HIÁBA ESZIK KEZÜKET-LÁBUKAT, A VÉDHATALMI STÁTUS ÉVEK ÓTA LÉTEZIK. A Magyarország és Románia közötti alapszerződés gyakorlatilag védhatalmi státust ad Magyarországnak a Románia területén élő magyarság fölött – írja pénteki közleményében Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti küldöttségének szocialista vezetője, aki szerint feszültséget okoz a román–magyar viszonyban a Tőkés László ellen indított eljárás.
Tabajdi úgy véli, a román és a magyar nép jószomszédi kapcsolata azt igényli, hogy a román szociáldemokrata kormány tanúsítson önmérsékletet, és zárja le a Tőkés László ellen folytatott méltatlan eljárást. A szocialista politikus szerint enélkül is éppen elég nagy a feszültség a két ország között „a román és magyar szélsőséges-nacionalista erők tevékenysége miatt”. A politikus azt írja, annak idején egyik szerzője volt a Magyarország és Románia között kötött alapszerződésnek, amely szerinte lényegében tartalmazza a Tusnádfürdőn idén elhangzott követeléseket: biztosítja Magyarország anyaországi jogosítványait, kvázi védhatalmi státusát a romániai magyarság érdekében. Fontos az is, hogy az alapszerződés nem zárja ki a kisebbségek kollektív jogait, valamint a különböző autonómiaformákat. (Szabadság)
AZ ÍGÉRET SZÉP SZÓ, HA BETARTJÁK, ÚGY JÓ. Victor Ponta tavaly az RMDSZ kongresszusán is megígérte, hogy jogszabállyal rendezik a székely zászló használatát, most meg arról beszélt meglehetősen arrogánsan, hogy nem áll szándékában a kormánynak olyan jogszabályt elfogadni, amely lehetővé teszi a székely zászló kitűzését középületekre. „Ilyen jogszabályt legfennebb a magyar kormány fogadhat el, Románia kormánya nem” – idézte szombaton a Mediafax a miniszterelnököt. Victor Pontát egy újságíró reagáltatta Frunda György ama péntek esti kijelentésére, miszerint a helyi közösségek zászlóinak középületekre történő kitűzését rendeletben kellene szabályozni, s erre Victor Ponta ígéretet is tett az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén.
KOLOZSVÁR, A NACIONALISTA. Lehet vendégszerető Kolozsvár, de a vele együtt élő magyarokat a városi tanács például szereti heccelni, s olyan állapotokat kreálni, hogy egyre idegenebbnek érezzék magukat szülőföldjükön. Valójában erre ment ki az a véget nem érő vita is – néhol nacionalista kirohanásokba torkollva –, mely a Kolozsvári Városi Tanácsban a nemzetközi repülőtér elnevezésének jóváhagyását megelőzte. Tudták, hogy a magyarok nem veszik szívesen, hogy a repülőteret Avram Iancuról nevezzék el, mégis 21 igen szavazattal a Kolozsvári Városi Tanács jóváhagyta e nevet, a négy RMDSZ-es tanácstag meg hiába szavazott a javaslat ellen. (Szabadság)
