A megyei tanfelügyelőség kimutatása szerint opcionális tantárgyként az elmúlt tanévben tizenegy iskola tizennégy osztályában szerepelt az órarendben, ami legtöbb háromszázötven diákot érintett, holott csupán a VI–VII. osztályos célcsoportban közel kétezerötszáz magyar diák tanul a megyében, az idei összesítést a tanfelügyelőség csak október végén készíti el, miután az iskolák beküldik az erre vonatkozó adatokat.
Nagy vívmányként hozta nyilvánosságra Kovászna és Hargita megye tanácsa tavaly nyá­ron, hogy megbízásukból elkészült A szé­kely­ség története kiadvány, amit tan­könyvként elsősorban a VI–VII. osztályosoknak ajánlanak, 2012 szeptemberétől, fő­ként Hargita megyében több iskolában be is vezették választ­ható tantárgyként a tanítását, a háromszéki iskolákban ellenben már induláskor megfeneklett az érdeklődés a könyv iránt.
A Háromszék idén márciusban tett kísérletet arra, hogy megtudja, hány iskolában, osztályban tanítanak a könyvből, s mint ki­de­rült, kevés a tankönyv, és csupán néhány iskolában döntöttek az új tantárgy mellett a szabadon választott kategóriában, máshol legfennebb a törzsanyagban szereplő magyarság története órán említik meg a székelységet érintő sorsdöntő történéseket. Arra is fény derült, hogy ki mennyi időt, energiát szán erre, tanárfüggő, így nem beszélhetünk egységes megoldásról. A helyzetet az is befolyásolja, hogy ahol eddig az informatika nyert teret a választható órakeretben, ott ezen nem kívánnak változtatni, de az is előfordul, nem is ritkán, hogy olyan tárgyat tanítanak a szabadon választott kategóriában, amilyen szakos tanárnak hiányzik néhány órája a teljes kated­rából. A napokban újabb kísérletet tettünk e tananyag tanításának felmérésére, pontos adatokat ezúttal sem sikerült megszerezni, mert a megyei tanfelügyelőségen csupán az elmúlt tanév vonatkozó adatai szerepelnek a nyilvántartásban, a jóváhagyást ugyanis két évre kapták az iskolák e tantárgy tanítására, folyó tanévben az érintettek október 20-ig kötelesek jelenteni, folytatják-e A szé­kelység története tanítását.A Victor Sibianu történelem szakos tanfelügyelő által rendel­ke­zésünkre bocsátott tavalyi névsorból kitűnik, a városok közül Kézdivásárhelyen a legnagyobb az érdeklődés a tantárgy iránt, terepkutatásunkból kiderült, ez idén sem lankadt, Sepsiszent­györgyön ellenben ott is elmaradtak ezek az órák, ahol tavaly az órarendben szerepeltek. Málnáson, Nagy­baconban, Esztelneken, Uzon­ban, Zabolán, Székelyta­másfalván az elmúlt tanévben tanították az új tantárgyat, jelenleg nem mindenütt folytatják az oktatását. Vélhe­tően a statiszti­kákban szereplőknél több történelem tanár­nak szívügye saját történelmünk tanítása, és a törzsanyag részeként beiktatja a tananyagba mindazt, ami amúgy része a magyar­ság történetének. A szakfelügyelő lapunknak elmondta, előfordul, hogy olyan osztálynak nincs A székelység története tankönyve, ahol az órarendben és a naplóban is ezen a néven szerepel, vagy csupán néhány példányt kapott az iskola könyvtára, a kézdiszentkereszti iskola ellen­ben szerencsés, ott délutáni szakkörön tanítják ezt a tárgyat, és könyvük is van a gyermekeknek. Egy másik módja is van annak, hogy a székelység történetét tanítsák az iskolákban: a történelmi ismeretek elmélyítését szolgáló választható órán. Így tesznek például a kézdivásárhelyi Bod Péter Taní­tóképzőben, ahol a X., XI. és XII. filológia osztályokban opcionálisként a történelmet választották.