemberek szerint beavatkozást igénylő kritikus pontokra azonban felhívták a figyelmet. Az adatokat augusztus 6–9. között rögzítették őrkői közösségi vezetők segítségével, és mivel a válaszadást egyetlen háztartásban tagadták meg, az eredmény nagyon pontosnak tekinthető. Az első meglepetés az, hogy a város legszegényebb lakótelepén 1828 személy él 432 háztartásban, azaz a közvéleményben és a sajtóban is előforduló öt-hat ezres becsült létszám többszöröse a valóságosnak.
A telepen a város összlakosságának 3,3 százaléka él, zömük (95 százalékuk) ott is született, anyanyelvük magyar. A vizsgálat a lakhatási körülményekre, jövedelmekre, iskolázottságra, foglalkoztatottságra, demográfiai mutatókra is kiterjedt, ennek alapján elmondható, hogy a többség úgynevezett mélyszegénységben él, az írástudatlanság 42, a tényleges munkanélküliség 76 százalékos, és igen sok a fiatal. Betelepülők azonban nincsenek, inkább kirajzás tapasztalható a környékbeli falvakba. Külföldön jelenleg 33 őrkői lakos tartózkodik (23 Magyarországon, 19 Ausztriában, 1 Olaszországban).
Segélyből élnek
Egy háztartásban átlag 4,2 személy él (a város más részein 3 alatt), vezetékes vízzel 5,1, vízöblítéses vécével 2,4 százalékuk rendelkezik. Árammal 77,5 százalékuk, de nem mindannyian szerződéssel. Mosógép és hűtőszekrény nagyjából minden ötödik házban van (20, illetve 19 százalék), gépkocsi összesen 14 darab. Lovat többen tartanak: 108-at írtak össze (ez 23 százalék, azaz minden negyedik háztartásban van egy), míg kutyából 309-et (44,7 százalék, valószínűleg ezek szaporodása növeli a kóborkutya-állományt), van még 51 sertés (9 százalék) és 7 tehén (1,2 százalék). A jövedelmi helyzet még rosszabb: havi 70 lejnél kevesebből él a megkérdezettek 35,4 százaléka, 70 és 125 lej közötti összegből 27,3 százaléka. A jövedelmek 57,3 százaléka gyermekpénz, szociális segély, nyugdíj vagy gyermeknevelési támogatás, és mindössze 10,4 százalék származik munkából (ezen belül 7 százalék napszámból), a többi adományokból, koldulásból, gyűjtögetésből. Antal Árpád polgármester szerint itt mutatkozik meg a legkirívóbban az 1989. utáni kormányok elhibázott szociális politikája, ami egyébként az iskolázottság hullámzásában is látszik: jelenleg 13 százalékos a nyolc osztályt végzettek aránya, a kilencvenes évek elején pedig 40 százalék fölött volt. Az Őrkőn is későn, sok esetben 8 évesen kezdik az iskolát, és korán, 13–14 évesen hagyják abba. Emiatt rosszak az elhelyezkedési lehetőségeik is, bár csak 12,9 százalék nem vállalna munkát: 33,9 százalékuk állítja, hogy bármit elfogadna, 31,3 százalékuk a köztisztaságban tevékenykedne, építkezésben 7, segédmunkásként 3,7, gyárban 2,1, mezőn 1,4, más területeken 5,6 százalék dolgozna. Bár ez kérdéses, mert a 14 év fölötti őrkői romák 80,7 százalékának soha nem volt munkahelye, és már a harmadik-negyedik generáció nőtt fel úgy, hogy senki nem dolgozott körülötte, hanem az államtól és innen-onnan érkező juttatásokból meg a hozzászerzett kevésből éldegél. A gyermekpénz és támogatás sok esetben a szülők egzisztenciáját teremti meg, és mivel a város lakosságának 3 százalékát kitevő közösség adja a tíz éven aluliak 9 százalékát (egy őrkői nőnek átlag 4 gyermeke születik, de ez is közösségenként változik, a gáborcigányoknál 2 gyermek, a pünkösdistáknál 6 jellemző), és közben az aktív munkavállalók igen nagy számban vándorolnak ki az országból, könnyű belátni, hogy ez mihez vezethet a román gazdaságban.
Felszámolnák a mélyszegénységet
Az is világos, hogy ennek a helyzetnek a kezelése csak részben múlik az önkormányzatokon, hiszen a törvénykezés megváltoztatása országos feladat – mutatott rá a sepsiszentgyörgyi polgármester, hangsúlyozva, hogy nagyon gyorsan és hatékonyan kellene lépni a jövő, a fenntartható gazdaság érdekében. A helyi önkormányzat addig sem kíván tétlenül várni: már a következő hónapokban átfogó intézkedésekkel próbálja felszámolni a mélyszegénységet, és arra is számít, hogy a 2014–2020-as uniós költségvetésben sokkal több pályázati lehetőség nyílik az elmaradott közösségek felzárkóztatására. Első lépésként az önkormányzat saját intézményeiben napszámosokat alkalmaznának (ekkor fog kiderülni, hogy ki akar valóban dolgozni), és családtervezési tanácsadást is elindítanának (szintén a közösségből alkalmazott személyek segítségével). Jövő évtől betiltják, illetve engedélyhez kötik a lovasszekerek közlekedését a városban, és – a jelenlegi megélhetési forrásokra támaszkodva – vadgyümölcs-, illetve gombafeldolgozó kisüzemre, valamint bentlakásos iskolára pályáznak; utóbbival azt szeretnék elérni, hogy legalább a szakiskolákba beiratkozzanak a roma fiatalok.
Vicc, ami eddig történt
Mindez nyilván nem lesz ilyen egyszerű, és legjobb esetben is 10–15 évbe telik, amíg az első eredmények megmutatkoznak, de valamit tenni kell, mert ez a demográfiai görbe hordozza a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot (nem a székely autonómia), és valós annak a veszélye, hogy Románia a roma királyok és vajdák föderatív állama lesz – véli Antal Árpád. Azt is elmondta: a városvezetés azokat kívánja segíteni, akik maguk is hajlandóak tenni önmagukért. Az adott körülmények és a kialakult szemlélet miatt nagyon nehéz elvárni tőlük, hogy értelmes döntéseket hozzanak, és ami eddig a romák felzárkóztatásának címén történt, az vicc, a civil szervezetek konferenciái semmit sem segítettek, de 2014-től – most először – lehetőség nyílik a konkrét cselekvésre, és ezt nem szabad elszalasztani. A kérdést nem etnikai, hanem szociális szempontból közelítettük meg – bár a cigány kultúrát valamilyen szinten fel szeretnénk mutatni az Európa kulturális fővárosa terv keretében –, mert mindannyiunk érdeke, hogy minél kevesebben éljenek mélyszegénységben – magyarázta. Végül leszögezte: a városvezetés nem kíván gettót építeni, sem megerősíteni Sepsiszentgyörgyön, ezért nem törvényesíti a meglevő őrkői házakat, és újak építését is megtiltotta már. Az engedélyt pedig feltételekhez kötik, és a szabályok betartását ugyanúgy meg fogják követelni, ahogy a lakosság többségétől. A polgármester szerint a Singsing-tömbház pár hónapon belüli felszámolásával a Csíki negyedben is nagyrészt megoldódnak az ott kialakult gondok.