Kétévente készül egy egészségügyi alapcsomag, de eddig egyetlen kormány sem vállalta fel annak betartatását, emiatt nem bízom az igazi reformban, de ha ezúttal sikerül rendet teremteni az állam által finanszírozott szolgáltatások háza táján, az mindenkinek csak előnyére válhat – véli Kerekes Jenő családorvos, a Kovászna Megyei Orvoskamara elnöke. Az egészségügyi minisztérium október 31-ig közvitára bocsátott szolgáltatási csomagjaihoz a háromszéki szaktestület is hozzá kíván szólni, erről a jövő héten egyeztetnek. A szaktárca külön szabályozza a megelőzést, a családorvosi alapellátást, a szakorvosi kivizsgálásokat és a kórházi beutalásokat, s míg az egyik oldalon bővíti az ingyenes szolgáltatásokat, másfelől megszigorítja azokat. A hozzáférhetőség szempontjából ezentúl nem tesznek különbséget biztosítottak és nem biztosítottak között.
A megelőzés kategóriába tartozik többek között a terhesgondozás, havi egy kötelező ellenőrzéssel a családorvosnál (a szakorvosi terheskövetésről nem szól a dokumentum), valamint a rákszűrés – az állam ötévente egy ingyenes méhnyakrák- és két-három évente egy végbélrákszűrő vizsgálatot biztosít. Megelőző és betegségkövető tébécévizsgálat évente három szerepel a csomagban. A családorvosi alapellátásban korlátolt számban biztosítottak a betegségmegelőző vizsgálatok: 4–18 éves korig évente egy, 18–39 év közötti egészséges személyek háromévente két, 40 év fölött évente három konzultációra jogosultak. Akut betegségek esetén egy ápolási időszak alatt egy-két vizsgálat és négy laboratóriumi analízis jár. A veszélyeztetett érrendszeri betegségek, 2-es típusú diabétesz, krónikus tüdőbetegségek esetén kezdetben évi három-négy, a későbbi követés idején évi egy-két családorvosi ellenőrzés biztosított.
Az alapcsomag járóbeteg-ellátásra vonatkozó előírásai szerint a szaktárca szakonként részletezte a jogosultságot, a legtöbb krónikus betegség esetében negyedévenként egy szakvizsgálatra korlátozva az ellátást, akut esetben két egymást követő vizsgálatra (a betegség elején és a kezelés utáni ellenőrzéskor). A rákos betegek kéthavonta járóbeteg-szakvizsgálaton vehetnek részt, a gyógyszeres kezelés követése is történhet járóbeteg-ellátásban, a folyó kezeléseket (sugárzás, kemoterápia, műtéti beavatkozás) az országos onkológiai program révén látják el, ami szintén az alapcsomagban biztosított.
A kórházi beutalásokat a minisztérium megszigorítaná, feketelistára került háromszáz diagnózis, amelyek esetében nagymértékben csökkentenék a beutalásokat, ezekről a szaktárca úgy véli, a járóbeteg-ellátásban is kezelhetőek. Ezzel nem minden orvos ért egyet, hisz a vírusos tüdőgyulladás, az asztma, a fekélyek, a csontritkulás, a szívritmuszavar, a súlyosabb légúti betegségek esetében (csupán néhány a listán lévő háromszázból) előfordulhat, hogy szükségszerű a kórházi kezelés, felügyelet.
Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter a kórházi sürgősségi ellátáson kívül a családorvosok által működtetett ügyeleti központokra is alapozza az átfogó állandó szolgálat biztosítását, ezek a központok ellenben jelenleg csak elszórtan működnek, Háromszéken egyedül Baróton van ilyen rendelő. Kerekes Jenő lapunknak elmondta, törvény szerint ügyeleti központot csak ott lehet létrehozni, ahol nincs kórházi sürgősségi osztály, de ahhoz, hogy ilyen ügyeletek működjenek, felszerelésre is szükség lenne, mert csupán vérnyomásmérő, jobb esetben EKG nem elegendő ehhez a feladathoz.
